Design
A világ legmagasabb felhőkarcolóját tervezik Kínában
A világ legmagasabb felhőkarcolójának építését tervezik a közép-kínai Vuhan városában – az egy kilométer magas épület többek közt lég- és víztisztítóként is funkcionál majd.
A pontosan egy kilométeresre tervezett Feng nevet kapó torony mellett egy kisebb, Huang nevű tornyot is felhúznak, az együttes neve, a Fenghuang magyarul Főnixmadarat jelent. Felépülte után a Feng lesz Kína és a világ legmagasabb épülete, túlszárnyalva a jelenlegi aranyérmes Burzs Kalifa (Burj Khalifa) 830 méterét és a 632 méterrel jelenleg második, kínai Sanghaj Tornyot is.
A brit Chetwoods tervezőiroda által megálmodott épületek a kínai interneten keringő tervek szerint rózsaszín színben pompáznak majd, s egészen futurisztikusan hatnak a szürkeségéről híres Vuhan városában. A tervezőknek ugyanakkor ez is volt a céljuk – a 13 milliárd jüanos (470 milliárd forint) beruházással megépülő Főnixmadár Hopej tartomány fővárosának szimbólumává kíván válni.
Az épületegyüttes irodáknak, szállodáknak és vendéglátó egységeknek ad majd otthont, valamint más, egészen meglepő funkciókat is ellát majd. A tornyok egy hét hektár nagyságú tavi szigetre épülnének, s a tó vizét egy, a magasabb toronyba beépített rendszeren át folyamatosan tisztítanák. A Főnixmadár emellett a környező levegőt is szűrné egy speciális technológia felhasználásával, melynek gyakorlati haszna is lehet az ország egyik legrosszabb szennyezettségi indexét felmutató Vuhanban. A komplexum emellett az energiatakarékos “zöld tornyok” sorát bővítené, saját energiaellátását nap- és szélenergiából biztosítaná.
A Főnixmadár építési tervei a vuhani hatóságok jóváhagyására várnak, elfogadása esetén az legkorábban 2018-ra épülhet fel.
Vuhan egyébként már korábban is rekordok döntésére készült: jelenleg is építés alatt áll a 125 emeletes, 636 méter magas Wuhan Greenland Center, mely 2017-re készülhet el.
Design
Megnyílt a Mol új székháza
Megnyílt a Mol Campus, a vállalat új székháza Budapesten, a Kopaszi-gát mellett; az épületben 2500 ember dolgozik majd a cég növekedésén, mert biztosítani kell Magyarország energiaellátását – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a megnyitó ünnepségen, csütörtökön.
Hernádi Zsolt hozzátette, az épületet a Foster + Partners és magyarországi partnere, a Finta Stúdió tervezte. A belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki. A kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt. Emlékeztett, 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. Hozzátette, a Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: “a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben”. Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég “itthon otthon van”, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy az üzemanyag fronton elszabadult káoszt valamennyire sikerült csillapítani, szerdán már 30 százalékkal csökkent a fogyasztás az elmúlt napokhoz képest, de még nem állt helyre a rend.
Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották a Mol Campust.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba. Hozzátették, az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint az épületen található 900 négyzetméternyi napelem, valamint a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer a Mol Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti.
Kép: MTI/Balogh Zoltán
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés