Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel kormány segítené a helyi önkormányzatokat a kedvezményes árú fűtőszén forgalmazásában

A lengyel kormány elfogadta  azt a tervezetet, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok egyszerűsített eljárásban közvetítő szerepet játszhatnának a lakossági fűtésre szánt, kedvezményes árú szén forgalmazásában – közölte Jacek Sasin kormányfőhelyettes és kincstárügyi miniszter.

Létrehozva:

|

A törvénytervezet, amelyet a jövő héten sürgősségi eljárásban vitatnak meg a parlamentben (szejm), garantálja az önkormányzatoknak, hogy közvetlenül a lengyel állami importőröktől szerezhetik be a lakossági fűtésre szánt szenet, tonnánként maximum 1500 zlotyért (130 ezer forint). Tonnánként 500 zloty értékben az állam megtéríti az önkormányzatoknak a belföldi szállítási költségeket is, így a szénnel fűtő helyi lakosok tonnánként maximum 2000 zlotyért (173 700 forint) vásárolhatják meg a fűtőanyagot, amelynek mennyisége háztartásonként nem haladhatja meg a két tonnát. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön bejelentette: az év fordulóján további egy vagy két tonna szén lesz beszerezhető kedvezményes áron. Az önkormányzatok önállóan, más önkormányzatokkal, illetve bizonyos feltételek mellett akár forgalmazókkal is együttműködve szervezhetik meg a kedvezményes árú szén kiszállítását az illetékességük területén létesített eladási helyekre. Morawiecki csütörtökön bejelentette: a kedvezményes lakossági szénárak garantálása érdekében új költségvetési eszközöket mozgósítanak.

A tervezetet azért készítették el, mert Lengyelországban idén felugrott a szén piaci ára (tonnánként 2600 zlotytól akár 4 ezer zlotyig), és akadozik a forgalmazása is. Tavaly a lengyelországi háztartások mintegy 50 százalékában fűtöttek szénnel. Lengyelország évente több mint 44 millió tonna szenet termel ki, a kisfogyasztói szükségleteket azonban nagyrészt külföldi forrásokból fedezik. 2021-ben 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importáltak Oroszországból. Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénembargót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, és Varsó az április közepén elfogadott törvényben meg is tiltotta az orosz szénimportot. Sasin csütörtökön közölte: a Lengyelországban kitermelt szénből az év végéig összesen több mint 4,5 millió tonnát szállítanak kisfogyasztói piacra, külföldről pedig több mint 11 millió tonna szenet hoznak be idén. A lengyel parlament már nyáron elfogadta azt a törvényt, amely szerint a szénnel fűtő háztartásoknak 3 ezer zloty egyszeri támogatást fizetnek. Egy másik, szeptemberben megszavazott törvény értelmében a fűtőanyagként biomasszát, cseppfolyósított gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások ezertől háromezer zlotyig terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek. A távfűtés esetében pedig az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy ebben a fűtési szezonban a háztartások fűtésszámlái ne emelkedjenek 42 százaléknál többel.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Energiaforradalom az egészségügyben: több tucat intézmény korszerűsödik

Indulhat a kórházak és mentőállomások energetikai korszerűsítése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Jedlik Ányos Energetikai Program tavaly ősszel meghirdetett pályázata 89 milliárd forinttal segíti egészségügyi intézmények energia-megtakarítást eredményező felújítását – írja az alternativenergia.hu. A támogatói okiratok hatályba lépésével országszerte 25 kórház 70 épületének és 20 mentőállomásnak a fejlesztése válik lehetővé – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A program idén egyházi és civil fenntartású intézményekre kiterjesztve folytatódik – tették hozzá. A pályázat a támogatott intézmények hosszú távú működőképességének biztosítása érdekében javítja épületeik energiahatékonyságát. Az elsődleges kiválasztási szempont az volt, hogy az energiafogyasztás megcélzott, 30 százalékos csökkentése költséghatékonyan, nagy biztonsággal teljesíthető legyen. A fejlesztéseknek köszönhetően az intézményekben ellátottak komfortosabb körülmények között gyógyulhatnak, a dolgozók munkafeltételei nagymértékben javulnak – ismertette az EM.

A közlemény szerint a vissza nem térítendő forrás elsősorban az épületek hőtechnikai adottságainak javításában, a fűtési, hűtési, szellőztetési és melegvíz rendszerek korszerűsítésében hasznosulhat. Támogatható a beltéri világítás energiatakarékos átalakítása vagy zöldenergia-termelők (pl. napelem, napkollektor, hőszivattyú) telepítése is. Az intézmények kötelesek a felhasználás nyomon követését és optimalizálását szolgáló energiamenedzsment rendszert bevezetni. A beruházásokat legkésőbb 2029 végéig teljes körűen be kell fejezni. A legnagyobb összegeket elnyert intézmények a Békés Vármegyei Központi Kórház (14,9 milliárd forint), a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (7,9 milliárd forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (6,7 milliárd forint). A fővárosban a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ, az Észak-budai Szent János Centrumkórház, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet valósíthat meg támogatott korszerűsítéseket – ismertette az EM.

A közlemény Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt idézte, aki kiemelte: “A program idén újabb forrásbiztosítással, kiterjesztve folytatódik, a második körben többnyire egyházi és civil intézmények jutnak összesen 31,5 milliárd forinthoz. Nyolc fenntartó összesen 50 épületén hajtanak majd végre legalább 30 százalékos energia-megtakarítást eredményező fejlesztéseket. A budapesti, érdi, fenyőfői, hatvani, igali, kisvárdai, pomázi és törökbálinti ingatlanok felújítása igencsak időszerű, hiszen átlagéletkoruk a hetvenet közelíti. A Jedlik Ányos Energetikai Program így összesen 120 milliárd forint támogatással járul hozzá az egészségügyi intézmények gazdálkodási mozgásterének növeléséhez.” A közlemény emlékeztetett, hogy az Energiaügyi Minisztérium a kórházak mellett a családok és vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit is segíti. A háztartások akár 10 millió forintot kaphatnak például külső szigetelésre, nyílászárócserére, fűtéskorszerűsítésre az energetikai otthonfelújítási programban. A Jedlik Ányos Energetikai Program összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt biztosít mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz. Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió, de akár félmilliárd forint is lehet. A lakossági és céges programokba 2027 tavaszáig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban – közölte a tárca.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák