Zöldinfó
A regionális élelmiszertermelés környezetvédő és növeli a belföldi hozzáadott értéket
Emellett a helyben termesztés növeli a belföldi gazdaságban előállított hozzáadott értéket is – írja az osztrák VCÖ közlekedési környezetvédelmi szervezet honlapján kedden megjelent tanulmány. A “VCÖ – Mobilität mit Zukunft” környezetvédelmi szervezet kimutatása alapján a regionálisan megtermelt élelmiszereket átlagosan 150 kilométert, míg a más régiókban megtermelt élelmiszereket átlagosan 1700 kilométert utaztatják. A regionális termelés tehát kilencven százalékkal rövidebb szállítási igényt támaszt. A regionalitás mellett azonban a szezonalitást is figyelembe kell venni, hiszen például a spanyol paradicsom egy kilogrammjának előállítása csak a szállítás miatt kilogrammonként plusz 400 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, ami az ötszöröse a helyi, ausztriai termesztésnek. A szezonon kívül helyben melegházban termesztett paradicsom viszont tizennégyszer annyi károsanyag-kibocsátással jár, mint a bio-termesztés szezonban.
Az élelmiszertermelés teljes károsanyag-kibocsátásából a szállítás 13 százalékkal veszi ki a részét. A zöldség- és gyümölcstermelés és kereskedelem estében az arány ennél valószínűleg magasabb, hiszen Ausztriában 2021-ben 42 százalékkal több zöldséget és 52 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak el, mint amennyit belföldön megtermeltek. A termelés-feldolgozás-fogyasztás-hulladékhasznosítás körforgásának regionális határok között lebonyolított arányának a növelésével jelentős mértékben le lehet csökkenteni a szállítási útvonalak hosszát, és az így megtett rövidebb út jelentős hányadát át is lehet helyezni a mobilitás “éghajlatbarátabb” formáira – írja a tanulmány. A regionalitás erősítése a gazdasági körforgás környezeti hatékonyságát javító gazdaságpolitika kiindulópontja. Ez egyrészt erősíti a régiókat, másrészt csökkenti a környezeti és közlekedési szennyezést – mondta Lina Mosshammer, a VCÖ szakértője keddi sajtóközleményében.
A regionálisan előállított termékek vásárlása erősíti a gazdaságot, és ezáltal munkahelyeket biztosít a régióban. Ez pedig a regionális termékkínálat bővüléséhez vezet. A VCÖ számításai szerint az élelmiszerimport 20 százalékos csökkentése 46 ezer új munkahelyet teremtene Ausztriában, és évente 4,6 milliárd euróval növelné a helyileg előállított hozzáadott értéket. Statisztikailag regionálisnak minősül az a gazdasági tevékenység, ami a feldolgozást és az értékesítést a nyersanyag származási helyétől légvonalban 75 kilométeres körzeten belül végzi el.
Zöldinfó
A fiatalok ötleteivel formálnák Budapest fenntartható jövőjét
A fenntarthatósági tervezésbe vonja be a fiatalokat a főváros és az UNICEF Magyarország programsorozata.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A fenntarthatósági tervezésbe kívánja bevonni a fiatalokat a fővárosi önkormányzat és az UNICEF Magyarország a Zöldülő városok elnevezésű, jövőre induló programsorozata – az erről szóló együttműködési megállapodást írták alá Budapesten. Karácsony Gergely főpolgármester fontosnak nevezte a fiatalok bevonását azokba a munkákba, amelyek révén azt érezhetik, van hatásuk a jövőre és nem csak szoronganak attól – írja az alternativenergia.hu. A cselekvés az egyedüli, ami felszabadít a szorongás alól – mondta. A főpolgármester kiemelte: minél több szereplőt vonnak be, annál inkább megsokszorozhatók az erőforrások ahhoz, hogy “megváltoztassuk a világunkat”. Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, a stratégiai együttműködés kiemelt területe a klímavédelem és a fenntartható városi környezet. Alapértéke, hogy a tervek alakításában a gyerekek és a fiatalok szempontja, véleménye hangsúlyosan megjelenik.
Hangsúlyozta: a gyerekek véleményét érdemes komolyan venni, joguk van elmondani a véleményüket az őket érintő kérdésekben. Az ötleteik, a szempontjaik a felnőttek számára is értékes támpontot adhatnak. Egy város pedig nemcsak attól gyerekbarát, hogy sokat tesz a gyerekekért a felnőttek elképzelései mentén, hanem attól is, hogy a gyerekek valódi igényeivel együtt formálódik – jelentette ki.
Mészáros Antónia emlékeztetett: az UNICEF Magyarország 2022-es reprezentatív kutatása szerint a 13-25 év közötti magyar fiatalok 90 százaléka valamilyen mértékben szorong a klímaváltozás miatt, minden második pedig tehetetlennek érzi magát. Ezen szeretne változtatni a 2022-ben elindított KlímaHősök program, amelynek új állomása a fővárossal közösen megvalósuló Zöldülő városok programsorozat – mutatott rá.
A közreadott sajtóanyag szerint a programsorozat keretében a fiatalok szakemberekkel és döntéshozókkal találkozhatnak, megismerhetnek működő városi zöldmegoldásokat. A 2027-ben induló programsorozat végén a résztvevő fiatalok egy kifejezetten gyerekbarát városra vonatkozó javaslatcsomagot is kidolgoznak, amely saját tapasztalataikat és elképzeléseiket foglalja össze.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
