Zöldinfó
A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében
A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.
Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.
Zöldinfó
Új fejlesztés javíthatja a térség földgázellátásának biztonságát
Kétszeresére növelik a horvát-magyar gázvezeték-kapacitást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megállapodott a horvát Plinacro és a magyar Földgázszállító Zrt. (FGSZ) a horvát-magyar földgáz-összeköttetés kapacitásának növeléséről – közölte a horvát földgázszállító rendszerüzemeltető. A két társaság közös nyilatkozata szerint a Drávaszerdahely-Alsómiholjác (Donji Miholjac) határkeresztező pont Horvátországból Magyarországra irányuló kapacitását óránként 200 ezerről 400 ezer szabványos köbméterre növelnék. A megemelt kapacitás a tervek szerint 2026. december 31-től állhat rendelkezésre – írja az alternativenergia.hu.
A fejlesztés lehetővé tenné, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségű földgázt szállítsanak Horvátországból Magyarországra. A Plinacro szerint ez erősítené a két ország energetikai összeköttetését, valamint javítaná Magyarország és a térség ellátásbiztonságát. A két rendszerüzemeltető a szükséges műszaki, szabályozási és üzemeltetési feltételeket közösen készíti elő. A piaci szereplőket később tájékoztatják az új kapacitások igénybevételének részleteiről.
Ivica Arar, a Plinacro igazgatóságának elnöke azt mondta: a beruházás növeli a Horvátországból elérhető földgáz mennyiségét, és erősíti a térség gázellátásának stabilitását. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója szerint a kapacitásbővítés hozzájárul Magyarország és a tágabb térség beszerzési forrásainak diverzifikálásához. Hozzátette: a fejlesztés erősíti a horvátországi cseppfolyósított földgáz továbbítására szolgáló útvonalat a tengerparttal nem rendelkező országok felé. A megállapodás a földgázszállítást érinti, és nem kapcsolódik közvetlenül a két ország között az Adria kőolajvezeték kapacitásáról és használati díjairól kialakult vitához.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
