Zöld Közlekedés
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A járó motorral várakozó robogó sok ezerszer több, szmogot keltő aeroszolt, vagyis az áramló levegőben lévő egyszerű részecskét vagy folyadékcseppet bocsát ki, mint a nagyobb járművek – idézte a The Daily Telegraph a Nature Communications című lapban megjelent tanulmányt. Ez azt jelenti, hogy noha az autókhoz és teherjárművekhez viszonyítva a robogók száma alacsony, fajlagosan mégis több szennyező anyagot engednek a városok levegőjébe, mint a nagyobb közlekedési eszközök.
A kutatók a rákkeltő benzolt és más – reaktív oxigén eredetű – mérgező anyagokat is nagy arányban találtak a robogók emissziójában. Arra figyelmeztettek, hogy kereszteződésben robogó mögött várakozni is “igen erősen egészségkárosító lehet”. “Kimutattuk, hogy az általános vélekedéssel szemben a robogók a városok domináns légszennyezői lehetnek, annyi kormot és különösen mérgező szerves részecskét bocsátanak ki” – mondta Markus Kalberer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A robogókat jellemzően kétütemű motor hajtja, mely sokkal kisebb hatékonysággal égeti az üzemanyagot, kipufogórendszere pedig kevésbé szűri ki a szennyező anyagokat, mint a modern gépjárművekbe épített katalizátorok. A kutatók nagy számú jármű kibocsátását elemezték, és megnézték Európa, Amerika és Ázsia egyes városainak légszennyezettségét.
Arra következtettek, hogy bár az Európai Unióban az üzemanyagnak csak egy százalékát használják robogók hajtására, mégis jelentősen és költséghatékonyan lehetne csökkenteni a városok levegőjének szennyezettségét, ha a kétüteműek forgalmát korlátoznák. Egyes városokban az utak környékén tapasztalható légszennyezésnek akár kétharmad része is a kétütemű robogóktól származhat.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Közlekedés
Használt villanyautók: drágábbak lettek a hibrideknél Magyarországon
Egyre fiatalabb és drágább autók kerülnek a piacra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tovább csökkent az olcsóbb autók aránya a használtautó-piacon: a 2,5 millió forint alatti hirdetések részesedése egy év alatt 5 százalékkal, 35,6 százalékra esett vissza – emelte ki az alternativenergia.hu. A 2,5-10 millió forint közötti kategóriák súlya tovább nőtt, a kínálati átlagár pedig 5,54 millió forintra emelkedett. Az elektromos autók újra a legdrágább hajtáslánccá váltak 11,48 millió forintos átlagárral, miközben a legnépszerűbb modellek átlagéletkora tovább csökkent. Tovább erősödött a 2,5-5 millió forint közötti középkategóriás autók aránya 2,4 százalékkal, az 5-10 millió forintos szegmensé pedig 2,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. A 10 millió forint feletti autók aránya érdemben nem változott. A meghirdetett autók fele továbbra is benzines volt: áprilisban 55 340 benzines és 48 370 dízel személyautó szerepelt a kínálatban. A hibridek száma elérte az 5500-at, míg elektromos autóból mintegy 5400-at hirdettek a használtautó.hu felületén.
Éves összevetésben legnagyobb mértékben a hibrid meghajtású autók száma nőtt 32,2 százalékkal, míg az elektromosoké 2,3 százalékkal növekedett. Emellett a benzinmeghajtásúaké 3,7 százalékkal és a dízelmeghajtású autók száma 4,4 százalékkal emelkedett. Az elemzés megállapította: a benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert futottak, míg a dízelek esetében ez az érték meghaladta a 220 ezret. Az átlagéletkor alapján ugyanakkor továbbra is a benzinesek számítanak idősebbnek: a benzines modellek átlagosan 13,4, a dízelek 12,3 évesek voltak. Mindkét hajtásláncnál csökkent az átlagos futásteljesítmény az előző évhez képest.
Áprilisában az elektromos autók átlagára 11,48 millió forint volt, amivel ismét megelőzték a hibrideket, amelyek átlagosan 11,07 millió forintos árszinten szerepeltek a kínálatban. Az elektromos autók átlagára éves szinten 2 százalékkal csökkent, míg a hibrideké ennél jóval nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal mérséklődött – emelte ki a közlemény. A benzines modellek évente átlagosan 6,9 százalékot, a dízelek 7,7 százalékot veszítenek az értékükből, míg az elektromos autók esetében ez az arány 8,1 százalék. Minden további ezer megtett kilométer átlagosan 0,2 százalékkal csökkenti az autók árát.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását

Mark Zimmermann
2014-05-26 at 12:46
Már rég cseppfolyós gázon kellene, hogy menjenek a robogók.. amúgy most is lehetne kis palackról légnemű gáz használatát előírni, akkor a másodlagos égés során sokkal tisztább égés valósulna meg, kis beruházáson.
Jó a felhasználónak, jó a város lakónak,..
Zoltán
2014-05-26 at 17:38
Persze a PD dizelről nem beszél senki… az a káros nem a kétütem
Attila
2014-05-27 at 12:40
Igaz, hogy a kétüteműek viszonylag több káros anyagot pöfögnek ki magukból, mint egy sima négyütemű jármű. Ebben egyetértek. Viszont azért ne essünk már át a ló túloldalára? Az a bizonyos 1%-os arányszám nagyon is jól mutatja, mekkora “problémát” is jelent ez az egész ügy. Ahogy annak idején a Trabanttal-Wartburggal is elbántak, úgy igyekeznek most a robogókkal is leszámolni. Mindezt a környezet védelme nevében. Arra persze senki nem gondol, hogy egy robogóval 15 perc alatt megteszed a nagyvárosi dugóban azt az utat, amit egy autóval egy óra alatt sem sikerül teljesíteni a dugó miatt. Arról sem szól a fáma, hogy ha mindenki leadná a környezetkárosító robogókat (vagy akár nálunk a sok Simsont) az ezeknek a járműveknek az újrahasznosításával és az igények kielégítésére, újak legyártásával kellene, hogy járjon. Egy modern jármű gyártása óriási környezeti terhelést ró a bolygóra. Ahogy az újrahasznosítás is energia-szükséglettel jár. Én környezetvédő vagyok, de kétütemű Wartburggal járok. (Igen, raktam rá katalizátort is és a lehető legjobb olajjal megy, hogy ne füstöljön.) Ha leadnám a bontóba, sok elektronikai és műanyaghulladék keletkezne, ezeket el kellene szállítani, nagy energiafelhasználással újrahasznosítani. Vennék helyette valami új, hiper-szuper környezetkímélő autót. Ami nagyrészt műanyagból és különböző drága ötvözetekből áll. Tele elektronikával, amihez (sokszor csempészett) ritkaföldfémeket használnak fel. Egy ilyen jármű előállítása iszonyatosan szennyező. Elég arra gondolni, hogy egy kiló műanyag kb. 6 kg CO2 kibocsátásával készülhet el. És akkor nem is beszéltünk minden más egyébről. Szóval nem az új vásárlásával és a régi kidobásával véded a Földet, hanem azzal, ha a régit javítgatod, rendben tartod és nem veszel helyette másikat. Csakhogy ez szembemegy minden mai piaci elképzeléssel, ahol pörgetni kell az eladásokat. Ezért a környezetvédelem terén megvalósuló hasonló “kutatási eredmények” mögött én mindig felvillanni látom a Földet elpusztító, erőforrásokat kiaknázó és “vedd meg és dob el” elvet képviselő kapitalizmus álnok, kígyó-tekintetét.