Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel kormány segítené a helyi önkormányzatokat a kedvezményes árú fűtőszén forgalmazásában

A lengyel kormány elfogadta  azt a tervezetet, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok egyszerűsített eljárásban közvetítő szerepet játszhatnának a lakossági fűtésre szánt, kedvezményes árú szén forgalmazásában – közölte Jacek Sasin kormányfőhelyettes és kincstárügyi miniszter.

Létrehozva:

|

A törvénytervezet, amelyet a jövő héten sürgősségi eljárásban vitatnak meg a parlamentben (szejm), garantálja az önkormányzatoknak, hogy közvetlenül a lengyel állami importőröktől szerezhetik be a lakossági fűtésre szánt szenet, tonnánként maximum 1500 zlotyért (130 ezer forint). Tonnánként 500 zloty értékben az állam megtéríti az önkormányzatoknak a belföldi szállítási költségeket is, így a szénnel fűtő helyi lakosok tonnánként maximum 2000 zlotyért (173 700 forint) vásárolhatják meg a fűtőanyagot, amelynek mennyisége háztartásonként nem haladhatja meg a két tonnát. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön bejelentette: az év fordulóján további egy vagy két tonna szén lesz beszerezhető kedvezményes áron. Az önkormányzatok önállóan, más önkormányzatokkal, illetve bizonyos feltételek mellett akár forgalmazókkal is együttműködve szervezhetik meg a kedvezményes árú szén kiszállítását az illetékességük területén létesített eladási helyekre. Morawiecki csütörtökön bejelentette: a kedvezményes lakossági szénárak garantálása érdekében új költségvetési eszközöket mozgósítanak.

A tervezetet azért készítették el, mert Lengyelországban idén felugrott a szén piaci ára (tonnánként 2600 zlotytól akár 4 ezer zlotyig), és akadozik a forgalmazása is. Tavaly a lengyelországi háztartások mintegy 50 százalékában fűtöttek szénnel. Lengyelország évente több mint 44 millió tonna szenet termel ki, a kisfogyasztói szükségleteket azonban nagyrészt külföldi forrásokból fedezik. 2021-ben 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importáltak Oroszországból. Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénembargót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, és Varsó az április közepén elfogadott törvényben meg is tiltotta az orosz szénimportot. Sasin csütörtökön közölte: a Lengyelországban kitermelt szénből az év végéig összesen több mint 4,5 millió tonnát szállítanak kisfogyasztói piacra, külföldről pedig több mint 11 millió tonna szenet hoznak be idén. A lengyel parlament már nyáron elfogadta azt a törvényt, amely szerint a szénnel fűtő háztartásoknak 3 ezer zloty egyszeri támogatást fizetnek. Egy másik, szeptemberben megszavazott törvény értelmében a fűtőanyagként biomasszát, cseppfolyósított gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások ezertől háromezer zlotyig terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek. A távfűtés esetében pedig az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy ebben a fűtési szezonban a háztartások fűtésszámlái ne emelkedjenek 42 százaléknál többel.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák