Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A nulla energiaigényű épületeké a jövő

Létrehozva:

|

Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés valamint, a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése.

2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor.

A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. „Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakértői tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejlesztők, tulajdonosok akkor győzhetők meg a szokásosnál magasabb szintű tervezési szolgáltatás előnyeiről, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakértő.

A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejétől a közpénzből megvalósított épületeket közel nulla energiaigényűre kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük.

Advertisement

A módosításnak köszönhetően 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épülő beruházások, amelyeknek nagy része jellemzően napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejlesztőknek 2018-tól az új építésű projekteknél kötelező lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelező lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet).

Külföld

Advertisement

A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai minősítés jelentős árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai előírás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelentősen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb minősítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szintű energiatakarékosság válik piaci sztenderddé.

Energiatudatos tervezés

Advertisement

A fent említettek miatt felértékelődik az integrált tervezés és a költségszakértői képesség szerepe, amely a különböző szakterületek összhangjára építve, környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek létrehozását célozza meg. Korszerű eszközök használatával, mint a dinamikus épületszimuláció, pontosabban modellezhető az épület energetikai működése, ami optimálisabban tervezhetővé teszi a gépészeti rendszereket.

forrás: zoldtech.hu

Advertisement
2 hozzászólás

2 Comments

  1. Nyirő Norbert

    2014-08-26 at 11:16

    Nagyon jó és hasznos ez a cikk, gratulálok az írójának!
    Csak azt nem értem, illusztrációként hogyan került ide az én kora tavasszal Berlinben készített fotóm, amit a Metszet folyóirat júliusi száma részére készítettem és tudtommal senki másnak nem adtam el?

  2. Lazzlo

    2014-11-14 at 07:29

    Én meg azt nem értem, hogy kerül egy alacsonyenergiás ház egy nullaenergiás épületekről szóló cikk alá. A képen látható épület mérési adatait a közelmúktban publikálták http://www.bmvi.de/cae/servlet/contentblob/108560/publicationFile/70457/berlin-kurzbericht.pdf
    – a fűtés a tervezett 2217 kWh helyett 5865 kWh-t (!!!) fogyasztott el a tavalyi szokatlanul enyhe tél ellenére .
    Ha ez hőenergiára vonatkozik, akkor ez a 130 m²-es ház esetén 45 kWh/m²a fogyasztásnak felel meg.
    Ha 45 a “közel nulla”, akkor én inkább maradnék a passzívház 15-ös értékénél!
    Másként fogalmazva, a 45 közel sincs közelebb a nullához, mint a 15!

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Energiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?

Február elején olyan állami pályázat nyílik meg, amely 2,5 millió forinttal támogatja a 10 kWh-s lakossági energiatárolók beszerzését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország kormánya február elején családok számára indít pályázatot, 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínálva 10 kilowattórás energiatárolók beszerzéséhez -erősítette meg szerdai Facebook-bejegyzésében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára. Mint hozzátette, az önellátás nemcsak az ország, hanem az emberek szintjén is kulcskérdés, az áramnál pedig a napelemekkel kezdődik, és az energiatárolókkal folytatódik. Mindenki kérhet állami hozzájárulást, akinek van napeleme, vagy telepíteni tervez. Az elbírálásnál előnyt élveznek az éves szaldóelszámolásból már kiesettek vagy azok, akik 2030-ig fognak kiesni, ezt követően pedig a vidéki kistelepülések lakói. Rámutatott: Magyarországon 2010 óta napelem-forradalom zajlott le a patrióta zöld átállás jegyében. Akkor háromszáznál kevesebb naperőmű üzemelt hazánkban, ma 320 ezernél is több termel zöldenergiát.

Magyarország világelső a napelemekkel előállított áram részarányában – emelte ki az államtitkár. Az óriási kapacitások akkor válnak igazi erővé, ha meg tudjuk oldani az energiatárolás kérdését. A naperőművek napközben dübörögnek, de a csúcsfogyasztási igények késő délután, kora este jelentkeznek, ezért szükséges legalább néhány órára elspájzolni az áramot – tette hozzá.

