Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Létrehozva:

|

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.

Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Több száz tonnás alkatrészeket mozgatnak a Gönyűi Erőműben

Nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőműben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőmű gázturbináján, a munkálatok várhatóan október közepéig tartanak – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Gönyűi Erőmű 433 megawatt (MW) bruttó villamos teljesítménnyel rendelkezik, nettó teljesítménye 428 MW. Az erőmű mintegy 600 ezer fogyasztó villamosenergia-ellátásához járul hozzá, és rugalmas szabályozhatósága miatt fontos szerepet tölt be a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában. A gázturbina nagykarbantartása során a berendezést teljesen megbontják. Kicserélik a forró gázzal érintkező alkatrészeket és lapátokat, valamint a generátor átvizsgálását és karbantartását is elvégzik. A gázturbinák ilyen jellegű nagykarbantartása az üzemeltetési körülményektől és az üzemórák számától függően jellemzően 4-6 évente válik esedékessé. A gönyűi erőműben korábban 2017-ben és 2021-ben is történt jelentős karbantartási és felújítási munka – ismertették.

A vállalat a közleményben kitért arra, hogy a nagykarbantartás biztonságos előkészítésének egyik különleges feladata a gépház híddarujának teherpróbája volt. Az erőmű gépházában található híddaru 370 tonna névleges teherbírású, és a nagykarbantartás során kulcsszerepet kap, mert a gázturbina és a generátor jelentős tömegű alkatrészeit kell vele mozgatni. Egyes kiemelendő komponensek tömege elérheti a 320 tonnát, a darut ezért a nagykarbantartás előtt mintegy 400 tonnás terheléssel tesztelték. A 400 tonnányi próbasúly Ausztriából érkezett, szállításához 21 kamionra volt szükség. A teherpróba sikeres volt – közölték.

A karbantartásban mintegy 150 szakember vesz részt, a közvetlenül bevont vállalkozókkal és alvállalkozókkal együtt 25-35 vállalat kapcsolódik a munkához. A nagykarbantartás elsődleges célja a gázturbina műszaki állapotának megőrzése, a szükséges alkatrészek cseréje, valamint a biztonságos, megbízható és hosszú távon üzembiztos működés fenntartása – emelte ki a vállalat. A Gönyűi Erőmű Magyarország egyik legkorszerűbb kombinált ciklusú gázturbinás erőműve, a létesítményt 2011-ben adták át. Az erőművet 2024-ben vásárolta meg a Veolia, a tranzakció pedig 2025. január 6-án zárult le, így az erőművet tulajdonló társaság a Veolia csoport 100 százalékos tulajdonába került.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák