Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lakosság is segítheti a fogságba esett békák mentését

A lakosság is segítheti a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentését.

Létrehozva:

|

A magyarországi lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet figyelembe véve előfordulhat, hogy a szárazföldi életmódot folytató békák akár sokezres állománya reked pincébe, az ő életüket megmentheti a lakosság akár egy-két perc alatt – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye.

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák, de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba esve, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és éhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek. Az állatok pusztulása is probléma, de nagyobb baj, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.   

Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont. A bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthet a lakosság azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből akár puszta kézzel is kiemelve a kertben elengedi, valamint ezeket a helyiségeket márciustól-szeptemberig havonta ellenőrzi. Emellett a kertben petarakóhelyet, valamint úgynevezett békagarázsokat, nappali békamenedékeket is lehet készíteni számukra. Aki nem biztos abban, hogy milyen békafajjal találkozott, használhatja az MME ingyenesen letölthető kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációját az azonosításhoz.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Kamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol

Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot Nyírbátorban az Energiaügyi Minisztérium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot az Energiaügyi Minisztérium (EM) Nyírbátorban, aminek része a nagy mennyiségű szemét elszállítása mellett a tereprendezés és a szemléletformálás is – jelentette be a tárca körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a nyírségi városban. Gondola Csaba kiemelte, a “rettentő nagy mennyiségű” hulladékot térképes eszközökkel rögzítik, és az arra engedéllyel rendelkező vállalkozások bevonásával számolják fel – írja az alternativenergia.hu. A beavatkozás része a tereprendezés és a kamerarendszer telepítése is. Az államtitkár azt mondta: gyakorlati tapasztalataik alapján fennáll a veszélye annak, hogy a hulladék újratermelődik, ezért a helyi társadalom bevonásával szemléletet is szeretnének formálni, és meggyőzni az ott élőket a körforgásos gazdaság és a környezetvédelem fontosságáról. A szaktárca egy, a kistérségre vonatkozó programot is elindít, amelybe a helyi civileket, településvezetőket és képviselőket is bevonják, azért, hogy egy közös stratégia mentén elejét vegyék a nyírbátori helyzet megismétlődésének. Ettől azt várják, hogy az illegális hulladék lerakásával kapcsolatos toleranciaszint csökken, és bíznak abban, hogy egy tiszta, fenntartható környezetet alakítható ki – tette hozzá.

Gondola Csaba az MTI kérdésére elmondta, az ország több pontján tervezik hasonló program elindítását, ezek első, fizikai megvalósítása Nyírbátorban kezdődik jövő év elején. Az erre szánt költségek tervezése folyamatban van, de csak a nyírbátori beavatkozásra legalább 50 millió forintot fordítanak – jegyezte meg. Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, a hulladékprobléma már évtizedek óta fennáll, az utcákban “szeméthegyek vannak”, és ezt a problémát most sikerül orvosolni. Máté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület) rámutatott, a terület nemcsak Nyírbátor, hanem a vármegye egyik legnagyobb szegregátuma is, ahol folyamatosan újrahalmozódik a hulladék. Hozzátette, a település korábban több kormányzati programhoz csatlakozott, emellett a városlakókkal, civil szervezetekkel és munkahelyi közösségekkel is próbálták megtisztítani a város különböző pontjait, de az erőfeszítések ellenére a szeméthalmok mindig újratermelődtek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák