Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Létrehozva:

|

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.

Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.

Advertisement

Zöldinfó

1320 hektár új erdő jöhet létre: hatalmas fásítási program készül

Több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban az Országfásítási Program.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Országfásítási Program több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban, a településfásítási program keretében pedig további 317 ezer várható – közölte az MTI-vel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM). A megvalósítást január 1-jétől éves célértékek alapján tervezik, ennek eredményeképp 4 év alatt legalább 1320 hektár új állami erdő jöhet létre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A több mint 8 millió erdészeti csemete mellett 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítási beavatkozását vállalják, ez további 4 millió fa elültetését jelenti. Az előző kormányok fásítási programjai alatt, 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millióra került sor – tették hozzá.

A közlemény szerint a program a faállománnyal borított és fákkal tagolt területek növelése mellett javítja a települések mikroklímáját és klímaalkalmazkodását, mérsékli az erdőtüzek kockázatát, erősíti az erdők szénmegkötő, víz- és talajvédelmi, biodiverzitási és közjóléti szerepét. Erdőtűz-megelőzési és erdészeti klímaadaptációs intézkedéseket is terveznek, a végreahajtásban pedig részt vesznek az állami erdészeti társaságok, a vízügyi kezelők, az önkormányzatok és szakkivitelezők is. Az erdőtűz-megelőzésben a katasztrófavédelem, az erdőgazdálkodók és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kap szerepet.

A minisztérium hangsúlyozta: nem egyszeri faültetési akció lesz, hanem összehangolt, többéves országos program, amely javítja Magyarország környezeti állapotát. Az ültetendő fajokat termőhely, vízellátottság, klímakitettség és természetvédelmi szempontok alapján választják ki, előnyben részesítve az adott helyen megfelelő, lehetőség szerint őshonos fajokat. A fafajkészlet meghatározását a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete segíti. A helyszínválasztás feltétele a terület szakmai alkalmassága, jogszerű használata, valamint természetvédelmi és vízügyi megfelelősége. A program városokra és községekre is kiterjedhet, a települési fáknál legalább 2 éves utógondozást és pótlási kötelezettséget írnak elő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák