Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A regionális élelmiszertermelés környezetvédő és növeli a belföldi hozzáadott értéket

Létrehozva:

|

Emellett a helyben termesztés növeli a belföldi gazdaságban előállított hozzáadott értéket is – írja az osztrák VCÖ közlekedési környezetvédelmi szervezet honlapján kedden megjelent tanulmány. A “VCÖ – Mobilität mit Zukunft” környezetvédelmi szervezet kimutatása alapján a regionálisan megtermelt élelmiszereket átlagosan 150 kilométert, míg a más régiókban megtermelt élelmiszereket átlagosan 1700 kilométert utaztatják. A regionális termelés tehát kilencven százalékkal rövidebb szállítási igényt támaszt. A regionalitás mellett azonban a szezonalitást is figyelembe kell venni, hiszen például a spanyol paradicsom egy kilogrammjának előállítása csak a szállítás miatt kilogrammonként plusz 400 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, ami az ötszöröse a helyi, ausztriai termesztésnek. A szezonon kívül helyben melegházban termesztett paradicsom viszont tizennégyszer annyi károsanyag-kibocsátással jár, mint a bio-termesztés szezonban.

Az élelmiszertermelés teljes károsanyag-kibocsátásából a szállítás 13 százalékkal veszi ki a részét. A zöldség- és gyümölcstermelés és kereskedelem estében az arány ennél valószínűleg magasabb, hiszen Ausztriában 2021-ben 42 százalékkal több zöldséget és 52 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak el, mint amennyit belföldön megtermeltek. A termelés-feldolgozás-fogyasztás-hulladékhasznosítás körforgásának regionális határok között lebonyolított arányának a növelésével jelentős mértékben le lehet csökkenteni a szállítási útvonalak hosszát, és az így megtett rövidebb út jelentős hányadát át is lehet helyezni a mobilitás “éghajlatbarátabb” formáira – írja a tanulmány. A regionalitás erősítése a gazdasági körforgás környezeti hatékonyságát javító gazdaságpolitika kiindulópontja. Ez egyrészt erősíti a régiókat, másrészt csökkenti a környezeti és közlekedési szennyezést – mondta Lina Mosshammer, a VCÖ szakértője keddi sajtóközleményében.

A regionálisan előállított termékek vásárlása erősíti a gazdaságot, és ezáltal munkahelyeket biztosít a régióban. Ez pedig a regionális termékkínálat bővüléséhez vezet. A VCÖ számításai szerint az élelmiszerimport 20 százalékos csökkentése 46 ezer új munkahelyet teremtene Ausztriában, és évente 4,6 milliárd euróval növelné a helyileg előállított hozzáadott értéket. Statisztikailag regionálisnak minősül az a gazdasági tevékenység, ami a feldolgozást és az értékesítést a nyersanyag származási helyétől légvonalban 75 kilométeres körzeten belül végzi el.

Advertisement

Zöldinfó

Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t

Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.

Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák