Zöldinfó
A Vizet a tájba! program: a vízkészletek megóvása és az ökológiai egyensúly fenntartása
Vízpótlás kezdődött a Duna tolnai holtágán a folyón levonuló, kisebb árhullámnak köszönhetően, a holtágba mintegy félmillió köbméter víz kerül.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
V. Németh Zsolt elmondta, a vízpótlás 25-30 centiméterrel emeli meg a vízszintet, ezzel a holtág éves párolgási veszteségének felét tudják pótolni – írja az alternativenergia.hu. Ismertette, a Duna magas vízállásánál az árhullámot bevezetik a Sió-csatornába, majd a Sió-árvízkaput lezárták, a visszaduzzasztott vízszint pedig lehetővé teszi, hogy a Kutyatanyai zsilipen keresztül a holtág felé vezessék a vizet. A művelet egyszerre szolgálja az ökológiai egyensúlyt, a vízbiztonságot és a holtág gazdasági hasznosíthatóságát – tette hozzá. A Tolna, Fadd és Bogyiszló területén húzódó, 16,5 kilométer hosszú, 270 hektáros Tolnai Holt-Duna az ország legértékesebb holtágrendszere és a Duna magyarországi szakaszának legnagyobb holtága, amely ma már nem kap természetes felszíni vízpótlást. Az egyedüli lehetőség a víz bejuttatásához a Sió-kutyatanyai zsilip-Holt-Duna rendszer, amelyet minden árvíz idején működésbe hoznak – ismertette. Kiemelte, a Vizet a tájba! program fő célja megtalálni a lehetőségeket, amelyekkel a vízkészleteket elsősorban gravitációsan kivezetve, nagy felületeken szivárogtassák, párologtassák. A klímaváltozás miatt már nem elég a vonalas vízvisszatartás, árhullámok, duzzasztott vízterek készleteinek a tájba juttatásával biztosíthatjuk a jövő vízkészletét. Ebben jó szolgálatot tesz az ország több mint 250, egyenként 5 hektárnál nagyobb holtága – jegyezte meg.
Közölte, a tolnai holtágba 2024 őszén másfél millió köbméter vizet vezettek ki, ami 54 centiméterrel emelte a vízszintet. Idén május végétől kezdődött el a vízpótlás, ezzel egymillió köbméter vizet juttattak a holtágba, akkor 44 centiméterrel nőtt a vízszint. A tolnai Holt-Duna párolgási vesztesége évente több mint egymillió köbméter, a teljes öntözési és halastavi vízkivétel 625 ezer köbméter. Ha a holtág vízkészletét nem pótolják, akkor az ökológiai és gazdasági értékek egyaránt sérülnek – mondta. Az államtitkár kitért arra, hogy a vízgazdálkodás ma már nem különálló szakterület, hanem a klímához való alkalmazkodás kulcsa. A vízgazdálkodási tárcaközi bizottság munkája révén országosan összehangolt, tudásalapú beavatkozásokat végeznek. A nagy felületi vízvisszatartás, a talajművelési módszerek, a tájhasználat átalakítása, az állami ösztönzők, a birtokpolitikai eszközök együtt képezik ezt a rendszert, amelyhez a tolnai vízpótlás is illeszkedik.
Beszélt arról, hogy a 2022-ben, a Nyírségben kezdődött Vizet a tájba! program hosszú távú, országos szintű válaszokat keres és ad a klímaváltozásra. A vízügyi igazgatóságok 2024-2025 telén lezárták a belvízelvezető rendszerek szakaszait, nem vezették el a kevés téli csapadékot, hanem tárolták nyárra. Az öntöző csatornákat, tározókat, beleértve a Tisza-tavat is, már március előtt feltöltötték. Ez hozta meg az eredményt: van elegendő víz, nem volt szükség vízkorlátozásra, minden vízigényt ki tudtak elégíteni az öntözők és a halastavak felé. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az igazgatóság kiemelten fontosnak tartja az ökológiai vízpótlást a térségben.
Az igazgatóság feladata, hogy az árhullámokkal érkező víztömeget visszatartsa, és azzal megfelelően gazdálkodjon. A vízpótlás a faddi holtágon is megtörtént, ahol négy centiméterrel nőtt a vízszint. A bogyiszlói holtágon vízszintemelkedést nem tudtak elérni, de a Paks-Faddi főcsatornán, amely a holtágat árhullámok idején táplálja, ökológiai célú vízpótlást végeztek – tette hozzá.
Zöldinfó
Gazdálkodók is kulcsszerepet kapnak az aszály mérséklésében
Új felhívás támogatja a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák számára kulcsfontosságú, hogy versenyképességük és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük megőrzése érdekében minél több vizet legyenek képesek visszatartani és tárolni a tájban, a felszínen és a talajban egyaránt – írja az alternativenergia.hu. Ezt a célt is szolgálja a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett csaknem 13 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amely a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását, valamint azok fenntartását támogatja, hozzájárulva az aszály hatásainak hosszú távú mérsékléséhez – tájékoztatott Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a tárca, MTI-nek küldött közleménye szerint. Hubai Imre kiemelte: habár az Aszályvédelmi Operatív Törzs 2025. október 31-én befejezte a munkáját, az ország jelentős részét évek óta sújtó csapadékhiány következtében kialakuló, egyre növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány továbbra is fenyegeti a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességét és a mezőgazdasági termékek árának elviselhető szinten tartását, ami ellen összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség.
A felszínen és talajban tárolt vízkészletek jelentős csökkenésének környezeti hatásai mindannyiunk életére hatással vannak, ezért a vízhiány leküzdése érdekében elsőrendűvé vált a mezőgazdasági termelők bevonása a vizek megtartásába. Az agrártárca ennek erősítése érdekében döntött arról, hogy a felszíni vizek megtartását szolgáló vizes élőhelyek kialakítását és fenntartását támogató pályázati felhívást tesz közzé, melynek kedvezményezettjei maguk a mezőgazdasági termelők lehetnek – közölte. A közlemény szerint a megvalósuló projektek révén az élőhelyek ismét változatossá válnak, és a felszíni vízhez kötődő tájképi elemek helyreállítása egyszerre szolgálja a mezőgazdasági termelés biztonságát, a biológiai sokféleség és a táj jellegzetességeinek megőrzését, a felszíni vizek védelmét és az erózió elleni védekezést. A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképessége erősödik, valamint a jó gyakorlatokon keresztül elősegítik a káros éghajlati változások mérséklését. A talaj “visszanedvesítésével” rendelkezésre fog állni a klíma hűtéséhez és a helyi csapadékképződéshez nélkülözhetetlen üzemanyag, a víz. Emellett a beszivárogtatással a talajvízkészletek pótlása és a levegő védelme is előtérbe kerül – közölte.
A 12,8 milliárd forint keretösszegű konstrukciónak köszönhetően a mezőgazdasági termelők nem termelő típusú beruházások megvalósítására vissza nem térítendő, egységköltség alapon meghatározott támogatást igényelhetnek szántó és gyep hasznosítás esetén. A füves, cserjés sávok és vizes élőhelyek kialakítása mellett azok fenntartására is jelentős mértékű támogatás igényelhető öt egymást követő évre. A támogatási kérelmek benyújtására első alkalommal 2026. február 19. napjától 2026. március 11. napjáig lesz lehetőség. A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el – tájékoztatott Hubai Imre.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
