Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A MET gerjeni és söjtöri naperőműve bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe

A MET energiavállalat gerjeni és söjtöri naperőműve is bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a MET Gerjen Solar Park és a MET Söjtör Solar Park építési munkálatai befejeződtek, a naperőművek megkezdték kereskedelmi üzemüket, a beruházások összesen 170 hektárnyi területen valósultak meg a két magyarországi településen, ahol közel 180 ezer napelemet telepítettek. Ismertetik, hogy a napelemparkok újonnan telepített nagyfeszültségű alállomásokon keresztül csatlakoznak az elektromos hálózathoz. A MET Gerjen Solar Park 51 megawatt (MWp) kapacitású és a MET Söjtör Solar Park 45 MWp kapacitású napelemparkok üzembe helyezése több szakaszban történt. A két erőmű mintegy 50 ezer háztartás fogyasztásának kiszolgálására elegendő zöldáramot termel, a legmodernebb technológiát alkalmazva.

Felidézik, hogy a két meglévő napelempark  – MET Dunai Solar Park és MET Kabai Solar Park – refinanszírozására, valamint három új, köztük a gerjeni és a söjtöri erőművek megvásárlásának és építésének finanszírozására a MET Csoport leányvállalata, a MET Hungary Solar Park Kft. 2021-ben sikeresen bocsátott ki kötvényt, amely zöld minősítést is kapott. Lehőcz Balázs Gábor, a MET megújuló eszközök divíziójának ügyvezető elnöke a közleményben hangsúlyozta, a  MET megújuló energiaforrásokra vonatkozó bővítési stratégiájának célja, hogy portfóliója 2026-ra elérje a 2 gigawatt (GW) beépített kapacitást, és ezáltal a vállalat aktív szerepet játsszon az európai energiaátmenetben. Ennek részeként az elmúlt évben négy új országban – Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában – sikerült belépni a megújuló energiaforrások piacára.

A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, amelynek tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energetikai eszközök fejlesztésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 13 országban van jelen, 27 ország gázpiacán és 22 nemzetközi kereskedési ponton aktív. A cégcsoport konszolidált árbevétele 2021-ben 18,1 milliárd eurót tett ki, a kereskedett gázmennyiség 55 milliárd köbméter, a kereskedett árammennyiség több mint 50 terawattóra (TWh) volt.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák