Zöldinfó
A legjobb Balatoni strandokat keresték
A balatoni strandminősítő megmérettetésre az idén 45 strand üzemeltetője jelentkezett, közülük a legmagasabb pontszámot a vonyarcvashegyi Lido strand kapta, és 28 strand nyerte el a legjobbaknak járó, ötcsillagos Kék Hullám Zászlót – hangzott el a Balatoni Szövetség (BSZ) díjkiosztó ünnepségén csütörtökön Révfülöpön.
Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szakmai igazgatója összegezte, hogy a kormány 2017-ben indított strandfejlesztő programjának első négy ütemében országos szinten 139 strand 11,6 milliárd forint támogatásban részesült, ebből 97 volt balatoni, 8,8 milliárd forintnyi forrást elnyerve. A program legutolsó, nyár elején lezárult ötödik ütemében pedig 57 balatoni projekt 1,6 milliárd forint támogatáshoz jutott – mondta, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően megújultak és családbarátabbá váltak a fürdőhelyek, egységesebb lett a balatoni strandok arculata. Az utolsó fejlesztési ütem legfontosabb feladata a részleges akadálymentesítés, a strandok infrastruktúrájának fejlesztése, vízi- és pihenőeszközök beszerzése, valamint vízi megállóhelyek és kerékpáros szervízpontok kialakítása volt – tette hozzá. A Kék Hullám Zászló minősítésről Juhász Szabolcs elmondta: a települések számára presztízs, hiteles visszajelzést ad a balatoni strandok szolgáltatási minőségéről.
Fabacsovicsné Kovács Krisztina, az önkormányzatokat tömörítő BSZ titkára ismertette: az idén 19. alkalommal hirdették meg a Kék Hullám Zászló balatoni strandminősítést. A nevezők hagyományosan egytől öt csillagig kaptak értékelést szolgáltatásaik színvonala alapján, és a korábbiaknál többféle különdíjat osztottak ki. A pontozás során vizsgálták egyebek közt a parkolási viszonyokat, a vizesblokkok állapotát, az akadálymentesítést, a virágosítást, a gyep és a meder állapotát, a játszótereket, a sportolási lehetőségeket és a gyerekbarát szolgáltatásokat. Nézték a strandi vendéglátóhelyek kínálatát is, fontosnak tartva a helyi termékek jelenlétét – tette hozzá.
A díjkiosztón elhangzottak szerint 28 balatoni strand érdemelte ki a legjobbaknak járó ötcsöllagos Kék Hullám Zászlót, 14 strandra négycsillagos, 1 strandra háromcsillagos és 2 strandra egycsillagos zászlót tűzhetnek ki. A legtöbb pontszámot a vonyarcvashegyi Lido strand kapta. Az indoklás szerint a sikerhez hozzájárult, hogy a strand rendelkezik nagy, ingyenes parkolóval, gyerekbarát szolgáltatásokat nyújt, valamint kulturált vendéglátóhelyek várják a vendégeket. Az idén újra meghirdették a Balaton Családbarát Strandja és a Balaton Legzöldebb Strandja különdíjakat. Az előbbit Alsóörs községi strandja, az utóbbit a gyenesdiási Diási Játék Strand nyerte el. Idén új elismeréseket is kiosztottak. A Balatoni Kör meghirdette a Balaton Gasztro-Strandja díjat, amit Balatongyörök községi strandja nyert el, ahol példamutatóan, egész évben üzemelnek minőségi kínálattal rendelkező vendéglátóhelyek.
Az MTÜ idén először kiosztott különdíját Balatonberény községi strandja kapta kiemelkedő szerepléséért. A Balatoni Turizmus Szövetség különdíját a Balatonakali Mandulavirág Strand nyerte. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park “Zöld levél díjat” adományozott a zöldfelületi szempontok alapján kiemelkedő, “Zöld béka díjat” a környezeti nevelésben kiemelkedő, és “Zöld fészek” díjat az élőhelyvédelmi szempontból kiemelkedő strandoknak. A nemzeti park díjazta fennállásának a három Balaton-parti megye – Veszprém, Zala és Somogy – egy-egy olyan strandját is, amelyik évek óta elkötelezetten érvényesíti az ökológiai szemléletet, zöld szempontokat.
Zöldinfó
Szabad-e újat építeni? Átadták az első FENNTARTHATÓ ÉPÜLETBUROK pályázat díjait!
Az első, a fenntarthatóság elveit kiemelten vizsgáló pályázat legjobbjai a diósdi Emília családi ház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Budapest Airport Aréna felújított épületei lettek.
Az elmúlt években kiemelt figyelmet kap az épületek létesítéséhez és üzemeléséhez szükséges energia mennyiségének, valamint a káros szennyezőanyagok kibocsátásának radikális csökkentésére való törekvés, nem megfeledkezve az üzemeltetéshez tartozó ráfordítások mérsékléséről sem.
A Fenntartható épületburok pályázat célja e szemlélet terjesztése, a példaértékű megoldások összegyűjtése, a legjobbak díjazása, és az épületek, a koncepciók és az ezekhez alkalmazott műszaki megoldások ismertté tétele a szakmai szereplők, de az épületeket használó „laikusok” széles körében is. – mondta Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az első alkalommal kiírt, a fenntarthatóságra, vagy ha úgy tetszik a környezettudatosságra fókuszáló építészeti pályázat zsűrijének elnöke. A pályázat mögötti szakmai hátteret a hazai felsőoktatási intézmények is erősítették, a BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszéke és az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kara is a kezdeményezés mögé állt.
A Bíráló Bizottság a három kategóriában egy-egy fődíjat ítélt meg, a nyertes pályamunkák szerzőinek díja pedig a 2025. február elejére szervezett dél-spanyolországi szakami tanulmányúton való részvétel.
Szabad-e újat építeni?
A legjobbnak bizonyult lakóépület a diósdi Emília ház lett, az Equinox International építésziroda munkája, amelynek tervezői Bakos Bálint, Kosik Péter és Molnár Máté. A nyertes családi ház kapcsán Prof. Dr. Kiss Gyula DLA méltatásában emlékeztetett arra az egyre gyakrabban hallható összefüggésre, amely az építés helyett a felújítást helyezi előtérbe.
Kell és szabad új épületeket építeni, ha azok szellemiségükben szintén tekintettel vannak mindazon elvekre, amelyekkel az építészeknek küzdenie és tennie kell a világért, az építészet és az építés és az épület-használat fenntarthatóságáért. És azért gyönyörűséges a szakmánk, az építészet, mert a fenti elvek technicista vonulatán túl (illetve egyszerre azzal) van egy szellemi vonulata is. A terv, majd a megvalósult épület fizikai teljesítményei mellett ugyanolyan fontosságú a pszichikai teljesítmények mértéke, megléte. A diósdi Emília ház mindkét körben magasan teljesít. – emelte ki a szakember értékelő beszédében. … egy átgondolt, ügyesen és mértéktartóan megtervezett és megépített házat látunk, ahol nyilván az épület használója is megértő és nyitott az itt tetten érhető építészeti kvalitásokra.
Újépítésű középület esetében a nirmana építésziroda, Vékony Péter munkája, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Visegrádi utcai többcélú épülete kapta a kategória díját. A zsűri értékelésében kiemelte, hogy a tervezési koncepcióban már a kezdetektől meghatározó cél volt fenntarthatóság, amely az épület és az épületburok teljes egészét áthatotta. Ezen belül a bizottság meglátása szerint a homlokzat kialakítása egyszerre felel meg az innovatív megjelenés és a környezetbarát működés igényeinek, miközben maximálisan támogatja az épület funkcionális követelményeit. A tartós, optimális ár-érték arányt nyújtó megoldások – például a cserélhető elemek – hosszú távú fenntarthatóságot és egyszerű karbantarthatóságot garantálnak.
Az NMHH műszaki bázisa olyan inspiráló munkakörnyezetet kívánt, amely lehetővé teszi a frekvenciafelügyelet és -gazdálkodás feladatainak legmagasabb színvonalú ellátását. Egy példamutató épület valósult meg. – emelte ki méltatásában Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, városvezető, építész, a zsűri tagja.
Felújítás kategóriában a Budapest Airport Aréna Rendezvény- és Sportközpont tervezői, Kiskarándi Nánási Ilona és Magyar Mihály vehették át az elismerést.
Az eredeti, elavult épületburok és a teljes épületgépészet elbontásra került, de az ideális, kompakt forma érdekében az egyszerű épülettömeg megmaradt. A Budapest Airport Aréna új és hatékony épületburkot kapott. Jó példáját mutatja annak, hogy egy meglévő, megtartható épületváz – tudatos felújítási koncepcióval, illetve tervezéssel – még közel ötven év után is értéktartó marad. Az acélszerkezet elbontásával szemben, ez a döntés jelentős környezeti terheléstől való mentesítést eredményezett. – mondta laudációjában Horváth Sándor, a zsűri elnöke. A kiíró, az építőiparban ismert kommunikációs cég, a Build-Communication és spanyol szervezőtársa a bíráló bizottságba elismert szakembereket kért fel.
A zsűri elnöke Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége alapító tagja, elnökhelyettese és Örökös Elnöke. A zsűri tagjai Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, várostervező, építész és Dr. Kiss Gyula prof. habil DLA építész, egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős (Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar).
Az ipari szereplők a cél szolgálatában
A pályázathoz elengedhetetlen a célt támogató szakmai szereplők, az egyetemeken és szakértőkön túl a műszaki megoldásaikkal a megvalósítást szolgáló ipari bázis közreműködésére is, azon cégek támogatása, akiknek tevékenységében akár évtizedek óta fontos szerepet játszik a környezettudatosság, a körforgásos gazdálkodás erősítése.
Miért fontos egy fenntarthatóságra fókuszáló pályázat az ipar szereplőinek?
Ebben a témában a pályázat főtámogatója, a CRLT Solution Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth Bálint így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy a pályázat mögé álló cégek mindegyike működésének meghatározó eleme a környezettudatosság. Legyen szó az alapanyagok felhasználásáról, a gyártásban felhasznált energia mennyiségéig és forrásáig, azaz a termékeikkel az épületbe épülő karbon mennyiségtől az épület gazdaságos működéséhez való hozzájárulásig. Ez a jellemző a CRLT Solution által forgalmazott szálcement, kerámia és alumínium homlokzati- és tetőmegoldásokra egyaránt.” Mindezzel egyetértett a német családi vállalkozás, a Dörken magyarországi ügyvezető igazgatója, Farkas
Imre. „Ma már szinte létkérdés, hogy élhető, hosszútávon fenntartható épületek hozzunk létre. Mivel ez pályázat azt a célt tűzte ki, hogy az ilyen épületekre, megoldásokra ráirányítsa a figyelmet, így nem is kérdés, hogy annak támogatása a 32 éves fennállása alatt a fenntarthatóság elveit követő Dörken számára kézenfekvő lehetőség volt.” Éppen így gondolkodik az egyik legnagyobb és legszélesebb termékpalettával
rendelkező magyar építőanyag gyártó cég, a Leier vezetése, amely nem csupán korszerű termékeket, de komplex építészeti megoldásokat is kínál. A díjátadón Hives Zsolt tervezőlátogató beszélt a cég ezen a területen évek óta fennálló törekvéseiről és adta át az elismerést a díjazottaknak.
A fenntarthatóság elvei természetesen a PREFA működésének is minden területét áthatják, így számunkra fontos volt, hogy egy ilyen előremutató pályázathoz elsőként csatlakozzunk. – mondta Nemere Judit a téma fontosságáról. – A cég a téma iránti elkötelezettségét mutatja, hogy alumínium lemezei 100 %-ban újrahasznosíthatók, a gyártás pedig 80 %-ban újrahasznosított alapanyagok és 100 %-ban megújuló energia felhasználásával történik.
Németh Árpád András, a Guardian építész tanácsadója kiemelte, a cég azért csatlakozott az innovatív témát fókuszba helyező pályázathoz, hogy bemutathassa, hogy legújabb fejlesztése által Európában a Guardian rendelkezik a legkisebb karbonlábnyommal előállított alap üvegekkel. A pályázatról bővebb információ a https://fenntarthato-epuletburok.hu/ weboldalon olvasható, ahol az összes pályamű bemutatásra kerül.
További információ kérhető:
Build-Communication Kft.
Felelős munkatárs: Szelei Annamária
Mobil.: +36 30 688 2074
Tel.: +36 1 799 1028
E-mail: palyazat@buildmarketing.hu
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Egyszerűsítették a napelemek telepítését, bárki megcsinálhatja!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelem: hatékony energiatároló megoldást dobtak piacra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Mezőgazdasági területek kerülhetnek veszélybe a naperőmű telepítések miatt?
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Miért telepítenek fóliát a napelemes rendszerekre?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szabad-e újat építeni? Átadták az első FENNTARTHATÓ ÉPÜLETBUROK pályázat díjait!