Zöld Energia
A válságkezelés eszközévé vált a napelem
Nemrégiben fény derült arra, hogy miként használná fel a kormány a válságkezelésre szánt közel 6000 milliárd forintnyi EU-s forrást.
A pénzösszeg jelentős részét kimondottan lakossági napelemes rendszerek kialakítására különítették el, így az elkövetkezendő fejlesztési ciklusban is számíthatnak a magyarok támogatásra.A napokban bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című célkitűzést, amelyben összegezték, hogy milyen területeket kívánnak támogatni abból az összegből, amit az ország kap az EU válságkezelő programjából. A 2021-2027 közötti időszakban a magyar kormány összesen 5 797 milliárd forintot szeretne lehívni. A meghatározott összeg lehívásának jogosultsági megítéléséhez Magyarországnak április végéig kell beadnia azt a dokumentumot, ami tartalmazza, hogy mire kívánják felhasználni a válságkezelő program forrásait. A határidő előtt már bemutatásra került a tervezet, mely igen figyelemreméltó pontokat is tartalmaz.
A kormány 10 fő fejlesztési irányra osztotta a programot. Ezek közül három terület 1000 milliárd forintnál is több támogatást kaphat. Idetartozik a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.Ugyanakkor egy igen jelentős keretösszeg lett elkülönítve a lakossági napelemes rendszerek támogatására is. A tervezetben 251 milliárd forintot jelöltek meg fotovoltaikus rendszerek és a hálózat fejlesztésére. Ekkora támogatási összegre a korábbi időszakokban még nem volt példa! A kormány úgy számol, hogy a meghatározott keretből 109 milliárd jutna lakossági napelemes rendszerek támogatására, 103 milliárd a hálózat fejlesztésére, 29 milliárdból pedig 836 000 darab okos mérő felszerelésére teremtene lehetőséget.
Úgy számolnak, hogy a napelemes rendszerek telepítésére elkülönített 109 milliárd forint 80 000 háztartást segíthet hozzá a zöld energiatermeléshez.
A program ezen irányvonalával a kormány nem titkolt célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben, vagy 2030-ig meghatszorozza a naperőművi kapacitást. Ezzel az intézkedéssel pedig Magyarország két legyet üt egy csapásra! Egyrészt hozzásegíti a magyar lakosságot a nehéz gazdasági helyzetben a háztartások rezsijének csökkentéséhez a napelemes rendszerek által, másrészt pedig egy nagy előrelépést tesznek ezzel a 2030-ra kitűzött klímacélok elérése érdekében.
Zöld Energia
Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia
Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.
Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.
Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.
Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
