Zöld Energia

A szennyvízből is távhő lesz Bécsben

Újabb mérföldkőhöz érkezett a bécsi távhő a klímasemlegessé válás útján: megérkeztek Franciaországból azok az óriási hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből is távhőt tudnak előállítani.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-02-13

Szerző:

Vanessza

Az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig már több mint százezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. Mint egy-egy kifejlett kék bálna, akkora a súlya annak a három óriási hőszivattyúnak, amelyek a simmeringi víztisztító telepnél várják a beszerelést. Az egyenként 205 tonnás berendezések még európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartoznak, teljesítményük együttesen 55 megawatt. Várhatóan az év végén kezdik meg működésüket, 56 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. 2027-ig további három hőszivattyú érkezik még melléjük, akkorra 112 ezer bécsi háztartás környezetbarát távhőellátását biztosítják majd.

A bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait, ezért is fontos mérföldkő a hőszivattyúk érkezése és beszerelése. Az eljárás révén ugyanis az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet tudják távhő előállítására felhasználni. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el – egészen pontosan 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel aztán – a legmodernebb technológiák segítségével – több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.

A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges. A 70 millió eurós beruházás révén – amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg – évente mintegy 300 ezer tonnányi szén-dioxidtól kímélik majd meg a levegőt. Az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1.300 kilométer hosszú, amivel az egyik legnagyobbnak számít Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást és 7.800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el.

Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból származik. A távhő egyharmada származik hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből. 2040-re a Wien Energie a teljes távhőtermelését megújuló energiaforrásokból szeretné fedezni. Ebben a hulladékhőt hasznosító hőszivattyúk mellett fontos szerep jut a mélységi geotermikus energiának.

Kapcsolódó tartalom:energia fűtés klímavédelem környezetvédelem szennyvíz távhő

Zöld Energia

Energetikai áttörés a láthatáron: Megduplázott hitelkeret és célzott energiatároló-program jön

Jelentős energetikai támogatásokkal, megemelt hitelkerettel és közel 57 ezer új energiatároló telepítésével reformálja meg a lakás- és zöldenergia-piacot a 2027-ben rajtoló Wekerle Plusz program.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-10-21

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar energetikai piacon és az építőiparban régóta várt, gyökeres változások jönnek: Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetést bemutató parlamenti felszólalásában hivatalosan is bejelentette a 2027-ben elinduló Wekerle Plusz programot. Az intézkedéscsomag nem csupán a lakásvásárlás előtt álló fiatalok helyzetét reformálja meg, hanem példátlan mértékű állami forrást biztosít a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, a fűtésrendszerek modernizálására és – ami a napelemes szakma számára kiemelkedő fontosságú – a hazai energiatároló rendszerek tömeges elterjedésére. A bejelentés értelmében a kormány átalakítja a korábbi, sok kritikát kapott Otthon Start programot. Míg az elődrendszer a magasabb jövedelműeknek és a befektetési céllal vásárlóknak kedvezett, a Wekerle Plusz kifejezetten a rászoruló fiatalok önerő-teremtését, valamint az energetikailag elavult, energiapazarló ingatlanok rendbetételét tűzte ki zászlajára. A szakmai körökben azonnal hatalmas visszhangot kiváltó program különös figyelmet fordít arra, hogy a zöldátállás ne luxus legyen, hanem a mindennapi rezsicsökkentés és a fenntartható energiagazdálkodás alappillére. A fix 3 százalékos kamatozású hitel felső határát a duplájára, pontosabban 6 millióról 15 millió forintra emelik.

Állami támogatás mértéke: Az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is járhat a beruházásokhoz.
Feltétel: A korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
Széles körű elérhetőség: A támogatás az ország valamennyi településén elérhető lesz, ráadásul házassági vagy gyermekvállalási feltétel nélkül, így az egyedülállók és a gyermektelen párok is élhetnek a lehetőséggel.

Magyar Péter a parlamenti felszólalásában kiemelte: “Ott nyújtunk a legnagyobb segítséget, ahol ma a legtöbb energia és a legtöbb családi pénz szökik el a falakon keresztül, és ahol a családok szó szerint az utcát fűtik a huzatos ablakok és az elavult kazánok miatt.” A támogatási csomagból közvetlenül finanszírozható a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a korszerű, energiatakarékos fűtésrendszerek kiépítése is, amelyek elengedhetetlenek a jövőbiztos, alacsony rezsijű otthonok kialakításához.

Hatalmas állami lökést kapnak az energiatárolók

A Wekerle Plusz program egyik leginnovatívabb és a szektor által leginkább várt eleme a hazai lakossági energiatárolási piac felfuttatása. A modern villamosenergia-rendszerekben – különösen a megújuló energiaforrások, mint a napelemes rendszerek elterjedésével – az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a termelés és a fogyasztás időbeli eltolásában, valamint az elektromos hálózat stabilitásának fenntartásában.

Célzott támogatás: A tervek alapján 57 ezer háztartás kaphat közvetlen támogatást saját energiatároló telepítésére.
Integrált ökoszisztéma: A napelemes rendszerek és a háztartási energiatárolók együttes alkalmazása teszi teljessé a hazai háztartások energetikai függetlenségét, mérsékelve a hálózati terhelést és optimalizálva a zöldenergia-felhasználást.
Éves ütemezés: A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással