

Zöldinfó
A Vizet a tájba! program: a vízkészletek megóvása és az ökológiai egyensúly fenntartása
Vízpótlás kezdődött a Duna tolnai holtágán a folyón levonuló, kisebb árhullámnak köszönhetően, a holtágba mintegy félmillió köbméter víz kerül.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
V. Németh Zsolt elmondta, a vízpótlás 25-30 centiméterrel emeli meg a vízszintet, ezzel a holtág éves párolgási veszteségének felét tudják pótolni – írja az alternativenergia.hu. Ismertette, a Duna magas vízállásánál az árhullámot bevezetik a Sió-csatornába, majd a Sió-árvízkaput lezárták, a visszaduzzasztott vízszint pedig lehetővé teszi, hogy a Kutyatanyai zsilipen keresztül a holtág felé vezessék a vizet. A művelet egyszerre szolgálja az ökológiai egyensúlyt, a vízbiztonságot és a holtág gazdasági hasznosíthatóságát – tette hozzá. A Tolna, Fadd és Bogyiszló területén húzódó, 16,5 kilométer hosszú, 270 hektáros Tolnai Holt-Duna az ország legértékesebb holtágrendszere és a Duna magyarországi szakaszának legnagyobb holtága, amely ma már nem kap természetes felszíni vízpótlást. Az egyedüli lehetőség a víz bejuttatásához a Sió-kutyatanyai zsilip-Holt-Duna rendszer, amelyet minden árvíz idején működésbe hoznak – ismertette. Kiemelte, a Vizet a tájba! program fő célja megtalálni a lehetőségeket, amelyekkel a vízkészleteket elsősorban gravitációsan kivezetve, nagy felületeken szivárogtassák, párologtassák. A klímaváltozás miatt már nem elég a vonalas vízvisszatartás, árhullámok, duzzasztott vízterek készleteinek a tájba juttatásával biztosíthatjuk a jövő vízkészletét. Ebben jó szolgálatot tesz az ország több mint 250, egyenként 5 hektárnál nagyobb holtága – jegyezte meg.
Közölte, a tolnai holtágba 2024 őszén másfél millió köbméter vizet vezettek ki, ami 54 centiméterrel emelte a vízszintet. Idén május végétől kezdődött el a vízpótlás, ezzel egymillió köbméter vizet juttattak a holtágba, akkor 44 centiméterrel nőtt a vízszint. A tolnai Holt-Duna párolgási vesztesége évente több mint egymillió köbméter, a teljes öntözési és halastavi vízkivétel 625 ezer köbméter. Ha a holtág vízkészletét nem pótolják, akkor az ökológiai és gazdasági értékek egyaránt sérülnek – mondta. Az államtitkár kitért arra, hogy a vízgazdálkodás ma már nem különálló szakterület, hanem a klímához való alkalmazkodás kulcsa. A vízgazdálkodási tárcaközi bizottság munkája révén országosan összehangolt, tudásalapú beavatkozásokat végeznek. A nagy felületi vízvisszatartás, a talajművelési módszerek, a tájhasználat átalakítása, az állami ösztönzők, a birtokpolitikai eszközök együtt képezik ezt a rendszert, amelyhez a tolnai vízpótlás is illeszkedik.
Beszélt arról, hogy a 2022-ben, a Nyírségben kezdődött Vizet a tájba! program hosszú távú, országos szintű válaszokat keres és ad a klímaváltozásra. A vízügyi igazgatóságok 2024-2025 telén lezárták a belvízelvezető rendszerek szakaszait, nem vezették el a kevés téli csapadékot, hanem tárolták nyárra. Az öntöző csatornákat, tározókat, beleértve a Tisza-tavat is, már március előtt feltöltötték. Ez hozta meg az eredményt: van elegendő víz, nem volt szükség vízkorlátozásra, minden vízigényt ki tudtak elégíteni az öntözők és a halastavak felé. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az igazgatóság kiemelten fontosnak tartja az ökológiai vízpótlást a térségben.
Az igazgatóság feladata, hogy az árhullámokkal érkező víztömeget visszatartsa, és azzal megfelelően gazdálkodjon. A vízpótlás a faddi holtágon is megtörtént, ahol négy centiméterrel nőtt a vízszint. A bogyiszlói holtágon vízszintemelkedést nem tudtak elérni, de a Paks-Faddi főcsatornán, amely a holtágat árhullámok idején táplálja, ökológiai célú vízpótlást végeztek – tette hozzá.

Zöldinfó
Mol újraírja a jövőt: fenntartható repülőgép-üzemanyag már Magyarországon is!
A magyar autóvezetők 83 százaléka számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon, különösen igaz ez a férfiakra.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az augusztus 10-i biodízel-világnap alkalmából publikált adatokból kiderült, hogy az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében – írja az alternativenergia.hu. Az elemzők jelezték ugyanakkor, hogy a fiatalok és a diplomások hajlandóak ártöbbletet fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért. Az elemzés szerint a zöld átállásnál a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a 18–39 éves válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban. A közlemény ismerteti: a lakosság 64 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.
A vizsgálat alapján a 30-39 évesek körében 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39 százaléka utazna olyan légi járművön, amit bioüzemanyag hajt. A közlemény idézte Zsótér Csabát, a Mol-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatóját, akinek tájékoztatása szerint a Mol már most is állít elő megújuló alapanyagokból dízel-, valamint fenntartható repülőgép-üzemanyagot, és készen áll ennek bővítésére. A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a Mol 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva a társaság már értékesíti a SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban.
Hozzátették, hogy a SAF csak klasszikus megújuló (például növényi) alapanyagból vagy hulladékból készülhet, de ugyanúgy teljesítenie kell a műszaki és a környezetvédelmi előírásokat, mint a hagyományos kerozinnak. A kutatást a Mol megbízásából az Iránytű Intézet készítette idén májusban, 500 ember bevonásával.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Teljes energetikai átalakuláson megy keresztül a bogácsi fürdő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hortobágyi halastavak megőrzése a cél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkapta végleges engedélyét az SK On – zajcsillapítással reagálnak a lakossági igényekre