Zöldinfó
A lengyel kormány segítené a helyi önkormányzatokat a kedvezményes árú fűtőszén forgalmazásában
A lengyel kormány elfogadta azt a tervezetet, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok egyszerűsített eljárásban közvetítő szerepet játszhatnának a lakossági fűtésre szánt, kedvezményes árú szén forgalmazásában – közölte Jacek Sasin kormányfőhelyettes és kincstárügyi miniszter.
A törvénytervezet, amelyet a jövő héten sürgősségi eljárásban vitatnak meg a parlamentben (szejm), garantálja az önkormányzatoknak, hogy közvetlenül a lengyel állami importőröktől szerezhetik be a lakossági fűtésre szánt szenet, tonnánként maximum 1500 zlotyért (130 ezer forint). Tonnánként 500 zloty értékben az állam megtéríti az önkormányzatoknak a belföldi szállítási költségeket is, így a szénnel fűtő helyi lakosok tonnánként maximum 2000 zlotyért (173 700 forint) vásárolhatják meg a fűtőanyagot, amelynek mennyisége háztartásonként nem haladhatja meg a két tonnát. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön bejelentette: az év fordulóján további egy vagy két tonna szén lesz beszerezhető kedvezményes áron. Az önkormányzatok önállóan, más önkormányzatokkal, illetve bizonyos feltételek mellett akár forgalmazókkal is együttműködve szervezhetik meg a kedvezményes árú szén kiszállítását az illetékességük területén létesített eladási helyekre. Morawiecki csütörtökön bejelentette: a kedvezményes lakossági szénárak garantálása érdekében új költségvetési eszközöket mozgósítanak.
A tervezetet azért készítették el, mert Lengyelországban idén felugrott a szén piaci ára (tonnánként 2600 zlotytól akár 4 ezer zlotyig), és akadozik a forgalmazása is. Tavaly a lengyelországi háztartások mintegy 50 százalékában fűtöttek szénnel. Lengyelország évente több mint 44 millió tonna szenet termel ki, a kisfogyasztói szükségleteket azonban nagyrészt külföldi forrásokból fedezik. 2021-ben 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importáltak Oroszországból. Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénembargót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, és Varsó az április közepén elfogadott törvényben meg is tiltotta az orosz szénimportot. Sasin csütörtökön közölte: a Lengyelországban kitermelt szénből az év végéig összesen több mint 4,5 millió tonnát szállítanak kisfogyasztói piacra, külföldről pedig több mint 11 millió tonna szenet hoznak be idén. A lengyel parlament már nyáron elfogadta azt a törvényt, amely szerint a szénnel fűtő háztartásoknak 3 ezer zloty egyszeri támogatást fizetnek. Egy másik, szeptemberben megszavazott törvény értelmében a fűtőanyagként biomasszát, cseppfolyósított gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások ezertől háromezer zlotyig terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek. A távfűtés esetében pedig az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy ebben a fűtési szezonban a háztartások fűtésszámlái ne emelkedjenek 42 százaléknál többel.
mti
Zöldinfó
Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések
A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.
A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
