Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel kormány segítené a helyi önkormányzatokat a kedvezményes árú fűtőszén forgalmazásában

A lengyel kormány elfogadta  azt a tervezetet, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok egyszerűsített eljárásban közvetítő szerepet játszhatnának a lakossági fűtésre szánt, kedvezményes árú szén forgalmazásában – közölte Jacek Sasin kormányfőhelyettes és kincstárügyi miniszter.

Létrehozva:

|

A törvénytervezet, amelyet a jövő héten sürgősségi eljárásban vitatnak meg a parlamentben (szejm), garantálja az önkormányzatoknak, hogy közvetlenül a lengyel állami importőröktől szerezhetik be a lakossági fűtésre szánt szenet, tonnánként maximum 1500 zlotyért (130 ezer forint). Tonnánként 500 zloty értékben az állam megtéríti az önkormányzatoknak a belföldi szállítási költségeket is, így a szénnel fűtő helyi lakosok tonnánként maximum 2000 zlotyért (173 700 forint) vásárolhatják meg a fűtőanyagot, amelynek mennyisége háztartásonként nem haladhatja meg a két tonnát. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön bejelentette: az év fordulóján további egy vagy két tonna szén lesz beszerezhető kedvezményes áron. Az önkormányzatok önállóan, más önkormányzatokkal, illetve bizonyos feltételek mellett akár forgalmazókkal is együttműködve szervezhetik meg a kedvezményes árú szén kiszállítását az illetékességük területén létesített eladási helyekre. Morawiecki csütörtökön bejelentette: a kedvezményes lakossági szénárak garantálása érdekében új költségvetési eszközöket mozgósítanak.

A tervezetet azért készítették el, mert Lengyelországban idén felugrott a szén piaci ára (tonnánként 2600 zlotytól akár 4 ezer zlotyig), és akadozik a forgalmazása is. Tavaly a lengyelországi háztartások mintegy 50 százalékában fűtöttek szénnel. Lengyelország évente több mint 44 millió tonna szenet termel ki, a kisfogyasztói szükségleteket azonban nagyrészt külföldi forrásokból fedezik. 2021-ben 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importáltak Oroszországból. Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénembargót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, és Varsó az április közepén elfogadott törvényben meg is tiltotta az orosz szénimportot. Sasin csütörtökön közölte: a Lengyelországban kitermelt szénből az év végéig összesen több mint 4,5 millió tonnát szállítanak kisfogyasztói piacra, külföldről pedig több mint 11 millió tonna szenet hoznak be idén. A lengyel parlament már nyáron elfogadta azt a törvényt, amely szerint a szénnel fűtő háztartásoknak 3 ezer zloty egyszeri támogatást fizetnek. Egy másik, szeptemberben megszavazott törvény értelmében a fűtőanyagként biomasszát, cseppfolyósított gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások ezertől háromezer zlotyig terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek. A távfűtés esetében pedig az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy ebben a fűtési szezonban a háztartások fűtésszámlái ne emelkedjenek 42 százaléknál többel.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre

Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.

Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák