

Zöldinfó
A Természetvédők Szövetsége a metánkibocsátás csökkentését szorgalmazza
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szorgalmazza, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a Globális Metánvállalás kezdeményezéshez, amelynek tagjai önként vállalják: 2030-ra az emberi tevékenységből származó metánkibocsátásukat 30 százalékkal csökkentik a 2020. évi szinthez képest.
A szövetség közleményében úgy véli, a csatlakozással kezelni lehetne a magyar gázinfrastruktúrákból elszivárgó metán problémáját is. Ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a 80-95 százalékban metánból álló földgáz elégetése járul hozzá, hanem az is, hogy az energiahordozó szivárog a gázinfrastruktúrából – mutattak rá. Hozzáfűzték: a metán hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és jelentős szerepe van az éghajlatváltozás súlyosbodásában. Az éghajlatváltozás mellett az Európát sújtó energiaválság is sürgeti az országokat, hogy csökkentsék függésüket a fosszilis energiaforrásoktól – hangsúlyozták.
A közleményben Molnár Mátyás, az MTVSZ programfelelőse kiemelte: Magyarországon a gázhálózati veszteség, a földgáz tárolásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó veszteség 2020-ban 1 százalék volt, a 10,6 milliárd köbméteres magyarországi gázfelhasználás mellett 106 millió köbméter. Így a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait figyelembe véve az MTVSZ becslése szerint az országban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúrákból. “A metánszivárgással tehát akár egyheti téli földgázunk is veszendőbe mehet” – fogalmazott a szakember. Álláspontja szerint az új gázinfrastruktúra-beruházások tovább növelnék az üvegházhatású gázkibocsátást.
Az MTVSZ az ország gázfelhasználására vonatkozó megállapítását a Központi Statisztikai Hivatal, az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján kalkulálta, a magyar gázinfrastruktúrában elszivárgó metán mennyiségét pedig a MEKH adatai alapján határozta meg. Mindezek mellett figyelembe vették a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzését, amely szerint globálisan az energiaipar valós metánkibocsátása akár 70 százalékkal is magasabb lehet, mint a hivatalosan jelentett adatok. A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 100 magyarországi környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.
mti

Zöldinfó
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.
Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.
A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon1 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése