Zöld Közlekedés
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A járó motorral várakozó robogó sok ezerszer több, szmogot keltő aeroszolt, vagyis az áramló levegőben lévő egyszerű részecskét vagy folyadékcseppet bocsát ki, mint a nagyobb járművek – idézte a The Daily Telegraph a Nature Communications című lapban megjelent tanulmányt. Ez azt jelenti, hogy noha az autókhoz és teherjárművekhez viszonyítva a robogók száma alacsony, fajlagosan mégis több szennyező anyagot engednek a városok levegőjébe, mint a nagyobb közlekedési eszközök.
A kutatók a rákkeltő benzolt és más – reaktív oxigén eredetű – mérgező anyagokat is nagy arányban találtak a robogók emissziójában. Arra figyelmeztettek, hogy kereszteződésben robogó mögött várakozni is “igen erősen egészségkárosító lehet”. “Kimutattuk, hogy az általános vélekedéssel szemben a robogók a városok domináns légszennyezői lehetnek, annyi kormot és különösen mérgező szerves részecskét bocsátanak ki” – mondta Markus Kalberer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A robogókat jellemzően kétütemű motor hajtja, mely sokkal kisebb hatékonysággal égeti az üzemanyagot, kipufogórendszere pedig kevésbé szűri ki a szennyező anyagokat, mint a modern gépjárművekbe épített katalizátorok. A kutatók nagy számú jármű kibocsátását elemezték, és megnézték Európa, Amerika és Ázsia egyes városainak légszennyezettségét.
Arra következtettek, hogy bár az Európai Unióban az üzemanyagnak csak egy százalékát használják robogók hajtására, mégis jelentősen és költséghatékonyan lehetne csökkenteni a városok levegőjének szennyezettségét, ha a kétüteműek forgalmát korlátoznák. Egyes városokban az utak környékén tapasztalható légszennyezésnek akár kétharmad része is a kétütemű robogóktól származhat.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Közlekedés
Robottaxik jöhetnek Magyarországra? Már közúton tesztelik az önvezető autókat
Az önvezető autók a közlekedésbiztonság szempontjából is előrelépést jelentenek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az önvezető autók a tapasztalatok alapján a közlekedésbiztonság szempontjából is nagy előrelépést jelentenek – jelentette ki a tudományos és technológiai miniszter szombaton Zalaegerszegen, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. autonóm járművek közúti tesztelését bemutató sajtóeseményén. Tanács Zoltán azt mondta: az önvezető járművek technológiája az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül, de széles körben még nem terjedt el. Amerikában és világszerte 2020 óta működnek hasonló képességű önvezető járművek – írja az alternativenergia.hu. A Waymo (a világ vezető robottaxi-üzemeltetője) hasonló szolgáltatásában több mint 300 millió kilométert tettek már meg önvezető autók az elmúlt években, mindezt 80-90 százalékkal kevesebb súlyos balesettel, mint az ember vezette járművek – hangsúlyozta a tárcavezető. Tanács Zoltán a jövő egyik meghatározó technológiájának nevezte az önvezető járműveket, amelyek képességeit Zalaegerszegen élőben is demonstrálják. Örömét fejezte ki, hogy Magyarország részt vesz a technológia fejlesztésében, hiszen Európában is kevés hasonló szolgáltatás működik.
A kormány a ZalaZONE szakembereivel egyetértésben szeretné, ha Magyarország is élen tudna járni ennek a technológiának a fejlesztésében és elterjesztésében. Ehhez olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy ezek a szolgáltatások biztonságosan, üzemszerűen és kereskedelmi szinten is működhessenek. Tanács Zoltán reményét fejezte ki, hogy egy-két éven belül Magyarországon is elindulhatnak az önvezetésen alapuló szolgáltatások.
Lerchner István, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projektvezetője közölte: a Green Traffic Cloud – magyarul zöld közlekedési felhő – projektben olyan önvezető járművek közúti tesztelését kezdik meg, amelyek a jövő robottaxi-, illetve igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatásainak alapját képezhetik. A projektben számos egyetemmel és kutatóintézettel is együttműködnek: a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen a technológia társadalmi kérdéseit, valamint az utasokra gyakorolt hatását is vizsgálják.
Mivel a járművek környezetfelismerése mesterséges intelligencia alapú modellekre épül, a Gábor Dénes Egyetem mesterséges intelligencia tudásközpontjával is dolgoznak, a SZTAKI kutatóintézettel pedig járműszabályozás-technikai kutatásokat fejlesztenek – emelte ki. Lerchner István jelezte: a közúti tesztelést zárt pályás tesztelés előzte meg a ZalaZONE területén. Tájékoztatása szerint első körben Zalaegerszegen jelennek meg az autók, ahol kisebb és kevésbé forgalmas városi környezetben tesztelik őket, a következő állomás Debrecen lesz összetettebb környezetben, majd Budapest következik még komplexebb közlekedési viszonyok között.
Amikor megkezdik a közúti teszteket, minden esetben biztonsági járművezető felügyeli az önvezető autók működését, aki szükség esetén be tud avatkozni – hangsúlyozta a projektvezető. Hozzátette: a fejlesztési programban a későbbiekben robottaxi-szolgáltatás bevezetését, valamint a járművek igényvezérelt közösségi közlekedésbe állítását is tervezik.
Hamar Zoltán, az AVL-ZalaZONE Kft. ügyvezetője elmondta: Zalaegerszegen olyan önvezető járművek tesztelését is lehetővé tevő környezetet építettek ki, amelyben gyakorlatilag Európa összes autógyártójával dolgoznak, nagyszériás modelleken és sportautókon egyaránt. A tesztpálya működési modelljéről szólva közöte: a tulajdonos az állam, az üzemeltető társaság pedig Európa egyik legnagyobb mérnöki szolgáltató vállalatával, a grazi központú AVL-lel működik együtt a pálya hosszú távú üzemeltetésében.
A szolgáltatásaik között szerepel a 13 különböző elemű tesztpálya bérbeadása, irodákkal és járműlaborokkal, mérnökeik a járművek és környezetük közötti interakciókat is tesztelik, valamint vezetéstechnikai tréningeket tartanak – ismertette Hamar Zoltán. A sajtótájékoztató után a résztvevők Zalaegerszegen maguk is kipróbálták az önvezető járműveket. Tanács Zoltán a tesztkört követően az MTI kérdésére elmondta: nyugodt volt az út, nem érzett bizonytalanságot, az autó határozottan gyorsított és fékezett, megfelelő biztonsági távolságot tartott, valamint kiszámíthatóan közlekedett.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban

Mark Zimmermann
2014-05-26 at 12:46
Már rég cseppfolyós gázon kellene, hogy menjenek a robogók.. amúgy most is lehetne kis palackról légnemű gáz használatát előírni, akkor a másodlagos égés során sokkal tisztább égés valósulna meg, kis beruházáson.
Jó a felhasználónak, jó a város lakónak,..
Zoltán
2014-05-26 at 17:38
Persze a PD dizelről nem beszél senki… az a káros nem a kétütem
Attila
2014-05-27 at 12:40
Igaz, hogy a kétüteműek viszonylag több káros anyagot pöfögnek ki magukból, mint egy sima négyütemű jármű. Ebben egyetértek. Viszont azért ne essünk már át a ló túloldalára? Az a bizonyos 1%-os arányszám nagyon is jól mutatja, mekkora “problémát” is jelent ez az egész ügy. Ahogy annak idején a Trabanttal-Wartburggal is elbántak, úgy igyekeznek most a robogókkal is leszámolni. Mindezt a környezet védelme nevében. Arra persze senki nem gondol, hogy egy robogóval 15 perc alatt megteszed a nagyvárosi dugóban azt az utat, amit egy autóval egy óra alatt sem sikerül teljesíteni a dugó miatt. Arról sem szól a fáma, hogy ha mindenki leadná a környezetkárosító robogókat (vagy akár nálunk a sok Simsont) az ezeknek a járműveknek az újrahasznosításával és az igények kielégítésére, újak legyártásával kellene, hogy járjon. Egy modern jármű gyártása óriási környezeti terhelést ró a bolygóra. Ahogy az újrahasznosítás is energia-szükséglettel jár. Én környezetvédő vagyok, de kétütemű Wartburggal járok. (Igen, raktam rá katalizátort is és a lehető legjobb olajjal megy, hogy ne füstöljön.) Ha leadnám a bontóba, sok elektronikai és műanyaghulladék keletkezne, ezeket el kellene szállítani, nagy energiafelhasználással újrahasznosítani. Vennék helyette valami új, hiper-szuper környezetkímélő autót. Ami nagyrészt műanyagból és különböző drága ötvözetekből áll. Tele elektronikával, amihez (sokszor csempészett) ritkaföldfémeket használnak fel. Egy ilyen jármű előállítása iszonyatosan szennyező. Elég arra gondolni, hogy egy kiló műanyag kb. 6 kg CO2 kibocsátásával készülhet el. És akkor nem is beszéltünk minden más egyébről. Szóval nem az új vásárlásával és a régi kidobásával véded a Földet, hanem azzal, ha a régit javítgatod, rendben tartod és nem veszel helyette másikat. Csakhogy ez szembemegy minden mai piaci elképzeléssel, ahol pörgetni kell az eladásokat. Ezért a környezetvédelem terén megvalósuló hasonló “kutatási eredmények” mögött én mindig felvillanni látom a Földet elpusztító, erőforrásokat kiaknázó és “vedd meg és dob el” elvet képviselő kapitalizmus álnok, kígyó-tekintetét.