Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A nulla energiaigényű épületeké a jövő

Létrehozva:

|

Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés valamint, a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése.

2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor.

A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. „Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakértői tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejlesztők, tulajdonosok akkor győzhetők meg a szokásosnál magasabb szintű tervezési szolgáltatás előnyeiről, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakértő.

A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejétől a közpénzből megvalósított épületeket közel nulla energiaigényűre kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük.

A módosításnak köszönhetően 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épülő beruházások, amelyeknek nagy része jellemzően napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejlesztőknek 2018-tól az új építésű projekteknél kötelező lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelező lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet).

Külföld

Advertisement

A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai minősítés jelentős árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai előírás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelentősen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb minősítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szintű energiatakarékosság válik piaci sztenderddé.

Energiatudatos tervezés

A fent említettek miatt felértékelődik az integrált tervezés és a költségszakértői képesség szerepe, amely a különböző szakterületek összhangjára építve, környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek létrehozását célozza meg. Korszerű eszközök használatával, mint a dinamikus épületszimuláció, pontosabban modellezhető az épület energetikai működése, ami optimálisabban tervezhetővé teszi a gépészeti rendszereket.

forrás: zoldtech.hu

Advertisement
2 hozzászólás

2 Comments

  1. Nyirő Norbert

    2014-08-26 at 11:16

    Nagyon jó és hasznos ez a cikk, gratulálok az írójának!
    Csak azt nem értem, illusztrációként hogyan került ide az én kora tavasszal Berlinben készített fotóm, amit a Metszet folyóirat júliusi száma részére készítettem és tudtommal senki másnak nem adtam el?

  2. Lazzlo

    2014-11-14 at 07:29

    Én meg azt nem értem, hogy kerül egy alacsonyenergiás ház egy nullaenergiás épületekről szóló cikk alá. A képen látható épület mérési adatait a közelmúktban publikálták http://www.bmvi.de/cae/servlet/contentblob/108560/publicationFile/70457/berlin-kurzbericht.pdf
    – a fűtés a tervezett 2217 kWh helyett 5865 kWh-t (!!!) fogyasztott el a tavalyi szokatlanul enyhe tél ellenére .
    Ha ez hőenergiára vonatkozik, akkor ez a 130 m²-es ház esetén 45 kWh/m²a fogyasztásnak felel meg.
    Ha 45 a “közel nulla”, akkor én inkább maradnék a passzívház 15-ös értékénél!
    Másként fogalmazva, a 45 közel sincs közelebb a nullához, mint a 15!

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Dolgozókat szállító elektromos autóbuszt állítanak tesztüzembe a Mátrai Erőmű térségében

Dolgozókat szállító elektromos autóbuszt állítanak tesztüzembe a Mátrai Erőmű térségében – jelentette be a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a Mátrai Erőmű előtt, a járművet bemutató szerdai sajtóeseményen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Steiner Attila hangsúlyozta: Magyarország villamosenergia-ellátásának egyik alappillére az erőmű. A kormány ezért határozott úgy az energiaválságra reagálva, hogy az MVM-csoportot, ezen belül a visontai vállalatot is megnövelt, lignitalapú villamosenergia-termelésre hatalmazza fel. A döntés célja, hogy a helyben előállított villamosenergia minél inkább elérhető legyen Magyarországon – mondta. Ezzel párhuzamosan az erőmű modernizálásának tervéről sem tett le a kabinet: fontos energiaellátás-biztonsági szempont, hogy a létesítménynek legyen hosszútávú jövőképe – fogalmazott a politikus, hozzátéve: az ennek érdekében megkezdett munka “töretlenül halad előre”. Steiner Attila szerint ezt példázza a bemutatott új autóbusz is, hiszen a helyben megtermelt villamos energia felhasználási körét jelentősen bővítik a dolgozókat szállító járműpark korszerűsítésével.

Az elektromos hajtású közlekedési eszközök számának és részarányának növelése az energiaimport-kitettség csökkentésére törekvő magyar energiastratégiának is része – mondta. Emlékeztetett: a hazai szén-dioxid-kibocsátás 20 százaléka a közlekedési szektorból ered. A két éve indított Zöld Busz Program is a kibocsátás és az ország energiafüggőségének csökkentését szolgálja – mutatott rá. Az eddig kizárólag helyi, illetve elővárosi közlekedésben kipróbált elektromos buszokkal szemben a Mátrai Erőműnél szolgálatba álló jármű egy “úttörő kezdeményezés” része, hiszen a környék 13 településéről szállítja majd a vállalathoz az itt dolgozókat – tájékoztatott az államtitkár jelezve: az elektromos buszok előnye, hogy nem bocsátanak ki szennyező anyagot és üzemeltetésük körülbelül 60-70 forinttal olcsóbb kilométerenként a hagyományos meghajtású autóbuszokénál. Ezért a későbbiekben a Mátrai Erőműnél is az elektromos buszok számának bővítését tervezik – közölte Steiner Attila.

Weingartner Balázs József, a Hungarian Motorsport and Green Mobility Development Agency (HUMDA) elnök-vezérigazgatója az eseményen elmondta: BYD K7U típusú midi elektromos buszt a Mátrai Erőmű dolgozóinak szállítására használják az első körben szeptember 30-ig tartó, majd az év végéig még egy újabb egyhónapos tesztidőszakban. A 125 kilowattórás akkumulátorral szerelt, mintegy 100 millió forint értékű, 22 ülőhellyel és további 36 állóhellyel rendelkező jármű hatótávolsága 150-200 kilométer – tájékoztatott. Oravecz Zsolt, az MVM Mátra Energia Zrt. vezérigazgatója az eseményen arról beszélt: az elmúlt időszakban az erőmű járműparkját jelentős fejlesztették. Jelenleg 17 elektromos autót használnak és az ehhez szükséges töltőkapacitást is kiépítették. A következő lépés a 800-900, tömegközlekedést igénybe vevő dolgozó munkába járását segítő járművek korszerűsítése – jelentette ki. Ennek nyitánya az első elektromos midibusz tesztüzembe állítása, melynek üzemeltetési tapasztalatait elemezve céljuk hosszabb távon a dolgozókat szállító teljes buszflottát, azaz mintegy 30 járművet elektromos hajtásúra cserélni – tette hozzá. 

 

mti

Advertisement

 

Fotó: MTI/Komka Péter

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák