Zöldinfó

A talajélet javítása a levegőből is lehetséges

Együttműködési megállapodást írt alá a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft., az ABZ Drone Kft. és a Bio-Nat Kft., a Mikro-Vital termékek gyártója és forgalmazója.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-12

Szerző:

Vanessza

Ennek értelmében Európában elsőként végeznek majd olyan kísérletet, mely során drónok segítségével végzik mikrobiológiai termék kijuttatását.

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket, egyfelől monitoring célokra, másfelől pedig a kijuttatás elősegítésére. Kijuttató drónok alatt főként a permetező drónokat érti a köznyelv, melyeket napjainkban még leginkább növényvédelmi céllal használnak a szakemberek. Ezek az eszközök azonban innovatív eszközként szolgálhatnak a tápanyag-utánpótlásban is, melynek egy szűkebb, de annál hatékonyabb eszköze lehet a mikrobiológiai termékek alkalmazása.

„A mikrobiológiai termékek kijuttatása egy célzott eszközzel akár már a talajkezelés, talajoltás korai fázisában megvalósulhat, amikor a terület munkagépekkel nem bejárható. Ehhez azonban szükséges egy olyan készítmény is, ami ellenáll az abiotikus tényezők adta viszontagságoknak. Ilyen egyik vezető termékünk, a széles körben felhasználható MV-Supary, melynek ellenállóképessége az endospórás baktériumoknak köszönhető. Az új együttműködés célja többek között az, hogy ezen termékek alkalmazását tudományos alapokon, kísérleti keretek között vizsgáljuk meg, szántóföldi és kertészeti kultúrák esetében” – mutatott rá Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője.

„A MATE Szent István Biztonságkutató Központjának kihelyezett innovációs műhelyeként kiemelten fontos számunkra, hogy a kísérletből szerzett tapasztalatoknak köszönhetően, oktatásainkon keresztül olyan instrukciókat, tudást tudjunk megosztani, mellyel a drónos kijuttatás biztonságosan és maximális hatékonysággal végezhető” – emelte ki Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: az ABZ Drone Kft.-nél minden hatósági engedély és jogosítvány beszerezhető, amely szükséges a lombtrágyák, a növénykondicionálók és a mikrobiológiai készítmények legális, permetező drón általi kijuttatásához. Ezen túl a közös kutatáshoz a legmodernebb technológiát, valamint több ezer óra repülési tapasztalattal rendelkező drónpilóta kollégákat is biztosítanak.

A kísérleti helyszínt és a megfelelő növénykultúrát az együttműködés értelmében a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. biztosítja.

„Tangazdaságunk területein évente 4-5.000 hallgató végzi szakmai gyakorlatát, akik számára a legmodernebb technológiákat szeretnénk megmutatni, hogy naprakész tudással kerülhessenek ki a munkaerőpiacra. Jelen együttműködésünk elsődleges helyszíne Gödöllőn, a MATE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában lesz, de tervezzük további területek bevonását is” – hangsúlyozta Sziráki Bence, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Kapcsolódó tartalom:drón környezet környezetvédelem mikrobiológia talaj

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom