Zöld Energia
A szennyvízből is lehet várat építeni

Az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szerves hulladék környezetkímélő, költséghatékony kezelése és hasznosítása megoldandó feladat Magyarországon és Európában egyaránt.
Egy alig egyéves magyar kisvállalat olyan tudás birtokában van, amely minden szempontból tökéletes választ ad a problémára: a biológiailag lebomló hulladékokból Nébih-engedéllyel rendelkező, kereskedelmi forgalmazásra alkalmas, a műtrágyafüggőséget enyhítő komposztot állít elő. A hulladékkezelők a termékgyártással új lehetőséghez jutnak, a gazdák jelentős összegeket spórolhatnak.
A Biopsol Kft. jól példázza, hogy a körkörös gazdaság nem csupán elmélet, hanem könnyedén megvalósítható jó gyakorlat, amellyel minden érintett – a környezet, az állam, az üzleti szereplők és a végfelhasználó is – jól jár. Sáry András cége a szerves hulladékot értékes alapanyagnak tekinti, és egy arra alkalmas, biztonságos technológiával visszaforgatja a gazdasági körforgásba. A költséghatékony eljárással kialakítható az áhított nullahulladék-környezet: a folyamatosan keletkező szerves hulladékot nem kell elszállítani és drágán deponálni, hanem helyben egy korlátozás nélkül forgalomba hozható, többféle talajproblémára megoldást kínáló, piacképes komposzttá alakítható.
– Édesapám, Sáry Lajos kutató biológus, agrokémikus, biotechnológus még a nyolcvanas években fejlesztette ki a kutatócsapatával az eljárás alapjait, amellyel a biológiailag bontható hulladékból tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyagot lehet előállítani. A zöld körforgás lényege, hogy a szerves hulladékból a szintén a természetben keletkező, természetből izolált különböző gombák, mikroorganizmusok és egyéb tisztán biológiai alapanyagokból előállított oltóanyag segítségével – jelentős ciklusidő-csökkenéssel és felesleges műszaki ráfordítás nélkül – komposzt állítható elő. Az olcsó, környezetkímélő hulladékkezelési eljárás végeredménye egy zöld termék, amelynek hatalmas piaca van szerte a világban – magyarázza Sáry András, a 2013 novemberében alapított Biopsol Kft. ügyvezető igazgatója. (A hulladékból nem Sáry András az első magyar, aki amerikai álmot épített.)
Múltból jelen
A tudóst, az ötletgazda Sáry Lajost leginkább a kutatás érdekelte, az üzleti élet intenzivitása kevésbé vonzotta, de nagyon jól előre jelezte a biotechnológiai megoldások várható reneszánszát. A rendszerváltást követően létrehozta a kis családi vállalkozást, amely halkan, de igen magas szakmai elismertséggel működött. Öt évvel ezelőtt Sáry András is csatlakozott az édesapjához, hogy szakmailag megtanulja, amit ő tud, és közben meghonosítsa a cégben a modern üzleti szellemet.
– Az édesapám nagyon jól követte a világ változását. Sőt, elképesztően tájékozott volt szinte minden területen, ezért előrelátása mindig beigazolódott, de próbált ellenállni a fokozódó tempónak. Manapság a gazdasági körülmények miatt változásra van szükség az üzleti folyamatokban is: már nem elég tökéleteset létrehozni, azt értékének megfelelően el is kell adni, ahhoz pedig nyitni kell a világ felé. Ebben a kommunikációnak, a marketingnek, a brandépítésnek komoly szerepe van. Eleinte honlapunk sem volt, mindössze egy általános e-mail címünk. Az arculat szinte teljesen hiányzott. Az ő szakmai elismertsége persze mindig megvolt, de érezhetően szükségessé vált a cég pozicionálása – mondja Sáry András.
– Az édesapám azt nyilatkozta, hogy tökéletesen elégedett a jelenlegi bevételekkel, nem akar növekedni, a jövőben talán még jobban fókuszál majd a K+F-re. Tényleg nem akarta, hogy elkezdjen nőni a cég.
Időközben azonban hatalmas problémává nőtt a szennyvíziszap kezelése, a világ számos országában meg a romló talajminőség okoz nagyon súlyos környezeti károkat. Sáry András úgy döntött, rendszerszintre emeli édesapja tudását, de már egy új vállalkozás keretein belül.
Generációváltás új cégben
A családi vállalkozás nem szűnt meg, a jövőben szakmai és intenzív kutatóműhelyként működik tovább. A most egyéves Biopsol Kft. létrehozása zárta le a generációváltást. Az új cég feladata, hogy rendszerszintre emelje a meglévő tudást, valamint kidolgozza és működtesse a kibővített üzleti modellt. A Biopsol egyéb tevékenységei mellett kiemelt figyelmet szentel annak, hogy további szinergiák megteremtésével piacképesebbé tegye az elméletet.
Ma két főből áll a cég – a kereskedelmi és menedzsmentfeladatokat ellátó Sáry Andrásból és egy kutatómérnökből – aki még az édesapjánál tanult –, valamint egy külső gazdasági tanácsadóból, aki az üzleti modell kidolgozásában vesz részt.
– Az egyik hatalmas előnyünk, hogy a szolgáltatásunkhoz nem kell nagy apparátus. Komplex tudást és megoldási folyamatot, egyben a termékgyártási eljárást helyezzük ki oda, ahol a hulladék keletkezik. Ott sincs szükség hatalmas beruházásra: kell építeni egy komposztálóterületet, vásárolni egy homlokrakodót és egy komposztforgató gépet. Mivel a keletkező termék eladható, a beruházás három–öt év alatt megtérül.
Több üzleti szegmens is van, ahol a Biopsol komoly pi-aci részesedést szerezhet az elkövetkező években.
– Olyan megoldást javasolunk a szennyvíziszap kezelésre, amely magyar, hosszú távon fenntartható, költséghatékony, és megkérdőjelezhetetlenül biztonságos, ráadásul állami kontrollal működik, hisz szigorúan csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködésben haladunk előre. Talán mi magyarok lehetünk az elsők, akik zöld és hulladékmentes, környezettudatos megoldást alkalmazunk a folyamatosan termelődő szennyvíziszap-kezelésre és -hasznosításra – mutat rá Sáry András, aki szerint, ha 2015-ben az állam végül a szennyvíziszapok egy részét biogázüzemekbe irányítja, a technológiának akkor is van helye.
A teljes cikk itt olvasható.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés