Zöld Energia
A szennyvízből is lehet várat építeni
Az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szerves hulladék környezetkímélő, költséghatékony kezelése és hasznosítása megoldandó feladat Magyarországon és Európában egyaránt.
Egy alig egyéves magyar kisvállalat olyan tudás birtokában van, amely minden szempontból tökéletes választ ad a problémára: a biológiailag lebomló hulladékokból Nébih-engedéllyel rendelkező, kereskedelmi forgalmazásra alkalmas, a műtrágyafüggőséget enyhítő komposztot állít elő. A hulladékkezelők a termékgyártással új lehetőséghez jutnak, a gazdák jelentős összegeket spórolhatnak.
A Biopsol Kft. jól példázza, hogy a körkörös gazdaság nem csupán elmélet, hanem könnyedén megvalósítható jó gyakorlat, amellyel minden érintett – a környezet, az állam, az üzleti szereplők és a végfelhasználó is – jól jár. Sáry András cége a szerves hulladékot értékes alapanyagnak tekinti, és egy arra alkalmas, biztonságos technológiával visszaforgatja a gazdasági körforgásba. A költséghatékony eljárással kialakítható az áhított nullahulladék-környezet: a folyamatosan keletkező szerves hulladékot nem kell elszállítani és drágán deponálni, hanem helyben egy korlátozás nélkül forgalomba hozható, többféle talajproblémára megoldást kínáló, piacképes komposzttá alakítható.
– Édesapám, Sáry Lajos kutató biológus, agrokémikus, biotechnológus még a nyolcvanas években fejlesztette ki a kutatócsapatával az eljárás alapjait, amellyel a biológiailag bontható hulladékból tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyagot lehet előállítani. A zöld körforgás lényege, hogy a szerves hulladékból a szintén a természetben keletkező, természetből izolált különböző gombák, mikroorganizmusok és egyéb tisztán biológiai alapanyagokból előállított oltóanyag segítségével – jelentős ciklusidő-csökkenéssel és felesleges műszaki ráfordítás nélkül – komposzt állítható elő. Az olcsó, környezetkímélő hulladékkezelési eljárás végeredménye egy zöld termék, amelynek hatalmas piaca van szerte a világban – magyarázza Sáry András, a 2013 novemberében alapított Biopsol Kft. ügyvezető igazgatója. (A hulladékból nem Sáry András az első magyar, aki amerikai álmot épített.)
Múltból jelen
A tudóst, az ötletgazda Sáry Lajost leginkább a kutatás érdekelte, az üzleti élet intenzivitása kevésbé vonzotta, de nagyon jól előre jelezte a biotechnológiai megoldások várható reneszánszát. A rendszerváltást követően létrehozta a kis családi vállalkozást, amely halkan, de igen magas szakmai elismertséggel működött. Öt évvel ezelőtt Sáry András is csatlakozott az édesapjához, hogy szakmailag megtanulja, amit ő tud, és közben meghonosítsa a cégben a modern üzleti szellemet.
– Az édesapám nagyon jól követte a világ változását. Sőt, elképesztően tájékozott volt szinte minden területen, ezért előrelátása mindig beigazolódott, de próbált ellenállni a fokozódó tempónak. Manapság a gazdasági körülmények miatt változásra van szükség az üzleti folyamatokban is: már nem elég tökéleteset létrehozni, azt értékének megfelelően el is kell adni, ahhoz pedig nyitni kell a világ felé. Ebben a kommunikációnak, a marketingnek, a brandépítésnek komoly szerepe van. Eleinte honlapunk sem volt, mindössze egy általános e-mail címünk. Az arculat szinte teljesen hiányzott. Az ő szakmai elismertsége persze mindig megvolt, de érezhetően szükségessé vált a cég pozicionálása – mondja Sáry András.
– Az édesapám azt nyilatkozta, hogy tökéletesen elégedett a jelenlegi bevételekkel, nem akar növekedni, a jövőben talán még jobban fókuszál majd a K+F-re. Tényleg nem akarta, hogy elkezdjen nőni a cég.
Időközben azonban hatalmas problémává nőtt a szennyvíziszap kezelése, a világ számos országában meg a romló talajminőség okoz nagyon súlyos környezeti károkat. Sáry András úgy döntött, rendszerszintre emeli édesapja tudását, de már egy új vállalkozás keretein belül.
Generációváltás új cégben
A családi vállalkozás nem szűnt meg, a jövőben szakmai és intenzív kutatóműhelyként működik tovább. A most egyéves Biopsol Kft. létrehozása zárta le a generációváltást. Az új cég feladata, hogy rendszerszintre emelje a meglévő tudást, valamint kidolgozza és működtesse a kibővített üzleti modellt. A Biopsol egyéb tevékenységei mellett kiemelt figyelmet szentel annak, hogy további szinergiák megteremtésével piacképesebbé tegye az elméletet.
Ma két főből áll a cég – a kereskedelmi és menedzsmentfeladatokat ellátó Sáry Andrásból és egy kutatómérnökből – aki még az édesapjánál tanult –, valamint egy külső gazdasági tanácsadóból, aki az üzleti modell kidolgozásában vesz részt.
– Az egyik hatalmas előnyünk, hogy a szolgáltatásunkhoz nem kell nagy apparátus. Komplex tudást és megoldási folyamatot, egyben a termékgyártási eljárást helyezzük ki oda, ahol a hulladék keletkezik. Ott sincs szükség hatalmas beruházásra: kell építeni egy komposztálóterületet, vásárolni egy homlokrakodót és egy komposztforgató gépet. Mivel a keletkező termék eladható, a beruházás három–öt év alatt megtérül.
Több üzleti szegmens is van, ahol a Biopsol komoly pi-aci részesedést szerezhet az elkövetkező években.
– Olyan megoldást javasolunk a szennyvíziszap kezelésre, amely magyar, hosszú távon fenntartható, költséghatékony, és megkérdőjelezhetetlenül biztonságos, ráadásul állami kontrollal működik, hisz szigorúan csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködésben haladunk előre. Talán mi magyarok lehetünk az elsők, akik zöld és hulladékmentes, környezettudatos megoldást alkalmazunk a folyamatosan termelődő szennyvíziszap-kezelésre és -hasznosításra – mutat rá Sáry András, aki szerint, ha 2015-ben az állam végül a szennyvíziszapok egy részét biogázüzemekbe irányítja, a technológiának akkor is van helye.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés