Zöld Energia
A szennyvízből is lehet várat építeni
Az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szerves hulladék környezetkímélő, költséghatékony kezelése és hasznosítása megoldandó feladat Magyarországon és Európában egyaránt.
Egy alig egyéves magyar kisvállalat olyan tudás birtokában van, amely minden szempontból tökéletes választ ad a problémára: a biológiailag lebomló hulladékokból Nébih-engedéllyel rendelkező, kereskedelmi forgalmazásra alkalmas, a műtrágyafüggőséget enyhítő komposztot állít elő. A hulladékkezelők a termékgyártással új lehetőséghez jutnak, a gazdák jelentős összegeket spórolhatnak.
A Biopsol Kft. jól példázza, hogy a körkörös gazdaság nem csupán elmélet, hanem könnyedén megvalósítható jó gyakorlat, amellyel minden érintett – a környezet, az állam, az üzleti szereplők és a végfelhasználó is – jól jár. Sáry András cége a szerves hulladékot értékes alapanyagnak tekinti, és egy arra alkalmas, biztonságos technológiával visszaforgatja a gazdasági körforgásba. A költséghatékony eljárással kialakítható az áhított nullahulladék-környezet: a folyamatosan keletkező szerves hulladékot nem kell elszállítani és drágán deponálni, hanem helyben egy korlátozás nélkül forgalomba hozható, többféle talajproblémára megoldást kínáló, piacképes komposzttá alakítható.
– Édesapám, Sáry Lajos kutató biológus, agrokémikus, biotechnológus még a nyolcvanas években fejlesztette ki a kutatócsapatával az eljárás alapjait, amellyel a biológiailag bontható hulladékból tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyagot lehet előállítani. A zöld körforgás lényege, hogy a szerves hulladékból a szintén a természetben keletkező, természetből izolált különböző gombák, mikroorganizmusok és egyéb tisztán biológiai alapanyagokból előállított oltóanyag segítségével – jelentős ciklusidő-csökkenéssel és felesleges műszaki ráfordítás nélkül – komposzt állítható elő. Az olcsó, környezetkímélő hulladékkezelési eljárás végeredménye egy zöld termék, amelynek hatalmas piaca van szerte a világban – magyarázza Sáry András, a 2013 novemberében alapított Biopsol Kft. ügyvezető igazgatója. (A hulladékból nem Sáry András az első magyar, aki amerikai álmot épített.)
Múltból jelen
A tudóst, az ötletgazda Sáry Lajost leginkább a kutatás érdekelte, az üzleti élet intenzivitása kevésbé vonzotta, de nagyon jól előre jelezte a biotechnológiai megoldások várható reneszánszát. A rendszerváltást követően létrehozta a kis családi vállalkozást, amely halkan, de igen magas szakmai elismertséggel működött. Öt évvel ezelőtt Sáry András is csatlakozott az édesapjához, hogy szakmailag megtanulja, amit ő tud, és közben meghonosítsa a cégben a modern üzleti szellemet.
– Az édesapám nagyon jól követte a világ változását. Sőt, elképesztően tájékozott volt szinte minden területen, ezért előrelátása mindig beigazolódott, de próbált ellenállni a fokozódó tempónak. Manapság a gazdasági körülmények miatt változásra van szükség az üzleti folyamatokban is: már nem elég tökéleteset létrehozni, azt értékének megfelelően el is kell adni, ahhoz pedig nyitni kell a világ felé. Ebben a kommunikációnak, a marketingnek, a brandépítésnek komoly szerepe van. Eleinte honlapunk sem volt, mindössze egy általános e-mail címünk. Az arculat szinte teljesen hiányzott. Az ő szakmai elismertsége persze mindig megvolt, de érezhetően szükségessé vált a cég pozicionálása – mondja Sáry András.
– Az édesapám azt nyilatkozta, hogy tökéletesen elégedett a jelenlegi bevételekkel, nem akar növekedni, a jövőben talán még jobban fókuszál majd a K+F-re. Tényleg nem akarta, hogy elkezdjen nőni a cég.
Időközben azonban hatalmas problémává nőtt a szennyvíziszap kezelése, a világ számos országában meg a romló talajminőség okoz nagyon súlyos környezeti károkat. Sáry András úgy döntött, rendszerszintre emeli édesapja tudását, de már egy új vállalkozás keretein belül.
Generációváltás új cégben
A családi vállalkozás nem szűnt meg, a jövőben szakmai és intenzív kutatóműhelyként működik tovább. A most egyéves Biopsol Kft. létrehozása zárta le a generációváltást. Az új cég feladata, hogy rendszerszintre emelje a meglévő tudást, valamint kidolgozza és működtesse a kibővített üzleti modellt. A Biopsol egyéb tevékenységei mellett kiemelt figyelmet szentel annak, hogy további szinergiák megteremtésével piacképesebbé tegye az elméletet.
Ma két főből áll a cég – a kereskedelmi és menedzsmentfeladatokat ellátó Sáry Andrásból és egy kutatómérnökből – aki még az édesapjánál tanult –, valamint egy külső gazdasági tanácsadóból, aki az üzleti modell kidolgozásában vesz részt.
– Az egyik hatalmas előnyünk, hogy a szolgáltatásunkhoz nem kell nagy apparátus. Komplex tudást és megoldási folyamatot, egyben a termékgyártási eljárást helyezzük ki oda, ahol a hulladék keletkezik. Ott sincs szükség hatalmas beruházásra: kell építeni egy komposztálóterületet, vásárolni egy homlokrakodót és egy komposztforgató gépet. Mivel a keletkező termék eladható, a beruházás három–öt év alatt megtérül.
Több üzleti szegmens is van, ahol a Biopsol komoly pi-aci részesedést szerezhet az elkövetkező években.
– Olyan megoldást javasolunk a szennyvíziszap kezelésre, amely magyar, hosszú távon fenntartható, költséghatékony, és megkérdőjelezhetetlenül biztonságos, ráadásul állami kontrollal működik, hisz szigorúan csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködésben haladunk előre. Talán mi magyarok lehetünk az elsők, akik zöld és hulladékmentes, környezettudatos megoldást alkalmazunk a folyamatosan termelődő szennyvíziszap-kezelésre és -hasznosításra – mutat rá Sáry András, aki szerint, ha 2015-ben az állam végül a szennyvíziszapok egy részét biogázüzemekbe irányítja, a technológiának akkor is van helye.
A teljes cikk itt olvasható.
Az Európai Unió olyan tervvel állt elő, amelynek megvalósításához a tetőre telepített napelemek számának növelésére is szükség lesz.
Az Európai Unióban a globális felmelegedés elleni harc jegyében régóta törekednek a megújuló energiaforrások használatának támogatására. Az irány az ukrajnai háború kitörése óta még hangsúlyosabbá vált, a cél az, hogy minél előbb függetlenedni tudjanak az EU-s tagállamok az orosz fosszilis energiától, amely gazdasági és politikai nyomást helyez az országokra. Az unió RepowerEU nevű terve alapján 2030-ra az EU energiájának felét megújuló forrásokból kellene előállítani – számol be az alternativenergia.hu. Ez a jelenlegi mennyiség több mint kétszerese. A cél megvalósítása több száz milliárd euróba kerülne, melynek nagy részét az import csökkentésével fedezhetnénk. A tervhez több részlépés is tartozik, az Európai Bizottság például bevezetett egy, a napelemes tetőkre vonatkozó kezdeményezést. Ennek lényege, hogy 2029-ig kötelezővé tennék a napelemek telepítését az új középületekre és kereskedelmi épületekre, illetve az új otthonokra.
A RepowerEU keretében 2025-ig több mint 320 gigawatt napenergia alapú energiatermelést vezessenek be, ez a 2020-as szint több mint kétszerese. 2030-ig már közel 600 gigawattos növekedést akarnak. A napenergia 2020-ban csupán az uniós villamosenergia-termelés mintegy 5 százalékát adta, a 2030-as cél eléréséhez évente átlagosan 45 gigawattot kellene telepítenie.
A terv kulcsa azon kezdeményezések támogatása lehet, amelyek a háztetőre szerelhető napelemes projekteket segítik. Egyes számítások alapján az ilyen rendszerek az Európai Unió áramfogyasztásának közel 25 százalékát biztosíthatnák. A tetőre telepített napelemek előnye, hogy gyorsan kiépíthetőek, megvédik a fogyasztókat a magas energiaáraktól, és akár olcsóbbá is tehetik az áramot.
A terv részeként arra köteleznék a kormányokat, hogy legfeljebb három hónapra rövidítsék le a telepítések engedélyeztetését. Az új középületeken és kereskedelmi épületeken 2027-től lenne kötelező a napelemek használata, az otthonokon pedig 2029-től. Ennek eléréséhez az EU támogatási kereteket is kialakítana. Az Európai Bizottság arra is ösztönzi a kormányokat, hogy támogassák az energiatakarékosságot, például csökkentsék az energiahatékony fűtési rendszerekre és a szigetelésére vonatkozó adókat.
Már azzal is rengeteg pénzt spórolhatunk, ha okosan használjuk a rendelkezésre álló teret.
A téli hónapokban a gáz- és villanyszámlákon igen magas érték szerepelhet, különösen akkor, ha az ember a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozik, és többet fűt. Sharon George, a Keele-i Egyetem szakembere a The Conversationön öt lépést mutat be, amellyel nemcsak a pénztárcánknak, hanem a környezetünknek is kedvezhetünk.
Az első és egyik legegyszerűbb megoldás a hőszigetelés. Egy épületben a hőveszteség mintegy harmada a falakhoz, negyede pedig a tetőhöz köthető. Utóbbi szigetelése viszonylag olcsón és egyszerűen kivitelezhető, de a bonyolultabb beruházásokhoz is van elérhető támogatás – ilyen többek között az otthonfelújítási program, amely keretében 2022. december 31-éig nyújtható be kérelem.
Tovább spórolhatunk, ha kicsit mérsékeljük a hőmérsékletet – az adatok alapján már 1 Celsius-fokos csökkentéssel is jelentős összeg takarítható meg. A kellemes hőérzethez nem feltétlenül van szükség magas szobahőmérsékletre, sokkal pénztárca- és környezetbarátabb, ha az ember inkább hidegebb környezetben van, és jobban felöltözik. Infravörös melegítőkkel az is elérhető, hogy ne az egész teret melegítsük fel, és ott legyen kellemes a hőmérséklet, ahol arra igazán szükségünk van.
Meglepően sok pénzt spórolhatunk meg, ha egyszerre nagy mennyiségben, több napra főzünk. Egyes háztartásokban a főzés akár a teljes energiaigény 30 százalékát is adhatja, a jól megválasztott főzési szokásokkal, például több étel elkészítésével azonban mérsékelhető az energiahasználat.
A terek használatának újragondolása szintén csökkenheti a rezsit. Amennyiben például valaki több családtagjával, lakótársával együtt otthonról dolgozik, energiatakarékosabb, ha közös helyiséget használnak a munkához, így elég csak az érintett szobát megvilágítani és felfűteni.
Végezetül az alternatív energiahordozók, így a napelemek alkalmazása, valamint a fűtéskorszerűsítés is jelentős spórolást eredményezhet közép vagy hosszú távon. Noha az ilyen beruházások pénzigényesek, már néhány év alatt megtérülhetnek, Magyarországon ráadásul több olyan program is elérhető, amely a hasonló projektek megvalósításában segíti a lakosságot.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumának (NREL) csapata rekorder napelemes cellát hozott létre – számol be a TechXplore.
Az eszköz standard, 1 napos megvilágítási körülmények között 39,5 százalékos teljesítményt ért el, ez minden cellatípus között csúcsnak számít. Myles Steiner, a NREL munkatársa szerint fejlesztésük hatékonyabb és egyszerűbb kialakítású, ráadásul számos új alkalmazási móddal kecsegtet, a cellát például felhasználhatják erősen területkorlátozott helyeken. A kísérletben földi körülmények között 39,5, az űrbeli alkalmazás modellezése mellett pedig 34,2 százalékos hatékonyságot értek el. Az előző rekord is az NREL-hez köthető, azt 2020-ban állították fel 39,2 százalékkal. A legújabb napelemes cellák közül több az IMM (inverted metamorphic multijunction, fordított metamorf többátmenetes) technológián alapul, amelyet az NREL fejlesztett ki. Az új, hármas átmenetű IMM eszköz abba a hivatalos táblázatba is bekerült, ahol a legjobban teljesítő kísérleti napelemes eszközöket mutatják be.
Az utóbbi időkben a szakértők sokat vizsgálták az úgynevezett kvantumkút cellákat, amelyek sok nagyon vékony réteget használnak a rendszer tulajdonságainak módosításához. A csapat most egy ilyen eszközt hozott létre, amelyet egy három átmenetből álló szerkezetbe illesztettek. Minden egyes átmenet a napsugárzás más-más spektrumát képes befogni és hasznosítani, a különböző átmenetek alapanyagát több évtizednyi kutatás eredményeinek tükrében határozták meg. A csapat III-V anyagokat használt fel, a megnevezés a periódusos rendszerben elfoglalt helyre utal. A kvantumkutakat a középső, gallium-arzenidből álló átmenetben helyezték el, így szabályozva a tiltott sávot, azaz a sávszerkezet azon tartományát, amelyben az elektronok tiltottak. Ennek köszönhetően nőtt az elnyelhető sugárzás mennyisége.
A III-V cellákról már korábban kiderült, hogy igen hatékonyak, gyártásuk azonban meglehetősen drága. A technológiát eddig többek között műholdaknál, drónoknál és más szűk piaccal rendelkező termékeknél használták. Az NREL-nél azon fáradoznak, hogy az előállítási költség mérséklésével szélesíthessék az alkalmazás területét.
Bécs kerékpáros rekordot döntött
Élethű műfenyő? Igen, sokkal jobbak, mint régen.
Kockákba tömörített gyümölcsökkel a fenntartható folyadékfogyasztásért
Úszó szigetekre költözhetnek a maldívok
Nemsokára valósággá válhatnak az akkumulátoros vonatok
Kötelezővé tehetik a napelemek telepítését az új épületekre
Júliustól ilyenek lesznek az új rendszámok
A hortobágyi vadlovakról szóló film nyerte a gödöllői természetfilm-fesztivált
Közel minden tizedik magyar indul útnak e-rollerrel
Élethű műfenyő? Igen, sokkal jobbak, mint régen.
-
Zöldinfó1 hónap telt el a létrehozás ótaMagyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaKötelezővé tehetik a napelemek telepítését az új épületekre
-
Zöld Közlekedés3 hét telt el a létrehozás ótaJúliustól ilyenek lesznek az új rendszámok
-
Zöld Közlekedés1 hónap telt el a létrehozás ótaHáromnapos munkahetet vezetnek be ebben az autógyárban
-
Zöldinfó1 hónap telt el a létrehozás ótaSzuperfákkal küzdene egy cég a klímaváltozás ellen
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés