Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A válságkezelés eszközévé vált a napelem 

Létrehozva:

|

Nemrégiben fény derült arra, hogy miként használná fel a kormány a válságkezelésre szánt közel 6000 milliárd forintnyi EU-s forrást.

A pénzösszeg jelentős részét kimondottan lakossági napelemes rendszerek kialakítására különítették el, így az elkövetkezendő fejlesztési ciklusban is számíthatnak a magyarok támogatásra.A napokban bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című célkitűzést, amelyben összegezték, hogy milyen területeket kívánnak támogatni abból az összegből, amit az ország kap az EU válságkezelő programjából. A 2021-2027 közötti időszakban a magyar kormány összesen 5 797 milliárd forintot szeretne lehívni. A meghatározott összeg lehívásának jogosultsági megítéléséhez Magyarországnak április végéig kell beadnia azt a dokumentumot, ami tartalmazza, hogy mire kívánják felhasználni a válságkezelő program forrásait. A határidő előtt már bemutatásra került a tervezet, mely igen figyelemreméltó pontokat is tartalmaz.

A kormány 10 fő fejlesztési irányra osztotta a programot. Ezek közül három terület 1000 milliárd forintnál is több támogatást kaphat. Idetartozik a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.Ugyanakkor egy igen jelentős keretösszeg lett elkülönítve a lakossági napelemes rendszerek támogatására is. A tervezetben 251 milliárd forintot jelöltek meg fotovoltaikus rendszerek és a hálózat fejlesztésére. Ekkora támogatási összegre a korábbi időszakokban még nem volt példa! A kormány úgy számol, hogy a meghatározott keretből 109 milliárd jutna lakossági napelemes rendszerek támogatására, 103 milliárd a hálózat fejlesztésére, 29 milliárdból pedig 836 000 darab okos mérő felszerelésére teremtene lehetőséget.
Úgy számolnak, hogy a napelemes rendszerek telepítésére elkülönített 109 milliárd forint 80 000 háztartást segíthet hozzá a zöld energiatermeléshez.

Advertisement

A program ezen irányvonalával a kormány nem titkolt célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben, vagy 2030-ig meghatszorozza a naperőművi kapacitást. Ezzel az intézkedéssel pedig Magyarország két legyet üt egy csapásra! Egyrészt hozzásegíti a magyar lakosságot a nehéz gazdasági helyzetben a háztartások rezsijének csökkentéséhez a napelemes rendszerek által, másrészt pedig egy nagy előrelépést tesznek ezzel a 2030-ra kitűzött klímacélok elérése érdekében.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák