Zöldinfó
A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében
A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.
Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.
Zöldinfó
Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.
A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
