Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A talajélet javítása a levegőből is lehetséges

Együttműködési megállapodást írt alá a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft., az ABZ Drone Kft. és a Bio-Nat Kft., a Mikro-Vital termékek gyártója és forgalmazója.

Létrehozva:

|

Ennek értelmében Európában elsőként végeznek majd olyan kísérletet, mely során drónok segítségével végzik mikrobiológiai termék kijuttatását.

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket, egyfelől monitoring célokra, másfelől pedig a kijuttatás elősegítésére. Kijuttató drónok alatt főként a permetező drónokat érti a köznyelv, melyeket napjainkban még leginkább növényvédelmi céllal használnak a szakemberek. Ezek az eszközök azonban innovatív eszközként szolgálhatnak a tápanyag-utánpótlásban is, melynek egy szűkebb, de annál hatékonyabb eszköze lehet a mikrobiológiai termékek alkalmazása.

„A mikrobiológiai termékek kijuttatása egy célzott eszközzel akár már a talajkezelés, talajoltás korai fázisában megvalósulhat, amikor a terület munkagépekkel nem bejárható. Ehhez azonban szükséges egy olyan készítmény is, ami ellenáll az abiotikus tényezők adta viszontagságoknak. Ilyen egyik vezető termékünk, a széles körben felhasználható MV-Supary, melynek ellenállóképessége az endospórás baktériumoknak köszönhető. Az új együttműködés célja többek között az, hogy ezen termékek alkalmazását tudományos alapokon, kísérleti keretek között vizsgáljuk meg, szántóföldi és kertészeti kultúrák esetében” – mutatott rá Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője.

„A MATE Szent István Biztonságkutató Központjának kihelyezett innovációs műhelyeként kiemelten fontos számunkra, hogy a kísérletből szerzett tapasztalatoknak köszönhetően, oktatásainkon keresztül olyan instrukciókat, tudást tudjunk megosztani, mellyel a drónos kijuttatás biztonságosan és maximális hatékonysággal végezhető” – emelte ki Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: az ABZ Drone Kft.-nél minden hatósági engedély és jogosítvány beszerezhető, amely szükséges a lombtrágyák, a növénykondicionálók és a mikrobiológiai készítmények legális, permetező drón általi kijuttatásához. Ezen túl a közös kutatáshoz a legmodernebb technológiát, valamint több ezer óra repülési tapasztalattal rendelkező drónpilóta kollégákat is biztosítanak.

Advertisement

A kísérleti helyszínt és a megfelelő növénykultúrát az együttműködés értelmében a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. biztosítja.

„Tangazdaságunk területein évente 4-5.000 hallgató végzi szakmai gyakorlatát, akik számára a legmodernebb technológiákat szeretnénk megmutatni, hogy naprakész tudással kerülhessenek ki a munkaerőpiacra. Jelen együttműködésünk elsődleges helyszíne Gödöllőn, a MATE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában lesz, de tervezzük további területek bevonását is” – hangsúlyozta Sziráki Bence, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák