Zöld Energia
A válságkezelés eszközévé vált a napelem
Nemrégiben fény derült arra, hogy miként használná fel a kormány a válságkezelésre szánt közel 6000 milliárd forintnyi EU-s forrást.
A pénzösszeg jelentős részét kimondottan lakossági napelemes rendszerek kialakítására különítették el, így az elkövetkezendő fejlesztési ciklusban is számíthatnak a magyarok támogatásra.A napokban bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című célkitűzést, amelyben összegezték, hogy milyen területeket kívánnak támogatni abból az összegből, amit az ország kap az EU válságkezelő programjából. A 2021-2027 közötti időszakban a magyar kormány összesen 5 797 milliárd forintot szeretne lehívni. A meghatározott összeg lehívásának jogosultsági megítéléséhez Magyarországnak április végéig kell beadnia azt a dokumentumot, ami tartalmazza, hogy mire kívánják felhasználni a válságkezelő program forrásait. A határidő előtt már bemutatásra került a tervezet, mely igen figyelemreméltó pontokat is tartalmaz.
A kormány 10 fő fejlesztési irányra osztotta a programot. Ezek közül három terület 1000 milliárd forintnál is több támogatást kaphat. Idetartozik a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.Ugyanakkor egy igen jelentős keretösszeg lett elkülönítve a lakossági napelemes rendszerek támogatására is. A tervezetben 251 milliárd forintot jelöltek meg fotovoltaikus rendszerek és a hálózat fejlesztésére. Ekkora támogatási összegre a korábbi időszakokban még nem volt példa! A kormány úgy számol, hogy a meghatározott keretből 109 milliárd jutna lakossági napelemes rendszerek támogatására, 103 milliárd a hálózat fejlesztésére, 29 milliárdból pedig 836 000 darab okos mérő felszerelésére teremtene lehetőséget.
Úgy számolnak, hogy a napelemes rendszerek telepítésére elkülönített 109 milliárd forint 80 000 háztartást segíthet hozzá a zöld energiatermeléshez.
A program ezen irányvonalával a kormány nem titkolt célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben, vagy 2030-ig meghatszorozza a naperőművi kapacitást. Ezzel az intézkedéssel pedig Magyarország két legyet üt egy csapásra! Egyrészt hozzásegíti a magyar lakosságot a nehéz gazdasági helyzetben a háztartások rezsijének csökkentéséhez a napelemes rendszerek által, másrészt pedig egy nagy előrelépést tesznek ezzel a 2030-ra kitűzött klímacélok elérése érdekében.
Zöld Energia
Új korszakot nyit Kína 100 megawattos hőerőműve
Kína napenergiára épülő hőerőművekké alakítja át nem hasznosított területeit.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kína északnyugati részén, a Kanszu tartománybeli Csiucsüan város közelében üzembe helyezték a Csinta nevű, több energiaforrást hasznosító, 100 megawattos, olvadt sóval működő napkollektoros hőerőművet, amely a Góbi és más sivatagi terméketlen területeken megvalósított projektek közül a legnagyobb ilyen típusú létesítmény az országban – tudatta az alternativenergia.hu. A jelentés szerint az erőműben több mint 25 ezer, koncentrikus körökben elhelyezett heliosztát (a nap mozgását követő és a sugarát egy irányba terelő eszköz) működik, amelyek együttesen 770 ezer négyzetméternyi tükröző felületet alkotnak. A tükrök a napfényt egy központi hőelnyelő toronyra irányítják, ahol az olvadt sót 550 Celsius-fok fölé hevítik, majd a hőtartályokban tárolják, és később gőztermelésre, illetve villamosenergia-előállítására használják fel. “A létesítmény június óta csatlakozik az elektromos hálózathoz, éves termelése várhatóan eléri az 1,45 milliárd kilowattórát, ami mintegy 480 ezer tonna szabványos szén felhasználását váltja ki” – közölte Huang Lu-san, a projekt helyettes vezetője.
Kanszu tartomány Kína egyik legkedvezőbb térsége a szél- és napenergia fejlesztésére: a tartomány területének fele, mintegy 197 ezer négyzetkilométer jelenleg nem hasznosított terület. “A tartományban jelenleg 620 megawatt beépített napkollektoros hőerőművi kapacitás működik. A térség nagy projektje a jümeni, 100 megawattos, lineáris Fresnel-rendszerű, olvadt sót használó napkollektoros hőerőmű, amely alacsonyabb építési és karbantartási igénnyel működik, és évente mintegy 1,7 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet” – mondta el Csu Ji, az állomás termelési és üzemeltetési vezetője.
A kínai nemzeti energiaügyi hivatal adatai szerint az idei első három negyedévben összesen 240 millió kilowatt új napenergia-kapacitás létesült. A kormányzati intézkedések és a piaci kereslet hatására technológiai áttörések születtek az alapanyagok és berendezések terén, ami a kapcsolódó iparágak, így az üveg-, acél- és sóipar fejlődését is élénkíti.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2026-tól még szélesebb körben támogatja a cégek energia-megtakarítási beruházásait
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
