Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel kormány segítené a helyi önkormányzatokat a kedvezményes árú fűtőszén forgalmazásában

A lengyel kormány elfogadta  azt a tervezetet, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok egyszerűsített eljárásban közvetítő szerepet játszhatnának a lakossági fűtésre szánt, kedvezményes árú szén forgalmazásában – közölte Jacek Sasin kormányfőhelyettes és kincstárügyi miniszter.

Létrehozva:

|

A törvénytervezet, amelyet a jövő héten sürgősségi eljárásban vitatnak meg a parlamentben (szejm), garantálja az önkormányzatoknak, hogy közvetlenül a lengyel állami importőröktől szerezhetik be a lakossági fűtésre szánt szenet, tonnánként maximum 1500 zlotyért (130 ezer forint). Tonnánként 500 zloty értékben az állam megtéríti az önkormányzatoknak a belföldi szállítási költségeket is, így a szénnel fűtő helyi lakosok tonnánként maximum 2000 zlotyért (173 700 forint) vásárolhatják meg a fűtőanyagot, amelynek mennyisége háztartásonként nem haladhatja meg a két tonnát. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön bejelentette: az év fordulóján további egy vagy két tonna szén lesz beszerezhető kedvezményes áron. Az önkormányzatok önállóan, más önkormányzatokkal, illetve bizonyos feltételek mellett akár forgalmazókkal is együttműködve szervezhetik meg a kedvezményes árú szén kiszállítását az illetékességük területén létesített eladási helyekre. Morawiecki csütörtökön bejelentette: a kedvezményes lakossági szénárak garantálása érdekében új költségvetési eszközöket mozgósítanak.

A tervezetet azért készítették el, mert Lengyelországban idén felugrott a szén piaci ára (tonnánként 2600 zlotytól akár 4 ezer zlotyig), és akadozik a forgalmazása is. Tavaly a lengyelországi háztartások mintegy 50 százalékában fűtöttek szénnel. Lengyelország évente több mint 44 millió tonna szenet termel ki, a kisfogyasztói szükségleteket azonban nagyrészt külföldi forrásokból fedezik. 2021-ben 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importáltak Oroszországból. Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénembargót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, és Varsó az április közepén elfogadott törvényben meg is tiltotta az orosz szénimportot. Sasin csütörtökön közölte: a Lengyelországban kitermelt szénből az év végéig összesen több mint 4,5 millió tonnát szállítanak kisfogyasztói piacra, külföldről pedig több mint 11 millió tonna szenet hoznak be idén. A lengyel parlament már nyáron elfogadta azt a törvényt, amely szerint a szénnel fűtő háztartásoknak 3 ezer zloty egyszeri támogatást fizetnek. Egy másik, szeptemberben megszavazott törvény értelmében a fűtőanyagként biomasszát, cseppfolyósított gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások ezertől háromezer zlotyig terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek. A távfűtés esetében pedig az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy ebben a fűtési szezonban a háztartások fűtésszámlái ne emelkedjenek 42 százaléknál többel.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák