Zöldinfó

A környezettudatosság alapkövetelmény lesz az építkezéseken

Az ÉVOSZ “Zöld minimum” javaslatcsomagja célul tűzte ki, hogy a fenntarthatóságot alapkövetelménnyé tegye az állami építkezéseken, és a környezeti szempontokat már a tervezéstől a kivitelezésig kötelezővé váltsa.

Létrehozva:

6 hónap telt el a létrehozás óta

2025-08-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata “Zöld minimum” néven jegyzett javaslatcsomagot dolgozott ki, amelynek célja hogy a fenntarthatóság többé ne választható opció, hanem alapkövetelmény legyen az állami építkezéseknél – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A “Zöld minimum” javaslat célja, hogy a környezeti szempontokat alapkövetelménnyé tegye az építési beruházásokban – különösen az állami, közpénzből megvalósuló projekteknél, amelyek elérik vagy meghaladják az uniós közbeszerzési értékhatárt. A javaslat célja, hogy a nagy értékű állami magasépítési beruházások akkor valósulhassanak meg, ha bizonyíthatóan megfelelnek nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek előírásainak. Ezek a tanúsítványok objektív és mérhető garanciái annak, hogy az adott épület valóban fenntartható módon épült.

Mint hozzátették, a javaslatcsomag jogi kereteket is szab és egyúttal jó gyakorlatot teremt, amellyel hosszabb távon a teljes építési kultúrát formálhatja. A cél az, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak az állami projektek sajátja legyen, hanem a magánberuházásokban is természetes igénnyé váljon. A szakszövetség szerint a fenntarthatósági elvek – mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet – hosszú távon költséghatékonyabb üzemeltetést, magasabb ingatlanértéket és egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít. Ezek a szempontok már most is egyre inkább elvárássá válnak a nemzetközi piacon is, amiket érdemes bevezetni a hazai építésgazdaságba is. A végső cél az, hogy a fenntarthatóság ne különlegesség, hanem alapvetés legyen a megrendelőnél és az építésgazdaság minden szereplőjénél. Ehhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig át kell hatnia a környezeti szempontoknak. Különösen fontos ez a magánberuházások – például lakóingatlanok építése vagy felújítása – terén is, ahol a szabályozás helyett a tájékozott és felelős megrendelői döntéseknek van kulcsszerepük. A “Zöld minimum” javaslatot rendelettervezet mélységig kidolgozta az ÉVOSZ az állami, közösségi beruházásokhoz és az ÉKM figyelmébe is ajánlotta, támogatva ezzel a szakmai párbeszédet és a közös gondolkodást. A rendelettervezet a rendszerszintű átalakulásnak az első lépése: kijelöli az irányt és biztosítja a keretet ahhoz, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt építhessünk.

Kapcsolódó tartalom:építkezés fenntarthatóság zöld jövő zöldépület

Zöld Energia

A napelemek mellé akkumulátor kell: 2,5 millióra pályázhat

A 2,5 millió forintos energiatároló támogatás alapot teremthet egy jövőálló rendszerhez, ahol a napelem, a házi akkumulátor és az elektromos autó együtt optimalizálja az energiafelhasználást.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent az Otthoni Energiatároló Program (OETP) hivatalos felhívása, amely az előzetes várakozásoknak megfelelő feltételekkel kínál akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást a háztartások számára. A program célja, hogy a meglévő vagy jövőben telepítendő napelemes rendszerekhez legalább 10 kilowattórás akkumulátorkapacitás társuljon, érdemben csökkentve a villamosenergia-hálózattól való függőséget. A pályázatok benyújtása február 2-án indul, írja az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 280–300 ezer háztartásban működik napelemes rendszer, ugyanakkor ezek döntő többsége akkumulátor nélkül üzemel. Ennek oka, hogy a korábbi támogatási konstrukciók nem tették kötelezővé az energiatárolást, az éves szaldóelszámolás pedig önmagában is kedvező feltételeket biztosított. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott: az új telepítéseknél megszűnt a szaldó, a meglévőknél pedig fokozatos kivezetés zajlik, így az érdemi megtakarítás ma már szinte elképzelhetetlen akkumulátor nélkül.

A körülbelül 300 ezres napelemes táborból mintegy 250 ezer háztartásnál nincs még energiatároló, számukra különösen vonzó lehet az új támogatás, még akkor is, ha a forrás legfeljebb 40 ezer pályázat finanszírozására elegendő. A jelentkezőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy az akkumulátoros bővítés szinte minden esetben invertercserét is igényel. Az inverter a rendszer egyik legdrágább és legfontosabb eleme: ez irányítja az energia áramlását a napelemek, a fogyasztók, az akkumulátor és a hálózat között.

A döntés súlyát növeli, hogy egyre több háztartás számol már most az elektromos autók jövőbeli szerepével. Egy mai villanyautó 60–80 kilowattórás akkumulátora többszöröse a támogatott házi energiatárolók kapacitásának, így adja magát a gondolat: amikor az autó otthon áll, miért ne válhatna a háztartási energiarendszer részévé?

„Az elektromos autók nagy kapacitású akkumulátorát ma még nem egyszerű teljesen átjárható módon integrálni a lakossági rendszerekbe” – magyarázza Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. menedzsere. Ugyanakkor már léteznek olyan inverteres megoldások, amelyek alkalmasak az egyenáram közvetlen kezelésére, így az autó töltésére és akár az onnan történő visszatáplálásra is, felesleges átalakítási veszteségek nélkül.

Az ilyen rendszerek ugyan jellemzően meghaladják a 2,5 millió forintos támogatási keretet, de ez összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy az önrész nélküli megoldások inkább csak belépő szintű eszközöknél érhetők el. A cég szerint a jövő az olyan intelligens, többforrású energiamenedzsmenté lehet, ahol a háztartás a napelemből, a saját akkumulátorból, az autóból és a hálózatból is képes energiát vételezni vagy éppen továbbadni – mindig az adott pillanatban legkedvezőbb módon.

Tovább olvasom