Zöldinfó
A Vizet a tájba! program: a vízkészletek megóvása és az ökológiai egyensúly fenntartása
Vízpótlás kezdődött a Duna tolnai holtágán a folyón levonuló, kisebb árhullámnak köszönhetően, a holtágba mintegy félmillió köbméter víz kerül.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
V. Németh Zsolt elmondta, a vízpótlás 25-30 centiméterrel emeli meg a vízszintet, ezzel a holtág éves párolgási veszteségének felét tudják pótolni – írja az alternativenergia.hu. Ismertette, a Duna magas vízállásánál az árhullámot bevezetik a Sió-csatornába, majd a Sió-árvízkaput lezárták, a visszaduzzasztott vízszint pedig lehetővé teszi, hogy a Kutyatanyai zsilipen keresztül a holtág felé vezessék a vizet. A művelet egyszerre szolgálja az ökológiai egyensúlyt, a vízbiztonságot és a holtág gazdasági hasznosíthatóságát – tette hozzá. A Tolna, Fadd és Bogyiszló területén húzódó, 16,5 kilométer hosszú, 270 hektáros Tolnai Holt-Duna az ország legértékesebb holtágrendszere és a Duna magyarországi szakaszának legnagyobb holtága, amely ma már nem kap természetes felszíni vízpótlást. Az egyedüli lehetőség a víz bejuttatásához a Sió-kutyatanyai zsilip-Holt-Duna rendszer, amelyet minden árvíz idején működésbe hoznak – ismertette. Kiemelte, a Vizet a tájba! program fő célja megtalálni a lehetőségeket, amelyekkel a vízkészleteket elsősorban gravitációsan kivezetve, nagy felületeken szivárogtassák, párologtassák. A klímaváltozás miatt már nem elég a vonalas vízvisszatartás, árhullámok, duzzasztott vízterek készleteinek a tájba juttatásával biztosíthatjuk a jövő vízkészletét. Ebben jó szolgálatot tesz az ország több mint 250, egyenként 5 hektárnál nagyobb holtága – jegyezte meg.
Közölte, a tolnai holtágba 2024 őszén másfél millió köbméter vizet vezettek ki, ami 54 centiméterrel emelte a vízszintet. Idén május végétől kezdődött el a vízpótlás, ezzel egymillió köbméter vizet juttattak a holtágba, akkor 44 centiméterrel nőtt a vízszint. A tolnai Holt-Duna párolgási vesztesége évente több mint egymillió köbméter, a teljes öntözési és halastavi vízkivétel 625 ezer köbméter. Ha a holtág vízkészletét nem pótolják, akkor az ökológiai és gazdasági értékek egyaránt sérülnek – mondta. Az államtitkár kitért arra, hogy a vízgazdálkodás ma már nem különálló szakterület, hanem a klímához való alkalmazkodás kulcsa. A vízgazdálkodási tárcaközi bizottság munkája révén országosan összehangolt, tudásalapú beavatkozásokat végeznek. A nagy felületi vízvisszatartás, a talajművelési módszerek, a tájhasználat átalakítása, az állami ösztönzők, a birtokpolitikai eszközök együtt képezik ezt a rendszert, amelyhez a tolnai vízpótlás is illeszkedik.
Beszélt arról, hogy a 2022-ben, a Nyírségben kezdődött Vizet a tájba! program hosszú távú, országos szintű válaszokat keres és ad a klímaváltozásra. A vízügyi igazgatóságok 2024-2025 telén lezárták a belvízelvezető rendszerek szakaszait, nem vezették el a kevés téli csapadékot, hanem tárolták nyárra. Az öntöző csatornákat, tározókat, beleértve a Tisza-tavat is, már március előtt feltöltötték. Ez hozta meg az eredményt: van elegendő víz, nem volt szükség vízkorlátozásra, minden vízigényt ki tudtak elégíteni az öntözők és a halastavak felé. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az igazgatóság kiemelten fontosnak tartja az ökológiai vízpótlást a térségben.
Az igazgatóság feladata, hogy az árhullámokkal érkező víztömeget visszatartsa, és azzal megfelelően gazdálkodjon. A vízpótlás a faddi holtágon is megtörtént, ahol négy centiméterrel nőtt a vízszint. A bogyiszlói holtágon vízszintemelkedést nem tudtak elérni, de a Paks-Faddi főcsatornán, amely a holtágat árhullámok idején táplálja, ökológiai célú vízpótlást végeztek – tette hozzá.
Zöldinfó
Győr környékén is nagyszabású madárvédelmi fejlesztéseket hajt végre az E.ON
Az idén már 3300 fészek várja a gólyákat az E.ON áramhálózatán.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A vállalat 70 új gólyafészek telepítésével, 80 meglévő fészek újjáépítésével, 250 villanyoszlop madárbaráttá alakításával és Győr környékén 8,5 kilométeres madárvédelmi beruházással teszi biztonságosabbá a madarak fészkelését – közölte az E.ON Hungária Csoport. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat idén több mint 250 villanyoszlop madárbarát átalakítását tervezi, és a munkák jelentős része még a gólyák érkezése előtt elkészül. Az oszlopokra madárbarát burkolatot, hosszú szigetelőket, madárkiülőket telepítenek, valamint áramkötéscseréket hajtanak végre a madarak biztonságáért. A gólyák költését masszív fészektartókkal segítik, ezekből idén 70 darabot szerelnek fel. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú és leborulás-veszélyes fészkek súlyát pedig természetvédelmi szakemberek csökkentik.
Összesen 80 helyszínen újítanak fel gólyafészkeket. Így idén már 3300 biztonságos, új vagy megerősített fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON áramhálózatán. Kiemelik: a legtöbb fészeképítést és javítást ősszel és télen végzik, hogy tavasszal ne zavarják a költést. Az új fészkek helyét a nemzeti parkok szakemberei jelölik ki, jellemzően olyan oszlopokon, ahol a gólyák korábban próbálkoztak már költéssel vagy hordtak fel fészekanyagot. A közleményben kitérnek arra, hogy több nagy volumenű madárvédelmi beruházást végez az E.ON Győr környéki áramhálózatai kapcsán. Mintegy 8,5 kilométeres nyomvonalhosszban építi át a középfeszültségű légvezetékeit madárbarát fejszerkezet alkalmazásával, emellett számos helyen telepít madárvédő burkolatokat, a madarakat a vezetéktől távol tartó hosszú szigetelőket, alul vezetett burkolt áramkötéseket. A madarak biztonságos megkapaszkodását a hálózatra szerelt madárkiülőkkel segítik majd.
A fejlesztések ebben a régióban majdnem 20 településen áthaladó áramhálózatot érintenek, a legnagyobb beruházásokat Halászi, Sarród, Kapuvár, Szil, Pér, Magyarkeresztúr, Kisbajcs, Rábacsanak és Győr Sashegypuszta térségében valósítja meg az E.ON. Ezenkívül gólyafészek-javításokat, új fészektartó kihelyezéseket is jelentős számban végeznek a cég szakemberei Győr környékén. A vércséket, sólymokat új költőládák telepítésével segíti a cég, mivel ezek a nagy testű madarak nem építenek saját fészket, helyette más madarakét foglalják el. Az E.ON nagyfeszültségű oszlopain már 120 biztonságos műfészek található, és idén továbbiakat helyeznek ki a szakemberek, illetve együttműködve a nemzeti parkokkal segítenek a fiókák gyűrűzésében is – áll a közleményben.
Kiemelik: az E.ON madárvédelmi beruházásai éves szinten 350-400 millió forintos költséget jelentenek, amelyet az energiacég saját forrásból finanszíroz. Mint írják, 2025-ben rekordszámú, 912 gólyafiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon a madárvédelemért felelős szakemberek: a legtöbb gyűrűt – összesen 253-at – Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér vármegyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelempark és energiatároló épül Kiskunhalason, évi 20 ezer tonnával csökkenhet a CO₂-kibocsátás
