Zöld Energia
A válságkezelés eszközévé vált a napelem
Nemrégiben fény derült arra, hogy miként használná fel a kormány a válságkezelésre szánt közel 6000 milliárd forintnyi EU-s forrást.
A pénzösszeg jelentős részét kimondottan lakossági napelemes rendszerek kialakítására különítették el, így az elkövetkezendő fejlesztési ciklusban is számíthatnak a magyarok támogatásra.A napokban bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című célkitűzést, amelyben összegezték, hogy milyen területeket kívánnak támogatni abból az összegből, amit az ország kap az EU válságkezelő programjából. A 2021-2027 közötti időszakban a magyar kormány összesen 5 797 milliárd forintot szeretne lehívni. A meghatározott összeg lehívásának jogosultsági megítéléséhez Magyarországnak április végéig kell beadnia azt a dokumentumot, ami tartalmazza, hogy mire kívánják felhasználni a válságkezelő program forrásait. A határidő előtt már bemutatásra került a tervezet, mely igen figyelemreméltó pontokat is tartalmaz.
A kormány 10 fő fejlesztési irányra osztotta a programot. Ezek közül három terület 1000 milliárd forintnál is több támogatást kaphat. Idetartozik a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.Ugyanakkor egy igen jelentős keretösszeg lett elkülönítve a lakossági napelemes rendszerek támogatására is. A tervezetben 251 milliárd forintot jelöltek meg fotovoltaikus rendszerek és a hálózat fejlesztésére. Ekkora támogatási összegre a korábbi időszakokban még nem volt példa! A kormány úgy számol, hogy a meghatározott keretből 109 milliárd jutna lakossági napelemes rendszerek támogatására, 103 milliárd a hálózat fejlesztésére, 29 milliárdból pedig 836 000 darab okos mérő felszerelésére teremtene lehetőséget.
Úgy számolnak, hogy a napelemes rendszerek telepítésére elkülönített 109 milliárd forint 80 000 háztartást segíthet hozzá a zöld energiatermeléshez.
A program ezen irányvonalával a kormány nem titkolt célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben, vagy 2030-ig meghatszorozza a naperőművi kapacitást. Ezzel az intézkedéssel pedig Magyarország két legyet üt egy csapásra! Egyrészt hozzásegíti a magyar lakosságot a nehéz gazdasági helyzetben a háztartások rezsijének csökkentéséhez a napelemes rendszerek által, másrészt pedig egy nagy előrelépést tesznek ezzel a 2030-ra kitűzött klímacélok elérése érdekében.
Zöld Energia
Magyar vállalat terjeszkedik az energiatárolás piacán
Kínai együttműködéssel valósít meg energiatárolási projekteket a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 1,5 millió euró értékű energiatároló-rendszer szállításáról állapodott meg a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft. kínai partnerével, a ZTT-vel (Jiangsu Zhongtian Technology), e rendszerek az év végére már üzembe is állhatnak partnereiknél – tájékoztatta az MTI-t a társaság ügyvezető-résztulajdonosa, Bökönyi Zsolt. E rendszereket főként naperőműveknél és nagy teljesítményű elektromosautó-töltők hálózati pufferkapacitásaként alkalmazzák – írja az alternativenergia.hu. A cég 2016-os megalakulásakor eredetileg interaktív kijelzőkkel és okosasztalokkal foglalkozott, majd a nagy teljesítményű elektromosautó-töltési megoldások felé fordult, mára az energiatárolás a legfőbb bevételi forrásuk. A Smarttable a ZTT energiatárolóit saját energiamenedzsment-rendszerével és az Infypower DC-töltési technológiájával integrálja. Így egy rendszerben kezelhető egy töltőállomás, az energiatároló és az adott épület energiafelhasználása is.
Tájékoztatása szerint a lítium-vasfoszfát technológiára épülő kabinetes és konténeres rendszereket gyártó kínai cég kiválasztását másfél éves előkészület és több audit előzte meg. Bökönyi Zsolt kiemelte: céljuk, hogy ne pusztán energiatároló berendezéseket értékesítsenek, hanem a tervezéstől az üzembe helyezésig komplex energetikai megoldást kínáljanak. A társaság a kabinetes rendszerek mellett már nagyobb kapacitású, utility energiatároló-rendszerek előkészítésén is dolgozik, ami újabb mérföldkő lehet a cég életében – tette hozzá.
Növekedési kilátásaik egyik alapja, hogy az általuk forgalmazott rendszerek beruházási költségei olyan szintre estek, amely a projektek megtérülési idejét 1,8-5 évre csökkentette – mondta. A ZTT-vel hosszú távú együttműködésben gondolkodnak, a hazai piac mellett Romániában, Szlovákiában és Olaszországban is látnak növekedési lehetőségeket. Az árbevétel exporthányada 2026 végére mintegy 5 százalékra, 2027-ben pedig 15-20 százalékra növekedhet, hosszabb távú céljuk a forgalmuk duplázása – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
