Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Létrehozva:

|

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.

Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Mexikó különleges kaktuszai költöznek Budapestre

Mexikó virágai lesznek láthatók az őszi kaktuszkiállításon a Füvészkertben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ritkán látható mexikói kaktuszok, különleges pozsgások, szakértői tanácsadás és családi programok várják az érdeklődőket szeptember 11. és 13. között az ELTE Füvészkertben. Mexikó a kaktuszvilág legkülönlegesebb növényeinek ad otthont, hiszen a Sierra Madre hegyláncai, a magasföldek, a száraz völgyek és a hegységek lábánál húzódó trópusi esőerdők sajátos élőhelyein oszlopkaktuszok, gömbkaktuszok, rejtőzködő papsapka kaktuszok, valamint különleges virágú ritkaságok élnek. Ezt a növényvilágot idézi meg a Mexikó ékszerei című őszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár, ahol a kaktuszgyűjtők körében különösen értékes nemzetségeket, így az Astrophytum, az Ariocarpus, az Echinocactus és a Turbinicarpus fajait is bemutatja a Magyar Kaktuszgyűjtők Egyesülete – áll a szervezők közleményében.

A kiállításon bemutatott növények között különös figyelmet kapnak a Mexikó kietlen hegyvidékein élő, kövek között rejtőzködő kaktuszfajok. Az Ariocarpus nemzetség egyes fajai annyira hasonlítanak a környező sziklákra, hogy a növényevő állatok gyakran észre sem veszik őket. Ezek a növények lapos, szürkésbarna, kőre emlékeztető testtel rendelkeznek, és szinte teljesen beleolvadnak a környezetükbe.

A bemutató egyik különlegessége az úgynevezett Őszapó-kaktuszok csoportja lesz. Ezeket a magashegységi oszlopkaktuszokat sűrű, fehér, hajra emlékeztető szőrzet borítja, amely segíti őket a rendkívül erős napsugárzás és a hegyvidéki éjszakák hidege elleni védekezésben. A közönség olyan fajokkal is találkozhat, amelyek természetes élőhelyükön a bennszülött közösségek számára élelem-, víz- vagy tápanyagforrásként is jelentőséggel bírnak.

Advertisement

A szárazságtűrő növények mellett az epifiton, vagyis fán lakó fajok is szerepet kapnak, a levélkaktuszok és broméliafélék a mexikói erdők párásabb, trópusi hangulatát idézik meg. A rendezvényen a magyar kaktuszgyűjtők különleges gyűjteményeinek darabjai is láthatók lesznek. Növényvásár is várja a látogatókat, akiket az egyesület tagjai tartási tanácsokkal segítenek a megfelelő faj kiválasztásában, az öntözésben, a teleltetésben és a sikeres nevelésben. A kisgyermekes családokat kézműves programok is várják.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák