Zöld Energia
A víz lehet a megoldás az energiatárolásban
A víztározókban eltárolt hőenergia segítségével rugalmasabbá válhatnak az elektromos hálózatok.
Amerikai kutatók megvizsgálták, hogyan lehetne a víztározókban tárolt hőenergiát (ATES) szél- és napenergia elraktározására használni, miközben a szélsőségesen meleg vagy hideg időszakokban a fűtési és hűtési energiaigényt is kielégítik – számol be a PV Magazine. A szakértők egy elosztott energiarendszert modelleztek egy chicagói városrész számára, és megállapították, hogy az ATES akár 40 százalékkal is csökkentheti a kőolajtermékek fogyasztását a hagyományos tárolási költségekhez képest valamivel magasabb áron.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumában dolgozó kutatók javaslatot is tettek az ATES alkalmazására. „Arra jutottunk, hogy az ATES segítségével hatalmas mennyiségű energia raktározható el hosszú időre” – mondta A.T.D Perera, a csapat tagja. „Ennek eredményeképpen a fűtési és hűtési energiaigényt a szélsőségesen meleg vagy hideg időszakokban a hálózat további terhelése nélkül ki lehet elégíteni, ami a városi energiainfrastruktúrát rugalmasabbá teszi” – tette hozzá.
A kutatók egy sztochasztikus optimalizációs modellel végeztek szimulációt, és olyan elosztott, több energiaforrást hasznosító rendszereket (DMES) terveztek, amelyek hosszú távú hőtárolóként ATES-t használnak. A javasolt rendszerkonfigurációkban a szél- és napenergiából származó megújuló áramot arra használják, hogy a meglévő föld alatti tározókból vizet szivattyúzzanak fel, ezt a vizet pedig a felszínen melegítsék nyáron, illetve olyan időszakokban, amikor nagy a szélenergia-többlet. Ezután ugyanezt a vizet vissza lehet juttatni a mélybe, hogy újrainduljon a ciklus.
Peter Nico, a csapat tagja szerint a víz kellően meleg marad, mivel bolygónk jó szigetelő. „Így amikor télen, hónapokkal később felhozzuk, a víz sokkal melegebb, mint a környezeti levegő, és felhasználhatjuk az épületek fűtésére” – emelte ki, hozzátéve, hogy a folyamat oda-vissza működőképes.
A szakértők egy chicagói negyedről terveztek esettanulmányt, amelyben 58 kétszintes, egylakásos lakóház található, tipikus lakossági fűtési és hűtési rendszerekkel. Az ATES-szel ugyan a hagyományos energiatároló rendszerekhez képest 15-20 százalékkal magasabbak voltak a raktározási költségek, viszont látványosan csökkent a kőolaj alapú anyagok fogyasztása. A csapat úgy gondolja, hogy az ATES-ek révén a jövőben sokkal rugalmasabbá válhatnak az elektromos hálózatok.
Zöld Energia
Napelemes rendszert tervez? Erre a támogatásra érdemes lehet várni
Több mint 600 milliárd forintos keretből támogatnák 2027-től a lakások korszerűsítését és a napelemes fejlesztéseket.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tervek szerint 2027-ben indulhat el a Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitelprogram, amely több mint 600 milliárd forintos keretösszeggel segítené a magyarországi lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. A program célja, hogy 2030-ig mintegy 120 ezer otthon felújításához járuljon hozzá vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel. A konstrukcióban a családi házak mellett társasházak és panellakások korszerűsítésére is lehetőség nyílhat. A jelenlegi tervek szerint a családi házak tulajdonosai 2027 februárjától, a társasházak és lakásszövetkezetek pedig márciustól pályázhatnának. A program a tervek alapján 2030-ig működne.
Kik igényelhetik a támogatást?
A családi házak esetében magánszemélyek jelentkezhetnének, amennyiben önálló családi házzal, ikerházzal vagy sorházi ingatlannal rendelkeznek. A kisebb, egyedi fűtésű társasházak szintén bekerülhetnek ebbe a körbe. A nagyobb, többlakásos téglaépületek, a panelházak és a lakásszövetkezetek azonban várhatóan csak közös pályázat keretében vehetnének részt a programban. A jelenlegi elképzelések szerint az igénylésnek nem lenne feltétele a házasság, a gyermekvállalás vagy meghatározott életkor, és a lakóhelyre vonatkozó korlátozás sem szerepel a tervekben.
Mekkora támogatásra és hitelre lehet számítani?
A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű hitelt vehetnének fel. Ennek egy része az ingatlan energetikai állapotától függően vissza nem térítendő támogatássá alakulhatna. A legkedvezőbb esetben a felvett összeg 50 százalékát, legfeljebb 7,5 millió forintot engedhetnének el.
A támogatás mértékét az ingatlan kiinduló energetikai besorolása határozná meg. A H-I kategóriájú, vagyis energetikai szempontból kedvezőtlenebb állapotú épületeknél akár 50 százalékos tartozáselengedés is elérhető lehetne. A D-G besorolású ingatlanok esetében 30 százalékos támogatással számolhatnának, míg az A-C kategóriájú házak tulajdonosai a jelenlegi tervek szerint hitelt igényelhetnének, de tartozáselengedést nem kapnának. A társasházak és panellakások külön konstrukcióban vehetnének részt. A téglaépítésű társasházaknál lakásonként legfeljebb 5 millió, a panellakásoknál pedig 4 millió forintos finanszírozás jöhetne szóba. A hitel ezekben az esetekben kamatmentes lenne. A vissza nem térítendő rész a téglalakásoknál legfeljebb 2,5 millió, a panellakásoknál pedig 2 millió forintot érhetne el.
Mennyi önerőre lenne szükség?
A családi házak tulajdonosainak a beruházás költségének 5 százalékát kellene saját forrásból biztosítaniuk, legfeljebb 500 ezer forintig. A társasházi és paneles konstrukcióban lakásonként 200 ezer forintos önerővel számolnának. A támogatás egyik legfontosabb feltétele az energetikai hatékonyság javítása lenne: a felújításnak legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kellene eredményeznie. Ezt a beruházás előtt és után elkészített energetikai tanúsítványokkal kellene igazolni.
Napelem telepítésére is felhasználható lehet a támogatás
A tervezett program többféle energetikai korszerűsítést támogatna. A lehetséges munkálatok között szerepel a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a hőszivattyúk telepítése, a hatékony klímaberendezések és a világítás fejlesztése.
A napelemes rendszerek telepítése szintén bekerülhet az elszámolható beruházások közé. A családi házaknál azonban a napelemes kiadásokra külön korlát vonatkozna: ezek legfeljebb a vissza nem térítendő támogatás 20 százalékát tehetnék ki. A társasházi konstrukcióban ugyancsak szerepel a napelemes fejlesztés lehetősége, de a családi házakra vonatkozó korlátozás nem feltétlenül érvényesülne automatikusan ebben a pályázati formában.
A program lebonyolításában az MFB és a partnerbankok vehetnének részt, a kivitelezés pedig előminősített vállalkozások bevonásával történhetne. Az igényléshez várhatóan számlákra, energetikai dokumentációra és a beruházás megvalósulását igazoló iratokra is szükség lesz. Fontos, hogy a Wekerle Plusz jelenleg ismertetett feltételei még a program előzetes terveit tükrözik. A pontos jogosultsági szabályokat, a támogatási összegeket és az elszámolható munkálatok körét a 2027-ben megjelenő végleges pályázati felhívások határozhatják meg.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
