Zöld Energia
A napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
SmartMan rendezvény: a magyar ipar jövője az energiatároláson és digitalizáción múlik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdaság- és iparpolitika elsődleges prioritása az ipari akkumulátoros energiatározó kapacitások növelése, ami a jövőben a versenyképességet meghatározó tényező lesz – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform Szövetség rendezvényén Budapesten. A tárcavezető a HUN-REN Sztaki székhelyén, a Smart Manufacturing (Smartman) zárórendezvényen kiemelte: a jövőben a globális versenyben a versenyképesség az adórendszer mellett azon fog múlni, kinek van elérhető és megfizethető energiája – írja az alternativenergia.hu. Ez alapkérdéssé válik, miközben a villamos energia iránti igény a jövőben tovább emelkedik. A hazai napelemes rendszerek áramtermelő kapacitása az elmúlt években dinamikusan nőtt, és 8200 megawattal több mint négyszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának – fogalmazott Nagy Márton megjegyezve, hogy a napenergia áramtermelésen belüli részaránya Magyarországon a világon a legnagyobb.
A magas kapacitásoknak köszönhetően napközben, napsütéses időben, Magyarország nettó áramexportőr a túltermelés miatt, ilyenkor az áramár negatív is lehet. Az energia tárolásával a közép- és kelet-európai régióban kiemelkedően magas volatilitás csökkenthető – mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy a cégek számára most a legfontosabb beruházás a tárolókapacitásokba való befektetés kell, hogy legyen, különben nem csak a technológiai átállás problémájával, hanem működési nehézségekkel nézhetnek szembe. Magyarországon az áram ára a vállalatok számára 10 százalékkal magasabb, mint Németországban – ismertette. Nagy Márton elmondta, az akkumulátoros tárolókapacitások globálisan néhány éve kezdtek el dinamikusan emelkedni, míg a 2022-es évben 18 gigawatt (GW) kapacitás jött létre, az előrejelzések szerint az új, kiépülő kapacitások 2035-ben már elérhetik a 243 gigawattot.
Ezzel párhuzamoson emelkednek a technológiára fordított összegek is, ezen a téren Kína és az Egyesült Államok áll az élen, és a növekedést a mesterséges intelligencia adatközpontok növekvő áramigénye hajtja. Európa csak a harmadik helyen áll a rangsorban, de a felfutást sok országban 2025-ben várják – jegyezte meg. Példaként felhozta Spanyolországot, ahol az áprilisban az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet után indítottak támogató programokat, míg Olaszországban kapacitás aukciókkal ösztönzik a technológia elterjedését. Németország közvetetten támogatja a cégeket, amelyeknek az alacsonyabb áramárból elért nyereséget kell tárolórendszerekbe fektetniük, de Lengyelországban is rohamléptekben haladnak a fejlesztések. Magyarországon is gyorsan terjed az akkumulátoros tárolókapacitások kiépülése, de ennek aránya a napenergia kapacitásokhoz képest alacsony, 1 százalék körül van, míg az uniós átlag 3,5 százalék, ezért a gazdaságpolitikának ösztönöznie kell ezek elterjedését.
Számos előnnyel jár ez a technológiai megoldás, amely a kereslet és kínálat napon belüli volatilitásának mérséklésével csökkenti az árakat, stabilizálja a villamosenergia-hálózatot, javítja az energiabiztonságot és mérsékli az ország energiaimportját – fejtette ki a miniszter. Az akkumulátoros tárolással 15-17 százalékos árelőny érhető el, mint annak használata nélkül – fogalmazott. Kitért arra, hogy a berendezések átlagára is jelentősen csökkent az elmúlt években és a globális túlkapacitás miatt a jövőben további áresés várható. Szemben a kisméretű atomerőművekkel, az ipari tárolókapacitás technológiája már 5-6 éve létezik. Néhány év múlva a globális versenyben már győztesek és vesztesek lesznek, ezért gyorsan kell lépnie a magyar cégeknek – fogalmazott.
A rendezvényen Nagy Márton, Monostori László, az NTPSz elnöke és Ács István társelnök átadták a SmartMan Fesztivál okleveleket. A SmartMan Fesztivál az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség által életre hívott programsorozat, amelyben a magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek betekintést engedtek két héten keresztül (február 26. és március 8. között) az ipari digitalizáció világába. A rendezvény honlapja szerint az eseménysorozat ideje alatt csaknem félszáz programmal, többek között gyárlátogatásokkal, laborbemutatókkal, szakmai és ismeretterjesztő rendezvényekkel várták az érdeklődőket.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
