Zöldinfó
A vízimadarak kulcsszerepet játszanak a szárazföldi növények elterjesztésében
A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenálló képességét – állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal közösen vizsgálták a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH az MTI-vel szerdán. Az már régóta ismert, hogy a gyümölcsevő madarak, például a rigók és más énekesmadarak ürülékükkel szétszórják a bogyókból származó magvakat, ahogy az is, hogy a tőkés récékhez hasonló kacsák részt vesznek például a békaszőlőfajok (Potamogeton sp.) terjesztésében. A húsos terméssel nem rendelkező szárazföldi növényekről ugyanakkor eddig azt feltételezték, hogy a madarak révén nem terjednek. A mostani tanulmány azonban bemutatja, hogy a vízimadarak számos szárazföldi növény magjainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet játszanak, különösen a tavaszi vonulás során, amikor észak felé, a költőterületekre tartanak. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése.
Mivel a bokrok és a fák az őszi vonulás idején teremnek, a gyümölcsevő madarak ekkor fogyasztják el és terjesztik a magokat, így északra szállításukban ezek a fajok kevésbé vesznek részt. A kacsák viszont tavasszal nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, különösen, amikor a tavi üledéket szűrve táplálkoznak. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük. A kutatók egy éven keresztül minden hónapban mintát gyűjtöttek a Velencei-tó tőkés récéitől. A faj magyarországi állományai vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, viszont télen nagyobb mennyiségű mag volt az ürülékükben. Emellett míg tavasszal a szárazföldi növények, addig más évszakokban a vízinövények magvai voltak túlsúlyban. Az ökológusok az általuk begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában ötezernél is több magot találtak, amelyek 40 százaléka a laboratóriumban később kicsírázott. A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, azonban a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 felett lehet.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud megtenni a madarak közreműködésével, ami nem lenne elég ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással. A mostani kutatás eredményei azonban rámutattak, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a kacsák által nyújtott létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodni tudjanak a globális felmelegedéssel járó drasztikus változásokhoz – írták.
Zöldinfó
Korszerűbb és rugalmasabb energiarendszer épülhet Magyarországon
Magyarország 552,3 millió eurót kap tisztább energiarendszerek finanszírozására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank 2,5 milliárd eurót folyósít tizenegy uniós tagállam 51 tisztább energiarendszer kiépítésével kapcsolatos kezdeményezésének támogatására, az uniós a Modernizációs Alapból származó finanszírozásból Magyarország 552,3 millió eurót kap – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a most bejelentett finanszírozási kör kedvezményezett tagállamai Csehország (516,8 millió euró), Észtország (44,8 millió euró), Görögország (233,9 millió euró), Horvátország (109 millió euró), Lettország (40 millió euró), Litvánia (169 millió euró), Magyarország (552,3 millió euró), Lengyelország (180 millió euró), Portugália (81,4 millió euró), Románia (636,9 millió euró) és Szlovénia (20,2 millió euró).
A támogatás Magyarországon a villamosenergia-hálózat digitalizációját és fejlesztését finanszírozza. Közölték: a csütörtökön folyósított összegekkel együtt a Modernizációs Alapból 2021 januárja óta kifizetett teljes finanszírozás már 23,2 milliárd eurót tesz ki. A finanszírozás forrását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek jelentik – tájékoztattak. Az uniós bizottság magyarázata szerint a támogatott beruházások segíteni fogják az energiarendszerek korszerűsítését azáltal, hogy javítják az energiahatékonyságot az energia-, az ipari és a közlekedési ágazatban, valamint hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez is. A Modernizációs Alap támogatja az alacsonyabb költségvetésű kedvezményezett tagállamokat az energiarendszereik korszerűsítésében, éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseik elérésében, valamint a nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtásában.
A csütörtökön folyósított összegek hozzá fognak járulni az uniós ipar versenyképességéhez is azáltal, hogy támogatják a modern, hatékony és ellenállóképes energiainfrastruktúra kiépítését, fellendítik a megújulóenergia-termelést és -tárolást, előmozdítják az innovációt, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU-nak kevesebb fosszilis üzemanyagot kelljen importálnia – tették hozzá.
-
Zöld Közlekedés19 óra telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
