Zöld Közlekedés
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A járó motorral várakozó robogó sok ezerszer több, szmogot keltő aeroszolt, vagyis az áramló levegőben lévő egyszerű részecskét vagy folyadékcseppet bocsát ki, mint a nagyobb járművek – idézte a The Daily Telegraph a Nature Communications című lapban megjelent tanulmányt. Ez azt jelenti, hogy noha az autókhoz és teherjárművekhez viszonyítva a robogók száma alacsony, fajlagosan mégis több szennyező anyagot engednek a városok levegőjébe, mint a nagyobb közlekedési eszközök.
A kutatók a rákkeltő benzolt és más – reaktív oxigén eredetű – mérgező anyagokat is nagy arányban találtak a robogók emissziójában. Arra figyelmeztettek, hogy kereszteződésben robogó mögött várakozni is “igen erősen egészségkárosító lehet”. “Kimutattuk, hogy az általános vélekedéssel szemben a robogók a városok domináns légszennyezői lehetnek, annyi kormot és különösen mérgező szerves részecskét bocsátanak ki” – mondta Markus Kalberer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A robogókat jellemzően kétütemű motor hajtja, mely sokkal kisebb hatékonysággal égeti az üzemanyagot, kipufogórendszere pedig kevésbé szűri ki a szennyező anyagokat, mint a modern gépjárművekbe épített katalizátorok. A kutatók nagy számú jármű kibocsátását elemezték, és megnézték Európa, Amerika és Ázsia egyes városainak légszennyezettségét.
Arra következtettek, hogy bár az Európai Unióban az üzemanyagnak csak egy százalékát használják robogók hajtására, mégis jelentősen és költséghatékonyan lehetne csökkenteni a városok levegőjének szennyezettségét, ha a kétüteműek forgalmát korlátoznák. Egyes városokban az utak környékén tapasztalható légszennyezésnek akár kétharmad része is a kétütemű robogóktól származhat.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Közlekedés
Sürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában, ami a “lázári vasútrombolás”, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye – írta a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán. Vitézy Dávid a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kiemelte, a magyar vasúti járművek átlagéletkora 42 év, miközben Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban pedig 20 esztendő ugyanez az adat – írja az alternativenergia.hu. Szerinte ez azt mutatja, hogy Magyarország évtizedes lemaradásban van a vasúti járműpark megújításában, egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előkészített döntéseket igényel.
Kiemelte, a régió országaiban nem azért alacsonyabb a járműflotta átlagéletkora, mert “éppen volt néhány eladó jármű”, hanem mert belátták, hogy a vasútfejlesztés stratégiai kérdés. Lázár János “nem egyszerűen tévedett, hanem messze saját ciklusán túlmutató módon ásta alá a vasútfejlesztés lehetőségét, amikor sorban beszerzéseket és beruházásokat állított le, függesztett fel, vagy húzott keresztbe még a hivatalában töltött legutolsó napjaiban is” – írta.
Kifejtette: a vasútfejlesztés elhalasztása, az öregebb járművek üzemeltetése végső soron a vasút versenyképességét csökkenti a közúttal szemben, még akkor is, amikor a vasút minden szempontból jobb alternatíva lenne. Ez viszont gazdaságstratégiai, térségfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedéspolitikai zsákutcába vezet – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte: a kormányváltás óta felszabadított uniós forrásokból 1,8 milliárd euró értékben új HÉV-kocsikat és 35 emeletes motorvonatot tudnak vásárolni, ez pedig jelentősen javíthatja a járműpark átlagéletkorát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is korszerűbb, megbízhatóbb vasúti szolgáltatás működjön.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöld Közlekedés12 óra telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon

Mark Zimmermann
2014-05-26 at 12:46
Már rég cseppfolyós gázon kellene, hogy menjenek a robogók.. amúgy most is lehetne kis palackról légnemű gáz használatát előírni, akkor a másodlagos égés során sokkal tisztább égés valósulna meg, kis beruházáson.
Jó a felhasználónak, jó a város lakónak,..
Zoltán
2014-05-26 at 17:38
Persze a PD dizelről nem beszél senki… az a káros nem a kétütem
Attila
2014-05-27 at 12:40
Igaz, hogy a kétüteműek viszonylag több káros anyagot pöfögnek ki magukból, mint egy sima négyütemű jármű. Ebben egyetértek. Viszont azért ne essünk már át a ló túloldalára? Az a bizonyos 1%-os arányszám nagyon is jól mutatja, mekkora “problémát” is jelent ez az egész ügy. Ahogy annak idején a Trabanttal-Wartburggal is elbántak, úgy igyekeznek most a robogókkal is leszámolni. Mindezt a környezet védelme nevében. Arra persze senki nem gondol, hogy egy robogóval 15 perc alatt megteszed a nagyvárosi dugóban azt az utat, amit egy autóval egy óra alatt sem sikerül teljesíteni a dugó miatt. Arról sem szól a fáma, hogy ha mindenki leadná a környezetkárosító robogókat (vagy akár nálunk a sok Simsont) az ezeknek a járműveknek az újrahasznosításával és az igények kielégítésére, újak legyártásával kellene, hogy járjon. Egy modern jármű gyártása óriási környezeti terhelést ró a bolygóra. Ahogy az újrahasznosítás is energia-szükséglettel jár. Én környezetvédő vagyok, de kétütemű Wartburggal járok. (Igen, raktam rá katalizátort is és a lehető legjobb olajjal megy, hogy ne füstöljön.) Ha leadnám a bontóba, sok elektronikai és műanyaghulladék keletkezne, ezeket el kellene szállítani, nagy energiafelhasználással újrahasznosítani. Vennék helyette valami új, hiper-szuper környezetkímélő autót. Ami nagyrészt műanyagból és különböző drága ötvözetekből áll. Tele elektronikával, amihez (sokszor csempészett) ritkaföldfémeket használnak fel. Egy ilyen jármű előállítása iszonyatosan szennyező. Elég arra gondolni, hogy egy kiló műanyag kb. 6 kg CO2 kibocsátásával készülhet el. És akkor nem is beszéltünk minden más egyébről. Szóval nem az új vásárlásával és a régi kidobásával véded a Földet, hanem azzal, ha a régit javítgatod, rendben tartod és nem veszel helyette másikat. Csakhogy ez szembemegy minden mai piaci elképzeléssel, ahol pörgetni kell az eladásokat. Ezért a környezetvédelem terén megvalósuló hasonló “kutatási eredmények” mögött én mindig felvillanni látom a Földet elpusztító, erőforrásokat kiaknázó és “vedd meg és dob el” elvet képviselő kapitalizmus álnok, kígyó-tekintetét.