Zöld Energia
A szennyvízből is távhő lesz Bécsben
Újabb mérföldkőhöz érkezett a bécsi távhő a klímasemlegessé válás útján: megérkeztek Franciaországból azok az óriási hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből is távhőt tudnak előállítani.
Az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig már több mint százezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. Mint egy-egy kifejlett kék bálna, akkora a súlya annak a három óriási hőszivattyúnak, amelyek a simmeringi víztisztító telepnél várják a beszerelést. Az egyenként 205 tonnás berendezések még európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartoznak, teljesítményük együttesen 55 megawatt. Várhatóan az év végén kezdik meg működésüket, 56 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. 2027-ig további három hőszivattyú érkezik még melléjük, akkorra 112 ezer bécsi háztartás környezetbarát távhőellátását biztosítják majd.
A bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait, ezért is fontos mérföldkő a hőszivattyúk érkezése és beszerelése. Az eljárás révén ugyanis az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet tudják távhő előállítására felhasználni. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el – egészen pontosan 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel aztán – a legmodernebb technológiák segítségével – több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.
A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges. A 70 millió eurós beruházás révén – amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg – évente mintegy 300 ezer tonnányi szén-dioxidtól kímélik majd meg a levegőt. Az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1.300 kilométer hosszú, amivel az egyik legnagyobbnak számít Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást és 7.800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el.
Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból származik. A távhő egyharmada származik hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből. 2040-re a Wien Energie a teljes távhőtermelését megújuló energiaforrásokból szeretné fedezni. Ebben a hulladékhőt hasznosító hőszivattyúk mellett fontos szerep jut a mélységi geotermikus energiának.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
