

Zöld Energia
A víz lehet a megoldás az energiatárolásban
A víztározókban eltárolt hőenergia segítségével rugalmasabbá válhatnak az elektromos hálózatok.
Amerikai kutatók megvizsgálták, hogyan lehetne a víztározókban tárolt hőenergiát (ATES) szél- és napenergia elraktározására használni, miközben a szélsőségesen meleg vagy hideg időszakokban a fűtési és hűtési energiaigényt is kielégítik – számol be a PV Magazine. A szakértők egy elosztott energiarendszert modelleztek egy chicagói városrész számára, és megállapították, hogy az ATES akár 40 százalékkal is csökkentheti a kőolajtermékek fogyasztását a hagyományos tárolási költségekhez képest valamivel magasabb áron.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumában dolgozó kutatók javaslatot is tettek az ATES alkalmazására. „Arra jutottunk, hogy az ATES segítségével hatalmas mennyiségű energia raktározható el hosszú időre” – mondta A.T.D Perera, a csapat tagja. „Ennek eredményeképpen a fűtési és hűtési energiaigényt a szélsőségesen meleg vagy hideg időszakokban a hálózat további terhelése nélkül ki lehet elégíteni, ami a városi energiainfrastruktúrát rugalmasabbá teszi” – tette hozzá.
A kutatók egy sztochasztikus optimalizációs modellel végeztek szimulációt, és olyan elosztott, több energiaforrást hasznosító rendszereket (DMES) terveztek, amelyek hosszú távú hőtárolóként ATES-t használnak. A javasolt rendszerkonfigurációkban a szél- és napenergiából származó megújuló áramot arra használják, hogy a meglévő föld alatti tározókból vizet szivattyúzzanak fel, ezt a vizet pedig a felszínen melegítsék nyáron, illetve olyan időszakokban, amikor nagy a szélenergia-többlet. Ezután ugyanezt a vizet vissza lehet juttatni a mélybe, hogy újrainduljon a ciklus.
Peter Nico, a csapat tagja szerint a víz kellően meleg marad, mivel bolygónk jó szigetelő. „Így amikor télen, hónapokkal később felhozzuk, a víz sokkal melegebb, mint a környezeti levegő, és felhasználhatjuk az épületek fűtésére” – emelte ki, hozzátéve, hogy a folyamat oda-vissza működőképes.
A szakértők egy chicagói negyedről terveztek esettanulmányt, amelyben 58 kétszintes, egylakásos lakóház található, tipikus lakossági fűtési és hűtési rendszerekkel. Az ATES-szel ugyan a hagyományos energiatároló rendszerekhez képest 15-20 százalékkal magasabbak voltak a raktározási költségek, viszont látványosan csökkent a kőolaj alapú anyagok fogyasztása. A csapat úgy gondolja, hogy az ATES-ek révén a jövőben sokkal rugalmasabbá válhatnak az elektromos hálózatok.

Zöld Energia
Szolnokon épült meg a jövő energiatárolója – a MAVIR kulcsfontosságú projektje készült el
Nappali áram éjszakára: a zöldenergia stabilitásának kulcsa már működik.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország legnagyobb hálózati integrált energiatárolóját építette meg vissza nem térítendő állami támogatással, uniós forrásból a Mavir átviteli rendszerirányító Szolnokon, a 20 megawatt összteljesítményű, 60 megawattóra kapacitású létesítmény 8 milliárd forintból valósult meg – adta hírül az alternativenergia.hu. Hozzátette, a kormány 2010 óta az energiapolitikáját három pillérre építi, a zöldenergia-napenergia felfuttatására, az atomenergiára, és a geotermikus képesség fejlesztésére. A fenntartható energiaforrások aránya jelzi, hogy Magyarország a zöldátállás terén hatalmasat lépett előre. Olyan mértékű napenergia-kapacitással rendelkezik az ország, ami a nappali és az éjszakai árak között jelentős eltérést okoz: nappal alacsony, az esti órákban pedig magas árakat eredményez – fejtette ki. A megoldás egyrészt olyan gázerőművek üzembe állítása, amelyek képesek kiegyenlíteni az áramtermelést a napenergia megszűnése esetén. A másik megoldás a napközben megtermelt villamos energia tárolása az esti órákra. A kereslet és kínálat jobb összehangolásához, a szélsőséges napközbeni ármozgások kiegyensúlyozásához korszerű tárolói kapacitásokra van szükség – hangsúlyozta.
Ezért indította a kormány a tárolói programját, a munkák beérni látszanak, jelenleg 180 milliárd forintot lehet energiatárolók üzembe helyezésére fordítani – ismertette. Az uniós forrásból megvalósult egyik első ilyen beruházás Szolnokon létesült, ez a most üzembe állt legnagyobb hálózati integrált energiatároló az országban. Kitért arra, hogy jelenleg 114 megawatt teljesítményű energiatároló működik Magyarországon. Jó esély van arra, hogy a rendelkezésre álló 180 milliárd forint forrásból 2030-ra 1 gigawatt lesz. Jelezte: hamarosan elindul 50 milliárd forintos keretösszeggel a Jedlik Ányos Programban a hazai gazdasági társaságok újabb beruházásait ösztönző tárolólétesítési pályázat. Kállai Mária (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszönetet mondott a kivitelezésért a Szolnok környékiek nevében, a beruházás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország energiaellátása tisztább, kiszámíthatóbb, biztonságosabb legyen. Szalay Ferenc, Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos elmondta: 6-7 napelempark létesült Szolnok térségében, a most átadott fejlesztés megoldja a tárolási képességet.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!