Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Természetvédők Szövetsége a metánkibocsátás csökkentését szorgalmazza

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szorgalmazza, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a Globális Metánvállalás kezdeményezéshez, amelynek tagjai önként vállalják: 2030-ra az emberi tevékenységből származó metánkibocsátásukat 30 százalékkal csökkentik a 2020. évi szinthez képest.

Létrehozva:

|

A szövetség  közleményében úgy véli, a csatlakozással kezelni lehetne a magyar gázinfrastruktúrákból elszivárgó metán problémáját is. Ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a 80-95 százalékban metánból álló földgáz elégetése járul hozzá, hanem az is, hogy az energiahordozó szivárog a gázinfrastruktúrából – mutattak rá. Hozzáfűzték: a metán hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és jelentős szerepe van az éghajlatváltozás súlyosbodásában. Az éghajlatváltozás mellett az Európát sújtó energiaválság is sürgeti az országokat, hogy csökkentsék függésüket a fosszilis energiaforrásoktól – hangsúlyozták.

A közleményben Molnár Mátyás, az MTVSZ programfelelőse kiemelte: Magyarországon a gázhálózati veszteség, a földgáz tárolásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó veszteség 2020-ban 1 százalék volt, a 10,6 milliárd köbméteres magyarországi gázfelhasználás mellett 106 millió köbméter. Így a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait figyelembe véve az MTVSZ becslése szerint az országban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúrákból. “A metánszivárgással tehát akár egyheti téli földgázunk is veszendőbe mehet” – fogalmazott a szakember. Álláspontja szerint az új gázinfrastruktúra-beruházások tovább növelnék az üvegházhatású gázkibocsátást.

Az MTVSZ az ország gázfelhasználására vonatkozó megállapítását a Központi Statisztikai Hivatal, az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján kalkulálta, a magyar gázinfrastruktúrában elszivárgó metán mennyiségét pedig a MEKH adatai alapján határozta meg. Mindezek mellett figyelembe vették a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzését, amely szerint globálisan az energiaipar valós metánkibocsátása akár 70 százalékkal is magasabb lehet, mint a hivatalosan jelentett adatok. A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 100 magyarországi környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Megkezdődik az energetikai kutatás-fejlesztési pályázatok értékelése

Kétszeres túligénylés az energetikai kutatás-fejlesztési pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lezárult a jelentkezési időszak az energetikai korszerűsítéseket ösztönző programcsomag 13 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési kiírásán. A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja energetikai fókusszal. A benyújtási határidőig 71 hazai vállalkozás vagy konzorcium jelezte összesen 28 milliárd forintnyi támogatási igényét – írta az alternativenergia.hu. Hangsúlyozták: a gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai és klímapolitikai célokkal. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítjuk elő, a végső energiaigény 800-ról 740 petajoulera csökken.

A hazai zöldgazdaság kimagasló termelői kapacitásokkal rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A vállalatok a pályázati segítséggel akár egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködve is belevághatnak az új technológiák, eszközök kifejlesztésébe – tették hozzá. Az EM felidézte, a 13 milliárd forint vissza nem térítendő forrás tizenegy célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása.

A benyújtási időszak lezárásával megkezdődik az értékelés, a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jövő áprilisig dönt a támogatásokról. Az egy projektre adható állami hozzájárulás minimum 100 millió és legfeljebb 600 millió forint. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre – emlékeztetett a minisztérium.

Advertisement

A közlemény idézi Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “A kormány minden korábbinál több forrást biztosít a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy sokszínű korszerűsítésekkel mérsékeljék energiafelhasználásukat és rezsiterheiket. A Jedlik Ányos Energetikai Programban meghirdetett támogatások összértéke már meghaladta az 500 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési pályázat segítségével a gyakorlatban jól hasznosítható magyar ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás Magyarország energiaszuverenitása mellett a hazai gazdaság versenyképességét is erősítheti. A Jedlik-programban folyamatosan nyitjuk meg az újabb lehetőségeket, holnaptól a biogáz és biometán előállítását, majd az ipari energiatárolók telepítését ösztönző pályázatok indulnak el.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák