Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A napelemek lehetnek Donald Trump következő célpontjai?

Már az első hivatali napon bebizonyosodott, hogy az új elnök nem támogatja a megújuló energiát.

Létrehozva:

|

Donald Trump kormánya bejelentette, hogy mindenre kiterjedő módon támogatja az Egyesült Államok energiapolitikáját, ami a gyakorlatban a fosszilisok támogatását jelenti – írja a PV Magazine. Az új elnök hivatalba lépése óta számos, az olaj- és a földgáz kitermelését fellendítő, illetve a tiszta energiák ösztönzését korlátozó rendelkezést jelentett be, többek között az elektromos autók és a szélenergia is háttérbe szorulhat – utóbbiak telepítését például szövetségi vizeken tiltotta be. A jelek alapján rövidesen a napenergia is a szigorítások célpontjává válhat. A szektor adminisztrációtól függetlenül évtizedek óta egyre bővül, Trump első ciklusa alatt 128 százalékos volt a növekedés, a napenergia pedig ma már az Egyesült Államokban a hálózathoz hozzáadott új villamosenergia-termelés legdominánsabb forrása. Az Energia Információs Hivatal szerint a hálózathoz 2024 első három negyedévében hozzáadott új kapacitás több mint 64 százaléka napenergiához fűződött, ezt követte a földgáz. Immár 60 milliárd dolláros iparágról van szó, az előrejelzések alapján pedig 2025-ben a tiszta energiába történő befektetések először fogják meghaladni a fosszilis tüzelőanyagokét. Edurne Zoco, az S&P Global Commodity Insights munkatársa szerint a teljes zöldenergiás beruházások felét a napenergia teheti ki.

Annak ellenére, hogy a napenergia az energiamix központi eleme, és elvileg komoly felfutás vár rá, a második Trump-adminisztráció akadályozhatja a folyamatokat. Mint ismeretes, Trump második elnöksége első napján ismét kiléptette Amerika kilépését a párizsi megállapodásból, emellett a fosszilisokat támogató, illetve a zöld megoldásokat gátló rendeletet hozott. A döntések alapvető változásokat hozhatnak a befektetések területén, emellett nagy a bizonytalanság az ország eddigi legnagyobb éghajlat- és energiaügyi törvénycsomagja, 2022-es inflációcsökkentő törvény (IRA) körül. Az IRA eddig a napelemek terjedését is nagyban segítette, a technológia szempontjából pedig további kulcskérdés az új vámtarifák alkalmazása. Egyelőre nem világos, hogy Trump döntése értelmében milyen árukat és milyen mértékben fognak vámmal sújtani, amennyiben azonban napelem-alkatrészek is érintettek lesznek, az komoly drágulást hozhat a szektorban. Előny lehet ugyanakkor, ha vámok hatására felfut a hazai gyártási kapacitás.

Az iparágat érintő talán legkomolyabb kockázatot a beruházási adójóváírás (ITC) lehetséges hatályon kívül helyezése. Ezen szabály értelmében napenergia- és energiatárolási projektek mérettől függetlenül a telepített rendszer költségének 30 százalékáig adókedvezményt kapnak, hazai gyártású alkatrészek, illetve az alacsony jövedelmű vagy az energetikai átállás által gazdaságilag érintett közösségek esetén még bónusz is jár. A támogatás eddig hatalmas löketet adott, kérdés, hogy milyen jövő vár rá.
A sok bizonytalanság miatt már most tapasztalható némi megtorpanás az amerikai piacon.

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák