Zöldinfó
A Soproni Egyetem Püspökladányi Arborétumának talajszelvénye lett a 2025-ös év „Világ Talaja”
A 2025-ös év Világ Talaja címet (IUSS World Soil Of The Year 2025) a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum területén található „mélyben sós réti talaj” nyerte el. A kiemelkedő elismerésnek köszönhetően a hazánkban jól ismert füves puszták és szikes legelők jellemezte táj talaját most nemzetközi szinten is megismerik a tudomány iránt érdeklődők.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A „World Soil of the Year 2025” címet pályázat útján lehetett elnyerni, melyet a Magyar Talajtani Társaság (MTT) vezetősége nyújtott be az IUSS (Nemzetközi Talajtani Társaság) Év Talaja Munkacsoporthoz. A nyertes talajszelvény a Püspökladányi Arborétum középső részén, a mélyebb fekvésű területén található, ahol a domborzat és a talajvízszint elhelyezkedése következtében döntően réti talajtípusok alakultak ki. A díjat odaítélő Nemzetközi Talajtani Társaság leírása kiemeli, a talaj előfordulási területe a Hortobágyi Nemzeti Park része, amely az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának bioszféra-rezervátuma, és elismert UNESCO világörökségi helyszín.
A Soproni Egyetemhez tartozó Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei nagyon büszkék arra, hogy a rangos elismerés a Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum nevéhez köthető. A 2025-ös év Világ Talaja igazán szakértő kezekben van – jegyzi meg Dr. Borovics Attila, az ERTI főigazgatója. Az intézet részeként működő kísérleti állomás ugyanis élő laboratóriumként része az Országos Erdészeti Fénycsapda Hálózatnak, agrometeorológiai állomás, automata talajvízkút-hálózat és két erdőrezervátum terület működik a Püspökladányi Arborétumban.
A nemzetközi társasághoz benyújtott pályázatot „Gleysol – Hidromorf talajok, amelyek erdők növekedését támogatják a Kárpát-medence sztyeppei övezetében” címmel adta le a magyar fél. Ez a talajtípus globálisan is széles körben elterjedt, szinte minden éghajlati övben megtalálható.
Dr. Keserű Zsolt, az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa a „nyertes” réti talaj” érdekes, főbb jellemzőire hívja fel a figyelmet: „A Püspökladányi Arborétum réti talajai mély humuszos szintű, szurokfekete színű, agyagban gazdag, levegőtlen talajok. A sötét szín csak részben a nagy humusztartalom eredménye: a vas- és magnézium-humátok sötét színe miatt a szervesanyag-tartalmat a szín alapján erősen túlbecsülhetjük. A kialakulásban közrejátszó reduktív körülmények között gyakran képződnek, kemény vas-mangánkiválások, ún. „vasborsók” ebben a talajban. A talajképző kőzet és a talajvíz karbonát tartalmának függvényében CaCO3 kiválások: mészerek, mészgöbecsek is megjelenhetnek a talajban”
A Soproni Egyetem részeként működő Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányban működteti Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályát. A kutatóbázisnak a közeljövőben jelentős szerepe lehet az alföldi erdőgazdaságokkal történő innovációs együttműködések erősítésében. Az arborétumi státusz lehetőséget biztosít olyan terepi kísérletek elvégzésére, amelyek az üzemszerű gazdálkodás során nem kivitelezhetőek, így a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartó innovációs együttműködésekkel lehet fejleszteni az állomás tevékenységét.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöldinfó
Elkényelmesedett madarak és öngerjesztő spirál, az etetés következményei a természetben
A vízimadarak etetése veszélybe sodorja az állatokat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat -tudatta az alternativenergia.hu. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Mint az MME hétfői közleményében kiemelték, a vízimadarak életmódja – különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai – alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Tájékoztatásuk szerint etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek, mivel kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést; növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek – mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza – terjedését, a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, szennyezi a környezetet és rontja a víz minőségét.
Ezen kívül a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálékdiéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség); az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz; illetve rontja a madarak társadalmi megítélését – tették hozzá. A közleményben felhívták a figyelmet, gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. Az etetett madarak ősszel ugyanis nem vonulnak el, így az emberek, látva a sok éhes, valójában elkényelmesedett madarat, tovább etetik őket.
A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – tették hozzá.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM