Zöld Energia
A válságkezelés eszközévé vált a napelem
Nemrégiben fény derült arra, hogy miként használná fel a kormány a válságkezelésre szánt közel 6000 milliárd forintnyi EU-s forrást.
A pénzösszeg jelentős részét kimondottan lakossági napelemes rendszerek kialakítására különítették el, így az elkövetkezendő fejlesztési ciklusban is számíthatnak a magyarok támogatásra.A napokban bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című célkitűzést, amelyben összegezték, hogy milyen területeket kívánnak támogatni abból az összegből, amit az ország kap az EU válságkezelő programjából. A 2021-2027 közötti időszakban a magyar kormány összesen 5 797 milliárd forintot szeretne lehívni. A meghatározott összeg lehívásának jogosultsági megítéléséhez Magyarországnak április végéig kell beadnia azt a dokumentumot, ami tartalmazza, hogy mire kívánják felhasználni a válságkezelő program forrásait. A határidő előtt már bemutatásra került a tervezet, mely igen figyelemreméltó pontokat is tartalmaz.
A kormány 10 fő fejlesztési irányra osztotta a programot. Ezek közül három terület 1000 milliárd forintnál is több támogatást kaphat. Idetartozik a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.Ugyanakkor egy igen jelentős keretösszeg lett elkülönítve a lakossági napelemes rendszerek támogatására is. A tervezetben 251 milliárd forintot jelöltek meg fotovoltaikus rendszerek és a hálózat fejlesztésére. Ekkora támogatási összegre a korábbi időszakokban még nem volt példa! A kormány úgy számol, hogy a meghatározott keretből 109 milliárd jutna lakossági napelemes rendszerek támogatására, 103 milliárd a hálózat fejlesztésére, 29 milliárdból pedig 836 000 darab okos mérő felszerelésére teremtene lehetőséget.
Úgy számolnak, hogy a napelemes rendszerek telepítésére elkülönített 109 milliárd forint 80 000 háztartást segíthet hozzá a zöld energiatermeléshez.
A program ezen irányvonalával a kormány nem titkolt célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben, vagy 2030-ig meghatszorozza a naperőművi kapacitást. Ezzel az intézkedéssel pedig Magyarország két legyet üt egy csapásra! Egyrészt hozzásegíti a magyar lakosságot a nehéz gazdasági helyzetben a háztartások rezsijének csökkentéséhez a napelemes rendszerek által, másrészt pedig egy nagy előrelépést tesznek ezzel a 2030-ra kitűzött klímacélok elérése érdekében.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
