Zöld Energia
A nulla energiaigényű épületeké a jövő
Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés valamint, a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése.
2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor.
A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. „Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakértői tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejlesztők, tulajdonosok akkor győzhetők meg a szokásosnál magasabb szintű tervezési szolgáltatás előnyeiről, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakértő.
A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejétől a közpénzből megvalósított épületeket közel nulla energiaigényűre kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük.
A módosításnak köszönhetően 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épülő beruházások, amelyeknek nagy része jellemzően napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejlesztőknek 2018-tól az új építésű projekteknél kötelező lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelező lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet).
Külföld
A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai minősítés jelentős árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai előírás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelentősen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb minősítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szintű energiatakarékosság válik piaci sztenderddé.
Energiatudatos tervezés
A fent említettek miatt felértékelődik az integrált tervezés és a költségszakértői képesség szerepe, amely a különböző szakterületek összhangjára építve, környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek létrehozását célozza meg. Korszerű eszközök használatával, mint a dinamikus épületszimuláció, pontosabban modellezhető az épület energetikai működése, ami optimálisabban tervezhetővé teszi a gépészeti rendszereket.
forrás: zoldtech.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Energia
Itt a tökéletes eszköz a napelemekhez
A kínai Austa új, hibrid háromfázisú inverterekből álló terméksorozatot mutatott be.
Ha napelemekről beszélünk, a többség egyből magukra a fotovoltaikus eszközökre asszociál, pedig a rendszernek számos fontos további eleme van. Ezek közé tartozik az inverter, amely az egyenáramot váltakozó árammá alakítva lényegében a rendszer szívét alkotja. Éppen ezért a konkrét napelem kiválasztása mellett az inverterre is ajánlott nagyon odafigyelni.
A kínai Austa új, hibrid háromfázisú inverterekből álló terméksorozatot mutatott be – számol be a PV Magazine. A gyártó szerint berendezései akár 120 százalékos háromfázisú kiegyensúlyozatlan kimenetet is képesek támogatni, és 1,5-szeres egyenáramú túlszabályozást biztosítanak.
A sorozat hét modellt tartalmaz 6 és 22,5 kilowatt közötti egyenáramú bemenettel és 4 és 15 kilowatt közötti váltakozó áramú kimenettel. Az inverterek 18 amperes, nagyméretű napelemmodulokhoz csatlakoztathatóak. A cég szerint az eszközök az ügyfél egyedi igényeinek megfelelően párhuzamosíthatóak, így legfeljebb kilenc párhuzamos művelettel. A fejlett invertervezérlési technológia révén a maximális konverziós hatásfok elérheti a 98,4 százalékos hatásfokot.
A sorozat legkisebb képességű terméke 6 kilowattos maximális bemeneti és 4 kilowattos kimeneti teljesítménnyel rendelkezik. A legnagyobb készülék esetében ezek az értékek 22, illetve 15 kilowatt.
Valamennyi változat mérete 52-szer 40-szer 23 centiméter, tömegük pedig 28 kilogramm. Hőmérsékleti működési tartományuk mínusz 25 és plusz 60 Celsius-fok közötti, az eszközök 0 és 95 százalékos páratartalomtartományban alkalmazhatóak. Az invertereket IP66-os védelmi szintre fejlesztették, amely rugalmasan megbirkózni a különböző zord környezetekkel, és támogatja a visszaáramlás elleni védelmet is.
Az új termékek 32 bites lebegőpontos mikrokontroller egységgel (MCU) is fel vannak szerelve, amelyet a feldolgozásra, érzékelésre és meghajtásra optimalizáltak. „Fejlett vezérlőalgoritmusokat alkalmaznak a használat zárt hurkú teljesítményének valós idejű vezérlése érdekében, ami a pontosságot is javítja” – olvasható az Austa közleményében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Itt a tökéletes akkumulátor a napelemek számára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
A világ legnagyobb tetőre telepített naperőművét építik
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP
Nyirő Norbert
2014-08-26 at 11:16
Nagyon jó és hasznos ez a cikk, gratulálok az írójának!
Csak azt nem értem, illusztrációként hogyan került ide az én kora tavasszal Berlinben készített fotóm, amit a Metszet folyóirat júliusi száma részére készítettem és tudtommal senki másnak nem adtam el?
Lazzlo
2014-11-14 at 07:29
Én meg azt nem értem, hogy kerül egy alacsonyenergiás ház egy nullaenergiás épületekről szóló cikk alá. A képen látható épület mérési adatait a közelmúktban publikálták http://www.bmvi.de/cae/servlet/contentblob/108560/publicationFile/70457/berlin-kurzbericht.pdf
– a fűtés a tervezett 2217 kWh helyett 5865 kWh-t (!!!) fogyasztott el a tavalyi szokatlanul enyhe tél ellenére .
Ha ez hőenergiára vonatkozik, akkor ez a 130 m²-es ház esetén 45 kWh/m²a fogyasztásnak felel meg.
Ha 45 a “közel nulla”, akkor én inkább maradnék a passzívház 15-ös értékénél!
Másként fogalmazva, a 45 közel sincs közelebb a nullához, mint a 15!