Zöldinfó
A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében
A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.
Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.
Zöldinfó
Nő a mezőgazdasági termelők jövedelembiztonsága a megemelt húsmarha-támogatásokkal
Újabb célzott támogatáshoz jutnak a szarvasmarhatartók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Agrárminisztérium (AM) az idei, kihívásokkal teli évben is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az állattenyésztést – írja az alternativenergia.hu. Ezért a szarvasmarha-ágazat csaknem 6 ezer gazdálkodója számára tette lehetővé, hogy összesen 3,8 milliárd forintnyi hazai forrásból nyújtott támogatáshoz jusson, amely jelentősen hozzájárul a termelők jövedelembiztonságához – jelentette be Nagy István agrárminiszter a szaktárca közleménye szerint. A miniszter kiemelte, hogy a magyar állattenyésztők helyzetének megerősítése és a szarvasmarha-ágazat stabilitásának fenntartása érdekében a Magyar Államkincstár megkezdte a hízott bika, valamint a szarvasmarha-extenzifikációs átmeneti nemzeti támogatás kifizetését az érintettek részére. Az extenzifikációs kifizetés több mint 3 ezer, a hízott bika jogcím pedig közel 4 ezer gazda számára nyújt segítséget. Nagy István ismertette, hogy ez a két támogatás olyan nemzeti forrásból finanszírozott intézkedés, amely a meghatározott történelmi bázis alapján nyújt kompenzációt a húsmarhatartók számára.
A cél ugyanis az, hogy mérsékeljék a piaci környezet változékonyságból fakadó bizonytalanságot, a hazai hízottbika-előállítás versenyképességének megőrzése jegyében. A most folyósított kifizetés mértéke az elmúlt évihez képest jelentős emelkedést mutat, ami jelzi a szaktárca elkötelezettségét az ágazat termelői iránt. A hízott bika támogatás történelmi bázisjogosultságonként a tavalyi 10 ezer forint helyett 30 ezer forintban, az extenzifikációs támogatás pedig az előző évi szintén 10 ezer forint helyett, 15 ezer forintban került megállapításra, azaz a keretösszegek is mintegy 2 milliárd forinttal meghaladják az elmúlt évi támogatási összegeket. A húsmarhatartók likviditásának erősítése egyben az ágazat exportteljesítményét is fokozza, amire a mostani időszakban különösen nagy szükség van – tette hozzá a miniszter. A KAP Irányító Hatóság vonatkozó, 143/2025. számon megjelent közleménye az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a www.kap.gov.hu-n érhető el – tájékoztatott közleményében az AM.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
