Zöldinfó

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-01

Szerző:

Vanessza

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.

Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.

Zöldinfó

Közösségi kert, méhészet és erdőültetés: rangos díjat kapott a MOME

Nemzetközi fenntarthatósági díjat nyert a MOME zöld programja.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felsőoktatási intézmények fenntarthatósági kezdeményezéseinek legrangosabb nemzetközi elismerését, a Green Gown Award első díját nyerte el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Zero és az Ecology to Design (E2D) programjaival – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a díjazott kezdeményezésben a közösségi kert, a méhészet, a komposztálás, az erdőültetés és a hulladékbank “egyazon szemléletet képvisel: hogy a fenntarthatóság az oktatásban és az egyetem mindennapi működésében egyaránt kézzelfoghatóvá válhat”. A Green Gown Award idei döntőjébe 63 országból 89 pályázó jutott be 8 kategóriában, a Nature Positive besorolásban pedig a MOME bizonyult a legjobbnak. A 16 fős nemzetközi döntőbizottságban többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP), a UN Sustainable Development Solutions Networknek (UN SDSN) és a Higher Education Sustainability Initiative-nek (HESI) a szakértői is részt vettek.

A nemzetközi zsűri szerint a MOME programjainak egyik legnagyobb erőssége, hogy az egyes kezdeményezések benne nem elszigetelten működnek, hanem egymásra épülve, egymást erősítve alkotnak koherens rendszert. A bírálók külön kiemelték a projektek innovatív és holisztikus szemléletét, amelyek a MOME működésében is új lehetőségeket teremtenek, és más felsőoktatási intézmények számára is inspiráló, továbbfejleszthető modellként szolgálhatnak. Az egyetem fenntarthatósági programja, a MOME Zero története 2022-ben azzal a céllal indult el, hogy Magyarországon elsőként az egyetem 2030-ra intézményi szinten elérje a karbonsemlegességet. Azóta a kezdeményezés tovább nőtt az eredeti célkitűzésnél: a kibocsátások csökkentése és kompenzálása mellett ma már a városi biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az egyetem környezetének a tudatos alakítása is a program részét képezi.

A közlemény szerint a cél, hogy a fenntarthatóság a mindennapi működés és gondolkodás szerves, meghatározó részévé váljon olyan aktivitásokon keresztül, amelyekbe a hallgatók és a munkatársak egyaránt aktívan bekapcsolódnak. A program öt gyakorlati pillérre épül: erdőültetésre, méhészetre, komposztálásra, közösségi kertre és hulladékbankra. Ezek az Európai Unió GreenComp fenntarthatósági kompetenciakeretével összhangban fejlesztik a hallgatók ökológiai tudatosságát és cselekvőképességét.

A MOME Zero csapata az elmúlt években 690 hallgató és munkatárs bevonásával 25 hektáron, pótlásokkal együtt összesen 116 ezer facsemetét ültetett el. A campus 450 négyzetméteres közösségi kertjében csaknem 50 klímatűrő faj és 10 kísérleti parcella kapott helyet, a méhészetben pedig csaknem 300 ezer méh él. A 6 köbméteres kísérleti komposztáló a parkban keletkező zöldhulladék helyben tartását szolgálja, a hulladékbank használatával pedig évente csaknem 100 kilogrammal csökkentik a hallgatói projektekhez felhasznált új alapanyagok mennyiségét.

A tájékoztatásban azt írták, az egyetem valós környezeti kihívásai tanulási és tervezési helyzetekké válnak, amelyekben a hallgatók is hozzájárulhatnak a campus fenntarthatóbb működéséhez. Ezt a szemléletet erősíti az Ecology to Design (E2D) program, amely a természet, az ökológiai rendszerek és a design kapcsolatát állítja a középpontba. A hallgatók valós helyzeteken keresztül vizsgálják a fenntartható működéssel összefüggő kihívásokat, és kreatív, tervezői válaszokat keresnek rájuk – olvasható a tájékoztatóban.

Tovább olvasom