Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A talajélet javítása a levegőből is lehetséges

Együttműködési megállapodást írt alá a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft., az ABZ Drone Kft. és a Bio-Nat Kft., a Mikro-Vital termékek gyártója és forgalmazója.

Létrehozva:

|

Ennek értelmében Európában elsőként végeznek majd olyan kísérletet, mely során drónok segítségével végzik mikrobiológiai termék kijuttatását.

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket, egyfelől monitoring célokra, másfelől pedig a kijuttatás elősegítésére. Kijuttató drónok alatt főként a permetező drónokat érti a köznyelv, melyeket napjainkban még leginkább növényvédelmi céllal használnak a szakemberek. Ezek az eszközök azonban innovatív eszközként szolgálhatnak a tápanyag-utánpótlásban is, melynek egy szűkebb, de annál hatékonyabb eszköze lehet a mikrobiológiai termékek alkalmazása.

„A mikrobiológiai termékek kijuttatása egy célzott eszközzel akár már a talajkezelés, talajoltás korai fázisában megvalósulhat, amikor a terület munkagépekkel nem bejárható. Ehhez azonban szükséges egy olyan készítmény is, ami ellenáll az abiotikus tényezők adta viszontagságoknak. Ilyen egyik vezető termékünk, a széles körben felhasználható MV-Supary, melynek ellenállóképessége az endospórás baktériumoknak köszönhető. Az új együttműködés célja többek között az, hogy ezen termékek alkalmazását tudományos alapokon, kísérleti keretek között vizsgáljuk meg, szántóföldi és kertészeti kultúrák esetében” – mutatott rá Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője.

„A MATE Szent István Biztonságkutató Központjának kihelyezett innovációs műhelyeként kiemelten fontos számunkra, hogy a kísérletből szerzett tapasztalatoknak köszönhetően, oktatásainkon keresztül olyan instrukciókat, tudást tudjunk megosztani, mellyel a drónos kijuttatás biztonságosan és maximális hatékonysággal végezhető” – emelte ki Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: az ABZ Drone Kft.-nél minden hatósági engedély és jogosítvány beszerezhető, amely szükséges a lombtrágyák, a növénykondicionálók és a mikrobiológiai készítmények legális, permetező drón általi kijuttatásához. Ezen túl a közös kutatáshoz a legmodernebb technológiát, valamint több ezer óra repülési tapasztalattal rendelkező drónpilóta kollégákat is biztosítanak.

Advertisement

A kísérleti helyszínt és a megfelelő növénykultúrát az együttműködés értelmében a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. biztosítja.

„Tangazdaságunk területein évente 4-5.000 hallgató végzi szakmai gyakorlatát, akik számára a legmodernebb technológiákat szeretnénk megmutatni, hogy naprakész tudással kerülhessenek ki a munkaerőpiacra. Jelen együttműködésünk elsődleges helyszíne Gödöllőn, a MATE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában lesz, de tervezzük további területek bevonását is” – hangsúlyozta Sziráki Bence, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik

Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.

Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.

Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.

Advertisement

A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.

Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák