Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A válságkezelés eszközévé vált a napelem 

Létrehozva:

|

Nemrégiben fény derült arra, hogy miként használná fel a kormány a válságkezelésre szánt közel 6000 milliárd forintnyi EU-s forrást.

A pénzösszeg jelentős részét kimondottan lakossági napelemes rendszerek kialakítására különítették el, így az elkövetkezendő fejlesztési ciklusban is számíthatnak a magyarok támogatásra.A napokban bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című célkitűzést, amelyben összegezték, hogy milyen területeket kívánnak támogatni abból az összegből, amit az ország kap az EU válságkezelő programjából. A 2021-2027 közötti időszakban a magyar kormány összesen 5 797 milliárd forintot szeretne lehívni. A meghatározott összeg lehívásának jogosultsági megítéléséhez Magyarországnak április végéig kell beadnia azt a dokumentumot, ami tartalmazza, hogy mire kívánják felhasználni a válságkezelő program forrásait. A határidő előtt már bemutatásra került a tervezet, mely igen figyelemreméltó pontokat is tartalmaz.

A kormány 10 fő fejlesztési irányra osztotta a programot. Ezek közül három terület 1000 milliárd forintnál is több támogatást kaphat. Idetartozik a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.Ugyanakkor egy igen jelentős keretösszeg lett elkülönítve a lakossági napelemes rendszerek támogatására is. A tervezetben 251 milliárd forintot jelöltek meg fotovoltaikus rendszerek és a hálózat fejlesztésére. Ekkora támogatási összegre a korábbi időszakokban még nem volt példa! A kormány úgy számol, hogy a meghatározott keretből 109 milliárd jutna lakossági napelemes rendszerek támogatására, 103 milliárd a hálózat fejlesztésére, 29 milliárdból pedig 836 000 darab okos mérő felszerelésére teremtene lehetőséget.
Úgy számolnak, hogy a napelemes rendszerek telepítésére elkülönített 109 milliárd forint 80 000 háztartást segíthet hozzá a zöld energiatermeléshez.

Advertisement

A program ezen irányvonalával a kormány nem titkolt célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben, vagy 2030-ig meghatszorozza a naperőművi kapacitást. Ezzel az intézkedéssel pedig Magyarország két legyet üt egy csapásra! Egyrészt hozzásegíti a magyar lakosságot a nehéz gazdasági helyzetben a háztartások rezsijének csökkentéséhez a napelemes rendszerek által, másrészt pedig egy nagy előrelépést tesznek ezzel a 2030-ra kitűzött klímacélok elérése érdekében.

Advertisement

Zöld Energia

A szélerőművek és az energiatárolás kapcsolatát sürgetik

Aláírásgyűjtést indítanak a szélerőművek szerepének újragondolása érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk Mozgalom azt követelve, hogy a kormányzat mihamarabb gondolja újra a szélerőművek szerepét a hazai energiamixben – jelentette be sajtótájékoztatón Tóth Máté, az ellenzéki párt alelnöke. A politikus elmondta: nem a szélerőművek létesítése vagy működése ellen vannak, hanem azt szeretnék elérni, hogy olyan koncepció mentén működjön az ágazat, amely az erőművek közelében élők érdekeit is szolgálja és a nagy nemzetközi cégek helyett a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv) hozza helyzetbe – írja az alternativenergia.hu. Szavai szerint a jelenlegi létesítési kiírások “nem a magyar kkv-knak és nem a magyar műszaki megoldásoknak kedveznek”, hanem a nagy nemzetközi piaci szereplők itteni leánycégeinek.

Tóth Máté arról beszélt: a kormányzat nem érzékeli a szélerőművekkel kapcsolatos aggályokat, például azt, hogy egy-egy átlagos méretű létesítménybe több ezer köbméter betont, jelentős mennyiségű acélt és kompozitot, valamint közel egy tonnányi ritkaföldfémet építenek be, az áramot pedig lítium akkumulátorokban tárolják, így ezek az erőművek “nem is annyira zöldek, mint amennyire zöldnek akarják bemutatni őket”.

A politikus kiemelte: a nagy számú új szélerőmű létesítése előtt meg kellene teremteni az ezekben időszakosan termelődő energia tárolásához szükséges kapacitásokat, rugalmasabbá téve ezzel az ország energiaellátási rendszerét, ahogy támogatnák a hazai energetikai rendszer decentraliálását.

Advertisement

Felvetette: ennek részeként azt is lehetővé kellene tenni, hogy lokális energiaközösségek minél nagyobb arányban oldják meg helyben a lakoság és a cégek energiaellátását. Tóth Máté hangsúlyozta: a Mi Hazánk célja az, hogy Magyarországnak fenntartható, versenyképes és az ellátásbiztonságot garantáló energetikai rendszere legyen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák