Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A ruhaszelektálási szabályozás megoldatlan Lengyelországban, nő az illegális hulladéklerakás

Lengyelországban problémát okoz a textilhulladékok kötelező szelektálása.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gyűjtőpontok elhelyezése miatt problémát okoz Lengyelországban a textilhulladékok kötelező szelektálása, a használt ruhát karitatív célokra szánó Lengyel Vöröskereszt (PCK) ezért kénytelen volt kivonni a forgalomból ruhagyűjtő konténereit – jelentette az alternativenergia.hu hírportál. Lengyelországban az európai uniós előírások végrehajtása nyomán az év elején vált kötelezővé a textilhulladék szelektálása, a hatóságok azonban nem biztosítottak “kényelmesen elérhető gyűjtőhelyeket” a lakosok számára, a szükségtelenné vált ruhákat csak a “lakóhelyektől gyakran messze fekvő” önkormányzati hulladékgyűjtő központokban lehet leadni – idézi az onet.pl Michal Mikolajczykot, a PCK mazóviai részlegének elnökét. A lengyel klímaügyi és környezetvédelmi minisztérium kötelezővé tette a ruhaszelektálást, de “nem adott alternatívát, az embereknek több kilométert kell autózniuk egy zsák ruhával, ez elrettentő. Nem csoda, hogy a ruhahalmok az erdőkben kezdenek megjelenni” – kommentálta az új szabályozást Mikolajczyk.

A PCK képviselője ahhoz viszonyult, hogy a lakott területen a további viselésre már nem alkalmas textíliák számára – eltérve a többi elkülönítendő hulladéktől – nem biztosítanak külön konténereket. Átadhatók a helyi hulladékgyűjtő központokban, illetve a településeken szervezett alkalmi gyűjtésekkor is. Az intézkedés nyomán a PCK konténereit további használatra alkalmatlan régi ruházat halmozta el, és a szervezet végül kivonta a konténereket a forgalomból. A PCK ruhakonténereit kezelő cég “nem bírta a hulladékfeldolgozás költségeit”, ezért vissza kellett vonni a segélyszervezet több mint 30 ezer konténerét – közölte Mikolajczyk.

Mint magyarázta, a ruhaszelektálási “válságban” több tényező is közrejátszik, mégpedig az európai piac elárasztása az olcsó kínai ruhákkal, a gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezések hiánya, valamint az, hogy Lengyelországban túl alacsony, mindössze egyszázalékos az újrahasznosítási arány. Mikolajczyk felidézte: a PCK által éveken át folytatott ruhagyűjtésnek nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi jelentősége is volt, a bevételekből például betegek gondozását, idősek támogatását és művelődési projekteket finanszíroztak.

Advertisement

Zöldinfó

Tavaszra indulhat a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában

A jövő év március-áprilisában kezdik a sorozatgyártást a CATL debreceni akkumulátorgyárában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában – közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója Debrecenben. Matt Shen azt mondta, 2024-től elindult a modul összeszerelés Debrecenben, eddig már harmincezer elektromos autót ellátó modult gyártottak a helyi üzemükben. Célegyenesbe jutott a cellagyártás: folyamatosan zajlik a gyártósorok beszerelése, hogy mielőbb elkezdhessék a sorozatgyártást. Ennek érdekében a jelenlegi ezer fős dolgozói létszámot a jövő év első negyedében ezerötszázra növelik – írja az alternativenergia.hu. Matt Shen kitért arra is, hogy Európában egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók: a kontinensen értékesített járművek 26 százaléka elektromos, ez az arány 29 százalék lehet az év végére. A 15 éve alapított kínai CATL globális piacvezetővé vált, kétszáz autógyártó van a partnereik között, a piaci részesedésük 37,9 százalék – ecsetelte.

Hozzátette: elkészült az európai piacra tervezett akkumulátoruk, amellyel egy töltéssel több mint 750 kilométert tehetnek meg az autók, és extrém hidegben is rövid a töltési idejük. Európában Németországban már működik a gyáruk, hamarosan indul a debreceni sorozatagyártás, és “fejlesztés alatt van” a harmadik gyáregységük Spanyolországban. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető a sajtótájékoztatón jelezte: az idén harmadik változatban nyújtották be a debreceni gyár környezetvédelmi engedélyét. Ebben a korábbihoz képest 43 százalékkal csökkentették a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét, harmadával csökkentették az ivóvízfelhasználás mennyiségét a gyártáshoz, és ugyancsak harmadával csökkentették a gyártás fajlagos energiaigényét – sorolta.

A szürkevíz felhasználásról elmondta: a tavasz folyamán készül el a telepük vezetékes csatlakozása a helyi vízművel. Addig felszíni vizet – a Tisza vizét, illetve esővizet – használnak, utána pedig a felszíni víz és a tisztított szennyvíz meghatározott arányú keverékét, a szürkevizet használják a gyártáshoz. Kérdésre válaszolva kiért a veszélyesnek tekintett N-metil-pirrolidon (NMP) mesterséges szerves vegyületre, amit oldószerként használnak az akkumulátorgyártásban. Azt mondta, az NMP határértékét jelentősen csökkentették, köbméterenként egy milligrammra. Kitta Alexandra toborzási vezető jelezte: folyamatosan toborozzák az új munkaerőt, a jelenleg foglalkozatott ezer fő kétharmada helyi munkavállaló, egyharmada külföldi. Az a céljuk, hogy minél több helyi munkaerőt alkalmazzanak, a dolgozók 80 százaléka fizikai, 20 százaléka szellemi dolgozó – tette hozzá megjegyezve, hogy stratégiai együttműködési megállapodásuk van a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel, de kiveszik a részüket a város kulturális életéből is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák