Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A talajélet javítása a levegőből is lehetséges

Együttműködési megállapodást írt alá a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft., az ABZ Drone Kft. és a Bio-Nat Kft., a Mikro-Vital termékek gyártója és forgalmazója.

Létrehozva:

|

Ennek értelmében Európában elsőként végeznek majd olyan kísérletet, mely során drónok segítségével végzik mikrobiológiai termék kijuttatását.

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket, egyfelől monitoring célokra, másfelől pedig a kijuttatás elősegítésére. Kijuttató drónok alatt főként a permetező drónokat érti a köznyelv, melyeket napjainkban még leginkább növényvédelmi céllal használnak a szakemberek. Ezek az eszközök azonban innovatív eszközként szolgálhatnak a tápanyag-utánpótlásban is, melynek egy szűkebb, de annál hatékonyabb eszköze lehet a mikrobiológiai termékek alkalmazása.

„A mikrobiológiai termékek kijuttatása egy célzott eszközzel akár már a talajkezelés, talajoltás korai fázisában megvalósulhat, amikor a terület munkagépekkel nem bejárható. Ehhez azonban szükséges egy olyan készítmény is, ami ellenáll az abiotikus tényezők adta viszontagságoknak. Ilyen egyik vezető termékünk, a széles körben felhasználható MV-Supary, melynek ellenállóképessége az endospórás baktériumoknak köszönhető. Az új együttműködés célja többek között az, hogy ezen termékek alkalmazását tudományos alapokon, kísérleti keretek között vizsgáljuk meg, szántóföldi és kertészeti kultúrák esetében” – mutatott rá Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője.

„A MATE Szent István Biztonságkutató Központjának kihelyezett innovációs műhelyeként kiemelten fontos számunkra, hogy a kísérletből szerzett tapasztalatoknak köszönhetően, oktatásainkon keresztül olyan instrukciókat, tudást tudjunk megosztani, mellyel a drónos kijuttatás biztonságosan és maximális hatékonysággal végezhető” – emelte ki Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: az ABZ Drone Kft.-nél minden hatósági engedély és jogosítvány beszerezhető, amely szükséges a lombtrágyák, a növénykondicionálók és a mikrobiológiai készítmények legális, permetező drón általi kijuttatásához. Ezen túl a közös kutatáshoz a legmodernebb technológiát, valamint több ezer óra repülési tapasztalattal rendelkező drónpilóta kollégákat is biztosítanak.

Advertisement

A kísérleti helyszínt és a megfelelő növénykultúrát az együttműködés értelmében a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. biztosítja.

„Tangazdaságunk területein évente 4-5.000 hallgató végzi szakmai gyakorlatát, akik számára a legmodernebb technológiákat szeretnénk megmutatni, hogy naprakész tudással kerülhessenek ki a munkaerőpiacra. Jelen együttműködésünk elsődleges helyszíne Gödöllőn, a MATE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában lesz, de tervezzük további területek bevonását is” – hangsúlyozta Sziráki Bence, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás már a vetéseket is átírja

Átalakította a tavaszi vetésszerkezetet a klímaváltozás belföldön, területnagyságot tekintve az olajos napraforgó megelőzte a kukoricát idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növényvédőszer- és vetőmaggyártó cég becslése szerint a napraforgó vetésterülete elérhette a 800 ezer hektárt, a kukoricáé viszont 620 ezer hektár körülire csökkent – írja az alternativenergia.hu. A változást azzal magyarázták, hogy a szárazság nem kedvez a kukoricatermelésnek, a napraforgó jobb stressztűrő képessége szélsőséges időjárási helyzetekben versenyelőnyt jelent. Az átalakulást a közlemény szerint a piaci igények is ösztönzik, az energiaárak emelkedése és a nyersolajellátás zavarai miatt ugyanis világszerte felértékelődött a növényi olaj. A termelés ugyanakkor nem tart lépést az erősödő kereslettel, nemzetköz szinten a vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást.

Magyarország stabilan a legnagyobb napraforgó-termelők közé tartozik, kukoricából viszont ma már behozatalra szorul, az EU is inkább csak belső felhasználára termel. A Syngenta úgy látja, hogy a kukoricaterlemésben most a kockázatcsökkentés a legfontosabb szempont, csúcstermések helyett a hozam megőrzésére kell törekedni. Segíthetnek ebben a vízmegőrző talajművelési technológiák, a korszerű technológiák, agrotechnika, valamint a megfontolt termesztési döntések. A napraforgó-termelőknek a szárazságtűrő hibridek alkalmazását ajánlják, az új fajtákat már kifejezetten szélsőséges körülmények között fejlesztik – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák