Zöldinfó
A regionális élelmiszertermelés környezetvédő és növeli a belföldi hozzáadott értéket
Emellett a helyben termesztés növeli a belföldi gazdaságban előállított hozzáadott értéket is – írja az osztrák VCÖ közlekedési környezetvédelmi szervezet honlapján kedden megjelent tanulmány. A “VCÖ – Mobilität mit Zukunft” környezetvédelmi szervezet kimutatása alapján a regionálisan megtermelt élelmiszereket átlagosan 150 kilométert, míg a más régiókban megtermelt élelmiszereket átlagosan 1700 kilométert utaztatják. A regionális termelés tehát kilencven százalékkal rövidebb szállítási igényt támaszt. A regionalitás mellett azonban a szezonalitást is figyelembe kell venni, hiszen például a spanyol paradicsom egy kilogrammjának előállítása csak a szállítás miatt kilogrammonként plusz 400 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, ami az ötszöröse a helyi, ausztriai termesztésnek. A szezonon kívül helyben melegházban termesztett paradicsom viszont tizennégyszer annyi károsanyag-kibocsátással jár, mint a bio-termesztés szezonban.
Az élelmiszertermelés teljes károsanyag-kibocsátásából a szállítás 13 százalékkal veszi ki a részét. A zöldség- és gyümölcstermelés és kereskedelem estében az arány ennél valószínűleg magasabb, hiszen Ausztriában 2021-ben 42 százalékkal több zöldséget és 52 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak el, mint amennyit belföldön megtermeltek. A termelés-feldolgozás-fogyasztás-hulladékhasznosítás körforgásának regionális határok között lebonyolított arányának a növelésével jelentős mértékben le lehet csökkenteni a szállítási útvonalak hosszát, és az így megtett rövidebb út jelentős hányadát át is lehet helyezni a mobilitás “éghajlatbarátabb” formáira – írja a tanulmány. A regionalitás erősítése a gazdasági körforgás környezeti hatékonyságát javító gazdaságpolitika kiindulópontja. Ez egyrészt erősíti a régiókat, másrészt csökkenti a környezeti és közlekedési szennyezést – mondta Lina Mosshammer, a VCÖ szakértője keddi sajtóközleményében.
A regionálisan előállított termékek vásárlása erősíti a gazdaságot, és ezáltal munkahelyeket biztosít a régióban. Ez pedig a regionális termékkínálat bővüléséhez vezet. A VCÖ számításai szerint az élelmiszerimport 20 százalékos csökkentése 46 ezer új munkahelyet teremtene Ausztriában, és évente 4,6 milliárd euróval növelné a helyileg előállított hozzáadott értéket. Statisztikailag regionálisnak minősül az a gazdasági tevékenység, ami a feldolgozást és az értékesítést a nyersanyag származási helyétől légvonalban 75 kilométeres körzeten belül végzi el.
Zöldinfó
Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt
Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.
“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.
“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságosabb, megfizethetőbb és tisztább energia minden európainak
