

Zöldinfó
A volt köztársasági elnök a fogyasztás, a hulladék és az energiapazarlás veszélyeire figyelmeztetett
Fenntarthatatlan, hogy energiaigényünk 84 százalékát még mindig fosszilis energiahordozókból elégítjük ki.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A fenntarthatóság azt jelenti, hogy csak annyit vehetnénk el a természettől, mint amennyit az önmagától vissza tud pótolni, de a jelenlegi életmód folytatásához a Föld jelenlegi erőforrásainak 1,8-szeresére, hosszabb távon pedig a duplájára lenne szükségünk – jelentette ki Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Sárváron, több mint ötszáz általános iskolás és középiskolás közreműködésével tartott előadásában. A volt köztársasági elnök a Sárvár Arénában fogyasztásunk fenntarthatatlanságáról beszélt, illetve a fenntartható fejlődés kérdéseit állította klímavédelmi előadásának középpontjába – írta meg az alternativenergia.hu. Áder János úgy fogalmazott: a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy nem csökkentjük a jövő generációnak életesélyeit, szavai szerint ha azt akarjuk, hogy a mai fiatalok gyermekei és unokái is azt a világot, a természetnek azt a sokszínűséget lássák maguk körül, mint amiben most élhetünk, azért közösen kell tenni, mindenkinek egyéni felelőssége is van a környezet megóvásában. Az ipari forradalom óta olyan népességrobbanás következett be bolygónkon, amilyenre előzőleg nem volt példa az emberiség történetében, a folyamat pedig egyre gyorsult, az utóbbi száz évben a Föld népessége megnégyszereződött, meghaladta a 8 milliárdot – mondta.
Szavai szerint a népességnövekedés üteménél háromszor gyorsabban nőtt az energiafogyasztásunk, nyolcszorosan a vízfogyasztásunk. Fenntarthatatlan, hogy növekvő energiaigényünk 84 százalékát még mindig fosszilis energiahordozókból, olajból, szénből és földgázból elégítjük ki, ezek helyett mielőbb a megújuló energiára, napenergiára, szélenergiára, biogázra kellene áttérnünk, de az energiamixben nélkülözhetetlen az atomenergia felhasználása is. Áder János előadásában a bolygó erőforrásainak bemutatása mellett ismertette az egyre fogyó víz problémáját, melyhez különböző termékek “vízlábnyomát” emelte ki, valamint szólt arról is, hogy a “Dobd el!”-kultúra mekkora környezetszennyezést és energiapazarlást okoz. Közölte, hogy Magyarországon évente egy lakosra számítva korábban 66 kilogramm élelmiszert dobtak ki, örvendetesnek nevezte, hogy ez az utóbbi időszakban 50 kilogrammra csökkent.
Áder János kitért arra is, hogy Európában az eladott ruhadarabok egyharmada a szemétben végzi, ez is tehet arról, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka a textiliparhoz kötődik, de jelentős, mintegy 5 százalékos az elektronikai szektor kibocsátása is, miközben egy mobiltelefon legyártásához 13 ezer liter víz szükséges. Foglalkozott előadásában az újrahasznosíthatóság kérdésével, megemlítve, hogy a már említett mobiltelefonokból jelentős értékes anyag, egyebek közt arany, réz és lítium nyerhető ki, ezzel is csökkenthető ezeknek az anyagoknak a bányászata. Példaként megemlítette, hogy 1 tonnányi mobiltelefonból tízszer annyi arany nyerhető ki, mint egy tonnányi kőzetből.
A diákok kérdéseire válaszolva felhívta a figyelmet arra: azzal is lehet óvni a természetet, ha például nem vásároljuk meg azt, amire amúgy nincs is szükségünk, illetve ha nem akarunk becsomagolni mindent, például egy cső kukoricát, vagy egy fél dinnyét. A vízbe került műanyagokkal kapcsolatban felidézte: azok sajnos már a világűrből is látható szigeteket alkotnak az óceánokban, ezeknek a szigeteknek a területe ha összeadjuk, India területével egyenlő – jegyezte meg. Az erdőkkel kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: minden évben egy Olaszország területével megegyező erdőterület tűnik el, ezzel szemben komoly eredménynek tartja, hogy Magyarországon az 1900-as évek eleje óta megduplázódott az erdősült területek nagysága.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira