Zöld Energia

A szennyvízből is távhő lesz Bécsben

Újabb mérföldkőhöz érkezett a bécsi távhő a klímasemlegessé válás útján: megérkeztek Franciaországból azok az óriási hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből is távhőt tudnak előállítani.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-02-13

Szerző:

Vanessza

Az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig már több mint százezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. Mint egy-egy kifejlett kék bálna, akkora a súlya annak a három óriási hőszivattyúnak, amelyek a simmeringi víztisztító telepnél várják a beszerelést. Az egyenként 205 tonnás berendezések még európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartoznak, teljesítményük együttesen 55 megawatt. Várhatóan az év végén kezdik meg működésüket, 56 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. 2027-ig további három hőszivattyú érkezik még melléjük, akkorra 112 ezer bécsi háztartás környezetbarát távhőellátását biztosítják majd.

A bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait, ezért is fontos mérföldkő a hőszivattyúk érkezése és beszerelése. Az eljárás révén ugyanis az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet tudják távhő előállítására felhasználni. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el – egészen pontosan 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel aztán – a legmodernebb technológiák segítségével – több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.

A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges. A 70 millió eurós beruházás révén – amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg – évente mintegy 300 ezer tonnányi szén-dioxidtól kímélik majd meg a levegőt. Az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1.300 kilométer hosszú, amivel az egyik legnagyobbnak számít Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást és 7.800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el.

Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból származik. A távhő egyharmada származik hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből. 2040-re a Wien Energie a teljes távhőtermelését megújuló energiaforrásokból szeretné fedezni. Ebben a hulladékhőt hasznosító hőszivattyúk mellett fontos szerep jut a mélységi geotermikus energiának.

Kapcsolódó tartalom:energia fűtés klímavédelem környezetvédelem szennyvíz távhő

Zöld Energia

Zöld energiára váltott a különleges parádsasvári üvegmanufaktúra

Közösségi energia fűti az üvegolvasztó kemencét Parádsasváron.

Létrehozva:

6 nap telt el a létrehozás óta

2026-08-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az üvegművesség egyik utolsó hazai védbástyájának, a parádsasvári Üvegmanufaktúrának termeltek energiát a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) Nkft. energiaközösségének napelemei – írja az alternativenergia.hu. A KESZ a Magyar Természetvédők Szövetsége által alapított energiaközösségként olyan mintaprojekteket valósított meg, amelyeknél a tiszta energia haszna közvetlenül a helyi közösségbe áramlott vissza. A zöldenergia-beruházást a környezetvédelmi világnap (június 5.) előtt tisztelegve a Bio DumaSasvár minifesztivál során adták át június 6-án.

Humorista a zöld ügyekért: Litkai Gergely hozta tető alá a partnerséget

Parádsasvárra, mint lehetséges energiaközösségi helyszínre a Dumaszínház művészeti vezetője, a zöld megoldások iránt elkötelezett Litkai Gergely hívta fel a természetvédők figyelmét még 2024 februárjában. A Dumaszínház természetközeli telephelye, a Garázssasvár ugyanis a Heves megyei, erdők ölelésében fekvő faluban működött a nyári szezonban – a Dumaszínház azonban nemcsak Parádsasvár kulturális életébe csempészett új színeket, hanem aktívan kereste a bekapcsolódási lehetőséget a település közösségi életébe is – többek között helyi természetvédelmi és fenntarthatósági programok révén.

A kemence feleslege a jövőben a közösségé lett

Itt jött a képbe a Magyar Természetvédők Szövetsége, amelynek energiaközössége, a Közösségi Energia Szolgáltató Nkft. kifejezetten olyan nagyfogyasztó partnereket keresett, ahol a tiszta energia közösségi célokat szolgált, és amelyet később be lehetett vonni a villamosenergia-megosztásra épülő helyi modellbe.

Dr. Rénes Marcellel, a település turisztikai attrakciójának számító Üvegmanufaktúra Kft. vezetőjével – akinek családja ma is aktívan éltette az üvegművesség hagyományát – Litkai Gergely kötötte össze a szakembereket. Az előzetes felmérésből kiderült, hogy a maga nemében páratlan műhely energiaigénye az – országos viszonylatban is óriási – üvegolvasztó kemencének köszönhetően hatalmas volt, folyamatosan készültek itt az egyedi üvegtermékek, és egymást érték a bemutatók is.

Egy tisztaenergia-beruházás ezért komoly előrelépést jelentett a település ökológiai lábnyomának csökkentésében. A fejlesztés 2025 novemberében valósult meg, a napelemrendszer 2026 februárja óta működött, és a megtermelt energia mintegy 85 százalékát helyben hasznosították, míg a fennmaradó 15 százalék többletet akkoriban a manufaktúra kereskedője vette át; a későbbiekben ezt a mennyiséget villamosenergia-megosztásba lehetett bevonni.

Öt év munkájának gyümölcsét aratták a Mátrában

A mostani átadás egy hosszú, kihívásokkal és sikerekkel teli út fontos mérföldköve volt. A Magyar Természetvédők Szövetsége konzorciumi partnereivel még 2020-ban nyert támogatást az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma Gazdasági- és Energiaügyi Minisztérium) mintaprojekt-pályázatán. A 2021 óta tartó megvalósítási szakasz az elmúlt öt évben rengeteg tanulási folyamatot, bürokratikus és technikai kihívást, de mindenekelőtt rengeteg közösségi tapasztalást is hozott. A projekt végéhez közeledve az Üvegmanufaktúra Kft. napelemes rendszerének átadása nemcsak egy beruházás lezárása volt, hanem egy kistelepülési energiaközösségi modell kezdete is egyben.

Tovább olvasom