Zöldinfó
A környezettudatosság alapkövetelmény lesz az építkezéseken
Az ÉVOSZ “Zöld minimum” javaslatcsomagja célul tűzte ki, hogy a fenntarthatóságot alapkövetelménnyé tegye az állami építkezéseken, és a környezeti szempontokat már a tervezéstől a kivitelezésig kötelezővé váltsa.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata “Zöld minimum” néven jegyzett javaslatcsomagot dolgozott ki, amelynek célja hogy a fenntarthatóság többé ne választható opció, hanem alapkövetelmény legyen az állami építkezéseknél – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A “Zöld minimum” javaslat célja, hogy a környezeti szempontokat alapkövetelménnyé tegye az építési beruházásokban – különösen az állami, közpénzből megvalósuló projekteknél, amelyek elérik vagy meghaladják az uniós közbeszerzési értékhatárt. A javaslat célja, hogy a nagy értékű állami magasépítési beruházások akkor valósulhassanak meg, ha bizonyíthatóan megfelelnek nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek előírásainak. Ezek a tanúsítványok objektív és mérhető garanciái annak, hogy az adott épület valóban fenntartható módon épült.
Mint hozzátették, a javaslatcsomag jogi kereteket is szab és egyúttal jó gyakorlatot teremt, amellyel hosszabb távon a teljes építési kultúrát formálhatja. A cél az, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak az állami projektek sajátja legyen, hanem a magánberuházásokban is természetes igénnyé váljon. A szakszövetség szerint a fenntarthatósági elvek – mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet – hosszú távon költséghatékonyabb üzemeltetést, magasabb ingatlanértéket és egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít. Ezek a szempontok már most is egyre inkább elvárássá válnak a nemzetközi piacon is, amiket érdemes bevezetni a hazai építésgazdaságba is. A végső cél az, hogy a fenntarthatóság ne különlegesség, hanem alapvetés legyen a megrendelőnél és az építésgazdaság minden szereplőjénél. Ehhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig át kell hatnia a környezeti szempontoknak. Különösen fontos ez a magánberuházások – például lakóingatlanok építése vagy felújítása – terén is, ahol a szabályozás helyett a tájékozott és felelős megrendelői döntéseknek van kulcsszerepük. A “Zöld minimum” javaslatot rendelettervezet mélységig kidolgozta az ÉVOSZ az állami, közösségi beruházásokhoz és az ÉKM figyelmébe is ajánlotta, támogatva ezzel a szakmai párbeszédet és a közös gondolkodást. A rendelettervezet a rendszerszintű átalakulásnak az első lépése: kijelöli az irányt és biztosítja a keretet ahhoz, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt építhessünk.
Zöldinfó
Elkényelmesedett madarak és öngerjesztő spirál, az etetés következményei a természetben
A vízimadarak etetése veszélybe sodorja az állatokat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat -tudatta az alternativenergia.hu. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Mint az MME hétfői közleményében kiemelték, a vízimadarak életmódja – különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai – alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Tájékoztatásuk szerint etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek, mivel kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést; növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek – mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza – terjedését, a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, szennyezi a környezetet és rontja a víz minőségét.
Ezen kívül a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálékdiéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség); az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz; illetve rontja a madarak társadalmi megítélését – tették hozzá. A közleményben felhívták a figyelmet, gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. Az etetett madarak ősszel ugyanis nem vonulnak el, így az emberek, látva a sok éhes, valójában elkényelmesedett madarat, tovább etetik őket.
A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – tették hozzá.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
