Zöldinfó
A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében
A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.
Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.
Zöldinfó
1. Az aszály miatt teljes körű mentességet kapnak az agrártermelők
Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra – írja az alternativenergia.hu. Ez az átfogó intézkedés a hazai gazdálkodók védelmét szolgálja, hiszen ezzel a teljes agráriumra kiterjedő, általános és kollektív vis maior mentesség lép életbe azon kötelezettségek vonatkozásában, amelyek teljesítése az aszály miatt lehetetlenült el – írták. A cél az, hogy a 2026-ban tapasztalható országos aszály miatt egyetlen hazai termelő se essen el a neki járó támogatásoktól. A döntés értelmében a könnyítés minden egységes kérelemben igényelhető közvetlen és vidékfejlesztési támogatási jogcímre – így egyebek között a területalapú jövedelemtámogatásokra (BISS, CRISS), az Agro-ökológiai Programra (AÖP), valamint az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) programokra, állatlétszám alapú és erdészeti támogatásokra is – egységesen vonatkozik.
A példa nélküli intézkedés lehetőséget biztosít a termelők számára, hogy a Kincstár külön bejelentés nélkül is elfogadja, hogy az említett támogatások egyes feltételei teljesüljenek – hangsúlyozta a minisztérium. Kiemelte: minden kötelezettség alóli mentesítés az aszállyal összefüggésben lehetséges, úgymint a talajtakarás, az elvárt hozamok, az állatsűrűség, stb. A közlemény szerint a Kincstár az egyes kötelezettségek aszály miatti nem teljesítését hivatalból, külön vizsgálat és igazolások benyújtása nélkül a kifizetések szempontjából rendben lévőnek tekinti. A kötelezettségek részleges vagy teljes elmaradása miatt semmilyen támogatáscsökkentés vagy jogkövetkezmény nem alkalmazható.
A kormány ezzel a lépéssel minimalizálja a gazdákra nehezedő adminisztratív terheket, és garantálja az ágazat pénzügyi stabilitását a válságos időszakban. Az intézkedéshez kapcsolódó jogszabály kidolgozása jelenleg folyamatban van – írta közleményében az AÉM.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