A jövő év elején 100 milliárd forintos kerettel megnyíló lakossági energiatároló programmal abban segítjük a napelemmel rendelkező háztartásokat, hogy tartósan önellátók maradjanak, áramigényeik minél nagyobb részét saját eszközzel, helyben megtermelt zöldenergiával fedezhessék, ezzel hozzájárulva a rezsicsökkentés fenntarthatóságához is – hangsúlyozta Czepek Gábor.

Advertisement

A pályázat meglévő vagy új napelemhez kapcsolódó energiatároló beszerzését támogatja. A 2,5 milliós elnyerhető forrással az akkumulátor és inverter mintegy 3,2 millió forintos árának 80 százalékát vállalja át a kormány a családoktól.

A részletes felhívás jövő január közepéig megjelenik, jelentkezni egy felhasználóbarát felületen február elejétől március közepéig lehet majd. Az elbírálás során előnyt élveznek az éves szaldó elszámolásból már kiesettek vagy a következő öt évben kiesők, ezután pedig 5000 alatti lélekszámú települések lakói
– részletezte a feltételeket.

Advertisement

A most bejelentett lakossági program mellett már futnak a vállalkozások és ipari energetikai szereplők számára kiírt, tárolói fejlesztéseket ösztönző pályázatok, összesen 230 milliárd forint értékben. A

Magyarország kormánya február elején családok számára indít pályázatot, 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínálva 10 kilowattórás energiatárolók beszerzéséhez -erősítette meg szerdai Facebook-bejegyzésében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára.

Advertisement

Mint hozzátette, az önellátás nemcsak az ország, hanem az emberek szintjén is kulcskérdés, az áramnál pedig a napelemekkel kezdődik, és az energiatárolókkal folytatódik.

Mindenki kérhet állami hozzájárulást, akinek van napeleme, vagy telepíteni tervez. Az elbírálásnál előnyt élveznek az éves szaldóelszámolásból már kiesettek vagy azok, akik 2030-ig fognak kiesni, ezt követően pedig a vidéki kistelepülések lakói.

Advertisement

Rámutatott: Magyarországon 2010 óta napelem-forradalom zajlott le a patrióta zöld átállás jegyében. Akkor háromszáznál kevesebb naperőmű üzemelt hazánkban, ma 320 ezernél is több termel zöldenergiát.

Magyarország világelső a napelemekkel előállított áram részarányában – emelte ki az államtitkár. Az óriási kapacitások akkor válnak igazi erővé, ha meg tudjuk oldani az energiatárolás kérdését. A naperőművek napközben dübörögnek, de a csúcsfogyasztási igények késő délután, kora este jelentkeznek, ezért szükséges legalább néhány órára elspájzolni az áramot – tette hozzá.

Advertisement

A jövő év elején 100 milliárd forintos kerettel megnyíló lakossági energiatároló programmal abban segítjük a napelemmel rendelkező háztartásokat, hogy tartósan önellátók maradjanak, áramigényeik minél nagyobb részét saját eszközzel, helyben megtermelt zöldenergiával fedezhessék, ezzel hozzájárulva a rezsicsökkentés fenntarthatóságához is – hangsúlyozta Czepek Gábor.

A pályázat meglévő vagy új napelemhez kapcsolódó energiatároló beszerzését támogatja. A 2,5 milliós elnyerhető forrással az akkumulátor és inverter mintegy 3,2 millió forintos árának 80 százalékát vállalja át a kormány a családoktól.

Advertisement

A részletes felhívás jövő január közepéig megjelenik, jelentkezni egy felhasználóbarát felületen február elejétől március közepéig lehet majd. Az elbírálás során előnyt élveznek az éves szaldó elszámolásból már kiesettek vagy a következő öt évben kiesők, ezután pedig 5000 alatti lélekszámú települések lakói
– részletezte a feltételeket.

A most bejelentett lakossági program mellett már futnak a vállalkozások és ipari energetikai szereplők számára kiírt, tárolói fejlesztéseket ösztönző pályázatok, összesen 230 milliárd forint értékben. A Jedlik Ányos Energetikai Programban januárban indul az ipari energiatárolók telepítését 50 milliárd forinttal ösztönző felhívás – emlékeztetett- “2026-ban még magasabb fokozatba kapcsolunk a tárolói képességeink megerősítésében, hamarosan újabb bejelentésekkel jelentkezem!” – írta az államtitkár.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák