Zöld Energia
A szennyvízből is távhő lesz Bécsben
Újabb mérföldkőhöz érkezett a bécsi távhő a klímasemlegessé válás útján: megérkeztek Franciaországból azok az óriási hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből is távhőt tudnak előállítani.
Az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig már több mint százezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. Mint egy-egy kifejlett kék bálna, akkora a súlya annak a három óriási hőszivattyúnak, amelyek a simmeringi víztisztító telepnél várják a beszerelést. Az egyenként 205 tonnás berendezések még európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartoznak, teljesítményük együttesen 55 megawatt. Várhatóan az év végén kezdik meg működésüket, 56 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. 2027-ig további három hőszivattyú érkezik még melléjük, akkorra 112 ezer bécsi háztartás környezetbarát távhőellátását biztosítják majd.
A bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait, ezért is fontos mérföldkő a hőszivattyúk érkezése és beszerelése. Az eljárás révén ugyanis az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet tudják távhő előállítására felhasználni. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el – egészen pontosan 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel aztán – a legmodernebb technológiák segítségével – több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.
A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges. A 70 millió eurós beruházás révén – amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg – évente mintegy 300 ezer tonnányi szén-dioxidtól kímélik majd meg a levegőt. Az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1.300 kilométer hosszú, amivel az egyik legnagyobbnak számít Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást és 7.800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el.
Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból származik. A távhő egyharmada származik hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből. 2040-re a Wien Energie a teljes távhőtermelését megújuló energiaforrásokból szeretné fedezni. Ebben a hulladékhőt hasznosító hőszivattyúk mellett fontos szerep jut a mélységi geotermikus energiának.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
