

Zöldinfó
A tiszta, egészséges ivóvíz az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet
Egyúttal az egyik legnagyobb kincsünk is – hangoztatta az Energiaügyi Minisztérium.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
V. Németh Zsolt úgy fogalmazott, mindenkinek, aki a vízzel bánik, tudnia kell, hogy egy olyan spirituális elemmel van dolga, ami már a teremtés kezdete előtt jelen volt, és számos elemében végigkíséri az emberiség történetét is; a víz nélkülözhetetlen. Az államtitkár büszkeségnek nevezte azt, hogy a víziközműért való felelősségből vízgazdálkodásért való felelősséggé változott a feladatkörük, és egy államtitkárságba kerültek azok a felelősségi körök, amelyek a vízvédelemmel, vízgazdálkodással kapcsolatosak, illetve a víziközmű ágazatért való felelősségben jelennek meg.
Hangsúlyozta: a jövőnket meghatározó gazdaságtámogató, gazdaságfejlesztő elem is a víz lesz. V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy sikerült konszolidálni a vízgazdálkodási ágazatot: kiszámíthatóbb pályára tették, és az önfenntartó pálya felé halad.
Kiemelte: az elmúlt tíz évben a szinte százszázalékos ivóvízellátás mellett a háztartások 83,5 százalékát rákötötték a szennyvízhálózatra. Példaként megemlítette, hogy ez a szám Romániában 37, Horvátországban pedig 32 százalék, a magyar eredmény pedig valamivel az európai uniós átlag feletti. Emellett az elmúlt tíz évben megduplázott a szennyvíztelepek száma is Magyarországon – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a kormány elindított egy rekonstrukciós programot a régebb óta meglévő hálózatok felújítására, amire eddig csaknem 200 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár hangsúlyozta, a következő időszakban a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodás korszaka jön el. Magát, a vizet egy nagyon fontos ellátási láncnak tekinti a kormány, és ebben a vízérték megőrzése, vízkészleteink állapotának megtartása, vizes élőhelyeink és természeti kincseink állapotának megőrzése is benne van – fűzte hozzá.
V. Németh Zsolt a beruházásról szólva azt mondta, minden ilyen fejlesztés a jövőbe vetett hitről szól, valamint arról is, hogy fontos számunkra, hogy hogyan élünk, milyen környezetet hagyunk a következő generációnak, hogyan bánunk értékeinkkel, közte természeti kincseinkkel.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, Magyarország jól kezeli a vízgazdálkodást, “de ami a világban történik, az elkeserítő”. Elmondása szerint néhány évtized múlva a világ tengereiben, óceánjaiban több lesz a műanyag szemét, mint a hal. Azt mondta, jó érzés látni, hogy a szülők, a pedagógusok okosan vezetik rá a gyerekeket arra, hogy hogyan gazdálkodjanak a vízzel, hiszen “ez valóban éltető kincsünk.”
Szabó György Róbert, Jakabszállás polgármestere úgy fogalmazott, hogy ez nem pusztán egy beruházás, hanem biztonságot, jövőt, életminőséget jelent Jakabszállás lakosainak. Hangsúlyozta: a víz a legnélkülözhetetlen kincsünk, és csak akkor érezzük meg igazán értékét, amikor épp nincs, amikor várni kell rá vagy esetleg pótolni. Mátyus Zoltán, a Kiskunvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az új kút 303 méter mély, és a lakosság jobb minőségű vízellátását fogja hosszú távon biztosítani.

Zöldinfó
Másfél millió facsemetét ültettek el a Gemencen
23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A zrt. 313 hektáron végezte el a megújuló erdők ültetését. A társaság fenntartható, úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás alapján végzi erdősítési feladatait, fő célja a klímaváltozásnak ellenállóbb, őshonos, elegyes erdők létrehozása – írták közleményükben.
Hozzátették: a cég vagyonkezelésében lévő területeken az átlagos évekhez mérten háromszoros, mintegy 150 hektáros többletmunkát jelentett a kárt szenvedett erdősítések ismétlése, pótlása. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a Dunán tavaly levonult árhullámok a fiatal erdőkben jelentős kárt okoztak azzal, hogy a csemeték több napig, akár hetekig víz alatt álltak, másrészt a homoki- és dombvidéki erdőterületeken a rendkívüli szárazság, a rekordokat döntő hőhullámok miatt jelentős aszálykár jelentkezett.
Azt írták, hogy a zrt. az elmúlt három évtizedben a természetvédelmi okokból az engedélyezett famennyiség 75-80 százalékát termelte ki, és több fát ültetnek, mint amennyit kitermelnek, így – ahogyan ez országosan jellemző – nő az erdősültség a Gemencen. Kitértek arra, hogy az erdészeti társaság kezelésében lévő területen az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek, kőrisesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra nem képesek, hanem erdészeti munkával, erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg.
A hegyvidéki erdőkben az erdészek által többfelé alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők – kevesebb csapadék, a talajvíz csökkenése, a fafajok megújulási tulajdonságai, az inváziós növények tömeges jelenléte – miatt eddig kevés sikerrel jártak, de a szakemberek keresik a megoldásokat. Kiemelték, hogy az erdészet külön figyelmet fordított az őshonos és helyi termesztésű kocsányos tölgy, fekete nyár és fehér fűz szaporítóanyagának visszaültetésére.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyen pénz a távhős lakásokban élőknek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Új nukleáris technológiát támogató központot alapított a BME