Zöldinfó

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-01

Szerző:

Vanessza

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.

Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.

Zöldinfó

Győr környékén is nagyszabású madárvédelmi fejlesztéseket hajt végre az E.ON

Az idén már 3300 fészek várja a gólyákat az E.ON áramhálózatán.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-01

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A vállalat 70 új gólyafészek telepítésével, 80 meglévő fészek újjáépítésével, 250 villanyoszlop madárbaráttá alakításával és Győr környékén 8,5 kilométeres madárvédelmi beruházással teszi biztonságosabbá a madarak fészkelését – közölte az E.ON Hungária Csoport. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat idén több mint 250 villanyoszlop madárbarát átalakítását tervezi, és a munkák jelentős része még a gólyák érkezése előtt elkészül. Az oszlopokra madárbarát burkolatot, hosszú szigetelőket, madárkiülőket telepítenek, valamint áramkötéscseréket hajtanak végre a madarak biztonságáért. A gólyák költését masszív fészektartókkal segítik, ezekből idén 70 darabot szerelnek fel. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú és leborulás-veszélyes fészkek súlyát pedig természetvédelmi szakemberek csökkentik.

Összesen 80 helyszínen újítanak fel gólyafészkeket. Így idén már 3300 biztonságos, új vagy megerősített fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON áramhálózatán. Kiemelik: a legtöbb fészeképítést és javítást ősszel és télen végzik, hogy tavasszal ne zavarják a költést. Az új fészkek helyét a nemzeti parkok szakemberei jelölik ki, jellemzően olyan oszlopokon, ahol a gólyák korábban próbálkoztak már költéssel vagy hordtak fel fészekanyagot. A közleményben kitérnek arra, hogy több nagy volumenű madárvédelmi beruházást végez az E.ON Győr környéki áramhálózatai kapcsán. Mintegy 8,5 kilométeres nyomvonalhosszban építi át a középfeszültségű légvezetékeit madárbarát fejszerkezet alkalmazásával, emellett számos helyen telepít madárvédő burkolatokat, a madarakat a vezetéktől távol tartó hosszú szigetelőket, alul vezetett burkolt áramkötéseket. A madarak biztonságos megkapaszkodását a hálózatra szerelt madárkiülőkkel segítik majd.

A fejlesztések ebben a régióban majdnem 20 településen áthaladó áramhálózatot érintenek, a legnagyobb beruházásokat Halászi, Sarród, Kapuvár, Szil, Pér, Magyarkeresztúr, Kisbajcs, Rábacsanak és Győr Sashegypuszta térségében valósítja meg az E.ON. Ezenkívül gólyafészek-javításokat, új fészektartó kihelyezéseket is jelentős számban végeznek a cég szakemberei Győr környékén. A vércséket, sólymokat új költőládák telepítésével segíti a cég, mivel ezek a nagy testű madarak nem építenek saját fészket, helyette más madarakét foglalják el. Az E.ON nagyfeszültségű oszlopain már 120 biztonságos műfészek található, és idén továbbiakat helyeznek ki a szakemberek, illetve együttműködve a nemzeti parkokkal segítenek a fiókák gyűrűzésében is – áll a közleményben.

Kiemelik: az E.ON madárvédelmi beruházásai éves szinten 350-400 millió forintos költséget jelentenek, amelyet az energiacég saját forrásból finanszíroz. Mint írják, 2025-ben rekordszámú, 912 gólyafiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon a madárvédelemért felelős szakemberek: a legtöbb gyűrűt – összesen 253-at – Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér vármegyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést.

Tovább olvasom