Zöld Energia
A napelemek lehetnek Donald Trump következő célpontjai?
Már az első hivatali napon bebizonyosodott, hogy az új elnök nem támogatja a megújuló energiát.
Donald Trump kormánya bejelentette, hogy mindenre kiterjedő módon támogatja az Egyesült Államok energiapolitikáját, ami a gyakorlatban a fosszilisok támogatását jelenti – írja a PV Magazine. Az új elnök hivatalba lépése óta számos, az olaj- és a földgáz kitermelését fellendítő, illetve a tiszta energiák ösztönzését korlátozó rendelkezést jelentett be, többek között az elektromos autók és a szélenergia is háttérbe szorulhat – utóbbiak telepítését például szövetségi vizeken tiltotta be. A jelek alapján rövidesen a napenergia is a szigorítások célpontjává válhat. A szektor adminisztrációtól függetlenül évtizedek óta egyre bővül, Trump első ciklusa alatt 128 százalékos volt a növekedés, a napenergia pedig ma már az Egyesült Államokban a hálózathoz hozzáadott új villamosenergia-termelés legdominánsabb forrása. Az Energia Információs Hivatal szerint a hálózathoz 2024 első három negyedévében hozzáadott új kapacitás több mint 64 százaléka napenergiához fűződött, ezt követte a földgáz. Immár 60 milliárd dolláros iparágról van szó, az előrejelzések alapján pedig 2025-ben a tiszta energiába történő befektetések először fogják meghaladni a fosszilis tüzelőanyagokét. Edurne Zoco, az S&P Global Commodity Insights munkatársa szerint a teljes zöldenergiás beruházások felét a napenergia teheti ki.
Annak ellenére, hogy a napenergia az energiamix központi eleme, és elvileg komoly felfutás vár rá, a második Trump-adminisztráció akadályozhatja a folyamatokat. Mint ismeretes, Trump második elnöksége első napján ismét kiléptette Amerika kilépését a párizsi megállapodásból, emellett a fosszilisokat támogató, illetve a zöld megoldásokat gátló rendeletet hozott. A döntések alapvető változásokat hozhatnak a befektetések területén, emellett nagy a bizonytalanság az ország eddigi legnagyobb éghajlat- és energiaügyi törvénycsomagja, 2022-es inflációcsökkentő törvény (IRA) körül. Az IRA eddig a napelemek terjedését is nagyban segítette, a technológia szempontjából pedig további kulcskérdés az új vámtarifák alkalmazása. Egyelőre nem világos, hogy Trump döntése értelmében milyen árukat és milyen mértékben fognak vámmal sújtani, amennyiben azonban napelem-alkatrészek is érintettek lesznek, az komoly drágulást hozhat a szektorban. Előny lehet ugyanakkor, ha vámok hatására felfut a hazai gyártási kapacitás.
Az iparágat érintő talán legkomolyabb kockázatot a beruházási adójóváírás (ITC) lehetséges hatályon kívül helyezése. Ezen szabály értelmében napenergia- és energiatárolási projektek mérettől függetlenül a telepített rendszer költségének 30 százalékáig adókedvezményt kapnak, hazai gyártású alkatrészek, illetve az alacsony jövedelmű vagy az energetikai átállás által gazdaságilag érintett közösségek esetén még bónusz is jár. A támogatás eddig hatalmas löketet adott, kérdés, hogy milyen jövő vár rá.
A sok bizonytalanság miatt már most tapasztalható némi megtorpanás az amerikai piacon.
Zöld Energia
Napenergiával erősít a Mol: új napelempark épült Algyőn
Átadták a Mol új napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét Algyőn.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták a Mol új, 21,575 milliárd forintos beruházással kialakított napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét a cégcsoport algyői gázüzemének területén – írja az alternativenergia.hu. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója az ünnepségen azt mondta, a cégcsoport törekszik arra, hogy a nagy villamosenergia-fogyasztású üzemeit termelő- és tárolókapacitásokkal kiegészítve önellátóvá, minél inkább rezisztensé tudja tenni bármilyen ellátási kockázattal szemben. A 37,5 MWp teljesítményű algyői naperőmű a Mol Magyarország kilencedik napelemparkja, melyek összesített teljesítménye több mint 400 MWp. A most átadott 40 MWh kapacitású energiatároló – a 80 MWh-os tiszaújvárosi után – a cég második ilyen létesítménye – közölte a szakember. Hozzátette: az algyői fejlesztésnek köszönhetően évente 13 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Az ügyvezető igazgató kifejtette, a magyar energiaiparban jelentős beruházásokra van szükség, át kell alakítani az energia-infrastruktúrát.
Az ellátásbiztonság fontossága mellett a szakember hangsúlyozta, válságok idején az egyéni érdekek előtérbe kerülnek, és mindenki a szuverenitásra helyezi a hangsúlyt. A változó körülményekhez alkalmazkodni kell, diverzifikálni az energiaforrásokat. Lényeges szerepe lesz a fosszilis, a nukleáris és megújuló energiának, a geotermiának, biogáznak és a biomasszának is. Bacsa György elmondta, hogy a korábbi és jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően az algyői telephely – amely hagyományosan a fosszilis energia-előállítás egyik központja volt – nem esik az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá, szén-dioxid-kibocsátását annyira vissza tudta fogni. A Mol csoport legnagyobb megújuló energiaportfóliója Magyarországon van, de jelentős beruházásokat hajtottak végre Szlovákiában és Horvátországban is. A Mol Magyarországon 2030-ig 500 MWh-nyi tárolókapacitást tervez kiépíteni, ezzel hozzájárulva a teljes magyar energetikai rendszer rugalmasságához – közölte a szakember.
Schubert Péter Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, Algyőn több mint 60 éve folyik szénhidrogén-kitermelés, jelenleg is több mint száz kút termel, emellett gázüzem is működik itt. Az algyői telephely a kutatás-termelés 5-10 százalékát adja, de a villamosenergia-fogyasztás több mint fele itt jelentkezik. A naperőmű kialakítása nemcsak a telephelyet teszi fenntarthatóbbá, hanem az egész magyarországi kőolaj és földgázkitermelést, növelve ezzel a versenyképességet és erősítve az ellátásbiztonságot – hangsúlyozta a szakember. A korábbi és jelenlegi beruházásoknak köszönhetően a telephely villamos energiából önellátóvá vált, és amikor alacsonyabb az energiaigény a piacra is tud értékesíteni energiát – közölte az igazgató. A fejlesztést bemutató sajtóanyag szerint a napelempark teljes beruházási értéke 17,6 milliárd forint volt, amelyhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 5,566 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az akkumulátoros energiatároló 3,975 milliárd forintból valósult meg, ehhez az Európai Unió 1,628 milliárd forint támogatást nyújtott.
Az energiatároló a Mavir által működtetett rendszerszintű szolgáltatások piacán is szerepet kaphat. Amikor a rendszerirányító a fogyasztás csökkentését kéri, akkor az energiatároló biztosítja a közcélú hálózatról kieső villamosenergia mennyiséget a termelés fenntartása érdekében, többlet villamos energia esetén pedig töltési üzemmódba kapcsol.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
