Zöld Energia
A víz lehet a megoldás az energiatárolásban
A víztározókban eltárolt hőenergia segítségével rugalmasabbá válhatnak az elektromos hálózatok.
Amerikai kutatók megvizsgálták, hogyan lehetne a víztározókban tárolt hőenergiát (ATES) szél- és napenergia elraktározására használni, miközben a szélsőségesen meleg vagy hideg időszakokban a fűtési és hűtési energiaigényt is kielégítik – számol be a PV Magazine. A szakértők egy elosztott energiarendszert modelleztek egy chicagói városrész számára, és megállapították, hogy az ATES akár 40 százalékkal is csökkentheti a kőolajtermékek fogyasztását a hagyományos tárolási költségekhez képest valamivel magasabb áron.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumában dolgozó kutatók javaslatot is tettek az ATES alkalmazására. „Arra jutottunk, hogy az ATES segítségével hatalmas mennyiségű energia raktározható el hosszú időre” – mondta A.T.D Perera, a csapat tagja. „Ennek eredményeképpen a fűtési és hűtési energiaigényt a szélsőségesen meleg vagy hideg időszakokban a hálózat további terhelése nélkül ki lehet elégíteni, ami a városi energiainfrastruktúrát rugalmasabbá teszi” – tette hozzá.
A kutatók egy sztochasztikus optimalizációs modellel végeztek szimulációt, és olyan elosztott, több energiaforrást hasznosító rendszereket (DMES) terveztek, amelyek hosszú távú hőtárolóként ATES-t használnak. A javasolt rendszerkonfigurációkban a szél- és napenergiából származó megújuló áramot arra használják, hogy a meglévő föld alatti tározókból vizet szivattyúzzanak fel, ezt a vizet pedig a felszínen melegítsék nyáron, illetve olyan időszakokban, amikor nagy a szélenergia-többlet. Ezután ugyanezt a vizet vissza lehet juttatni a mélybe, hogy újrainduljon a ciklus.
Peter Nico, a csapat tagja szerint a víz kellően meleg marad, mivel bolygónk jó szigetelő. „Így amikor télen, hónapokkal később felhozzuk, a víz sokkal melegebb, mint a környezeti levegő, és felhasználhatjuk az épületek fűtésére” – emelte ki, hozzátéve, hogy a folyamat oda-vissza működőképes.
A szakértők egy chicagói negyedről terveztek esettanulmányt, amelyben 58 kétszintes, egylakásos lakóház található, tipikus lakossági fűtési és hűtési rendszerekkel. Az ATES-szel ugyan a hagyományos energiatároló rendszerekhez képest 15-20 százalékkal magasabbak voltak a raktározási költségek, viszont látványosan csökkent a kőolaj alapú anyagok fogyasztása. A csapat úgy gondolja, hogy az ATES-ek révén a jövőben sokkal rugalmasabbá válhatnak az elektromos hálózatok.
Zöld Energia
Budapest napelemekkel termelne energiát: óriási kapacitás rejlik a háztetőkön
Két és fél paksi atomerőműnyi energia lehetősége is ott lehet a budapesti háztetőkön.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Két és fél paksi atomerőműnyi energia lehetősége is ott lehet a budapesti háztetőkön napelemek telepítése és tárolóberendezések alkalmazása révén – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán. Karácsony Gergely azt írta, egyetlen város sem tud önmaga megbirkózni a klímaváltozás kihívásaival – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az államnak kell megteremtenie a szabályozási, pénzügyi kereteket, a városnak kell lefordítania ezeket a mindennapokra, a magánszektornak kell ezeket alkalmaznia beruházásokban és technológiákban, a polgároknak pedig résztvevőinek kell lenniük a változásnak – értékelt. Szerinte ebbe a felfogásba illeszkedik a kormány által nemrég meghirdetett új energiafejlesztési terv is, amely be kívánja vonni a termelésbe a napenergiát.
Budapest és a kormány partnersége ezen a téren is rengeteg lehetőséget kínál. Budapest már évekkel ezelőtt elkészítette a város szolártérképét, elindította a Nappal hajtva programot – mutatott rá a főpolgármester, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány ugyanakkor “megtiltotta az új napelemrendszerek által termelt energia hálózati betáplálását, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítették az új napelemek telepítését”.A fővárosi program célja és értelme, hogy 10 millió négyzetméter napelem legyen a városban energiatároló berendezésekkel együtt – emelte ki Karácsony Gergely.
Hozzátette: ezzel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megtakarítani, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. “Most, amikor a kihívás már mindenki számára nyilvánvaló, amikor a magyar miniszterelnök végre felelősen beszél a klímaválságról, akkor a pár éve még álmodozásnak tűnő terveinkből gyorsan valóság lehet. Ha van partnerség, csak akkor” – zárta bejegyzését a főpolgármester.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
