Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A nulla energiaigényű épületeké a jövő

Létrehozva:

|

Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés valamint, a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése.

2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor.

A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. „Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakértői tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejlesztők, tulajdonosok akkor győzhetők meg a szokásosnál magasabb szintű tervezési szolgáltatás előnyeiről, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakértő.

A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejétől a közpénzből megvalósított épületeket közel nulla energiaigényűre kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük.

Advertisement

A módosításnak köszönhetően 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épülő beruházások, amelyeknek nagy része jellemzően napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejlesztőknek 2018-tól az új építésű projekteknél kötelező lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelező lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet).

Külföld

Advertisement

A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai minősítés jelentős árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai előírás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelentősen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb minősítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szintű energiatakarékosság válik piaci sztenderddé.

Energiatudatos tervezés

Advertisement

A fent említettek miatt felértékelődik az integrált tervezés és a költségszakértői képesség szerepe, amely a különböző szakterületek összhangjára építve, környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek létrehozását célozza meg. Korszerű eszközök használatával, mint a dinamikus épületszimuláció, pontosabban modellezhető az épület energetikai működése, ami optimálisabban tervezhetővé teszi a gépészeti rendszereket.

forrás: zoldtech.hu

Advertisement
2 hozzászólás

2 Comments

  1. Nyirő Norbert

    2014-08-26 at 11:16

    Nagyon jó és hasznos ez a cikk, gratulálok az írójának!
    Csak azt nem értem, illusztrációként hogyan került ide az én kora tavasszal Berlinben készített fotóm, amit a Metszet folyóirat júliusi száma részére készítettem és tudtommal senki másnak nem adtam el?

  2. Lazzlo

    2014-11-14 at 07:29

    Én meg azt nem értem, hogy kerül egy alacsonyenergiás ház egy nullaenergiás épületekről szóló cikk alá. A képen látható épület mérési adatait a közelmúktban publikálták http://www.bmvi.de/cae/servlet/contentblob/108560/publicationFile/70457/berlin-kurzbericht.pdf
    – a fűtés a tervezett 2217 kWh helyett 5865 kWh-t (!!!) fogyasztott el a tavalyi szokatlanul enyhe tél ellenére .
    Ha ez hőenergiára vonatkozik, akkor ez a 130 m²-es ház esetén 45 kWh/m²a fogyasztásnak felel meg.
    Ha 45 a “közel nulla”, akkor én inkább maradnék a passzívház 15-ös értékénél!
    Másként fogalmazva, a 45 közel sincs közelebb a nullához, mint a 15!

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

4000 megawatt felett – történelmi csúcson a magyar napenergia-termelés

Egy héten belül másodszor döntöttek rekordot a hazai naperőművek: kedden délután a nagyobb létesítmények 4011 megawatt zöldáramot termeltek, ami a hazai áramfogyasztás 90 százalékát fedezte.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy héten belül másodszor dőltek meg a hazai napelemes csúcsok, a nagyobb létesítmények kedden, a 13 óra utáni negyedórában 4011 megawatt zöldáramot állítottak elő – írja az alternativenergia.hu. Az ipari rendszerek beépített teljesítménye tavaly novemberben nőtte túl a 4 gigawattot, ma már 4,6 gigawatt felett jár. A keddi rekorddal először lépték túl a termelésben is a 4000 megawattot – hívta fel a figyelmet a tárca. A Mavir által kimutatott érték a következő negyedórában is minden korábbinál magasabban alakult (4010 megawattal). A csúcsot érő időszakban önmagukban az ipari naperőművek a hazai áramfelhasználás 90 százalékát fedezték. Örökrekordot ért el kedden a hazai naperőművek összes negyedórás termelése is 6361 megawattal. Az ipari és teljes naperőművi termelés legutóbbi csúcsai múlt szerdán, június 25-én születtek. Az óriási, folyamatosan bővülő kapacitásoknak köszönhetően a következő hónapokban újabb csúcsdöntések várhatók – ismertette az EM.

A bejegyzés szerint 2025 nyarára már több mint 8300 megawatt időjárásfüggő megújuló kapacitás létesült Magyarországon. A beépített teljesítmény zömét a naperőművek adják. A napelemes kapacitások négyötödét 2020 óta telepítették. Tavaly a naperőművekből származott a belföldi áramtermelés negyede, ez a legmagasabb érték a világon. A zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához energiatárolók kellenek, a kormány több pályázaton összesen 230 milliárd forinttal ösztönzi a családok és vállalkozások fejlesztéseit. A Jedlik Ányos Energetikai Programban a nyáron válik elérhetővé a céges beruházásokat 50 milliárd forintos keretösszeggel támogató legújabb lehetőség – írta az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák