Zöldinfó

A talajélet javítása a levegőből is lehetséges

Együttműködési megállapodást írt alá a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft., az ABZ Drone Kft. és a Bio-Nat Kft., a Mikro-Vital termékek gyártója és forgalmazója.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-12

Szerző:

Vanessza

Ennek értelmében Európában elsőként végeznek majd olyan kísérletet, mely során drónok segítségével végzik mikrobiológiai termék kijuttatását.

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket, egyfelől monitoring célokra, másfelől pedig a kijuttatás elősegítésére. Kijuttató drónok alatt főként a permetező drónokat érti a köznyelv, melyeket napjainkban még leginkább növényvédelmi céllal használnak a szakemberek. Ezek az eszközök azonban innovatív eszközként szolgálhatnak a tápanyag-utánpótlásban is, melynek egy szűkebb, de annál hatékonyabb eszköze lehet a mikrobiológiai termékek alkalmazása.

„A mikrobiológiai termékek kijuttatása egy célzott eszközzel akár már a talajkezelés, talajoltás korai fázisában megvalósulhat, amikor a terület munkagépekkel nem bejárható. Ehhez azonban szükséges egy olyan készítmény is, ami ellenáll az abiotikus tényezők adta viszontagságoknak. Ilyen egyik vezető termékünk, a széles körben felhasználható MV-Supary, melynek ellenállóképessége az endospórás baktériumoknak köszönhető. Az új együttműködés célja többek között az, hogy ezen termékek alkalmazását tudományos alapokon, kísérleti keretek között vizsgáljuk meg, szántóföldi és kertészeti kultúrák esetében” – mutatott rá Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője.

„A MATE Szent István Biztonságkutató Központjának kihelyezett innovációs műhelyeként kiemelten fontos számunkra, hogy a kísérletből szerzett tapasztalatoknak köszönhetően, oktatásainkon keresztül olyan instrukciókat, tudást tudjunk megosztani, mellyel a drónos kijuttatás biztonságosan és maximális hatékonysággal végezhető” – emelte ki Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: az ABZ Drone Kft.-nél minden hatósági engedély és jogosítvány beszerezhető, amely szükséges a lombtrágyák, a növénykondicionálók és a mikrobiológiai készítmények legális, permetező drón általi kijuttatásához. Ezen túl a közös kutatáshoz a legmodernebb technológiát, valamint több ezer óra repülési tapasztalattal rendelkező drónpilóta kollégákat is biztosítanak.

A kísérleti helyszínt és a megfelelő növénykultúrát az együttműködés értelmében a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. biztosítja.

„Tangazdaságunk területein évente 4-5.000 hallgató végzi szakmai gyakorlatát, akik számára a legmodernebb technológiákat szeretnénk megmutatni, hogy naprakész tudással kerülhessenek ki a munkaerőpiacra. Jelen együttműködésünk elsődleges helyszíne Gödöllőn, a MATE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában lesz, de tervezzük további területek bevonását is” – hangsúlyozta Sziráki Bence, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Kapcsolódó tartalom:drón környezet környezetvédelem mikrobiológia talaj

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-12

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Tovább olvasom