Zöldinfó

A VOSZ összeállított egy javaslatcsomagot az energiaválság enyhítésére

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azt javasolja a kormánynak, hogy terjessze ki a vállalati rezsitámogatást, fokozza az energetikai beruházások támogatását, vizsgálja felül az árképzést és indítsa újra az operatív tanácskozásokat az energiaválság hatásainak enyhítésére.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-09

Szerző:

Hell

A közlemény szerint a szövetség arra kérte a kormányt, hogy tegyék szektorsemlegessé a vállalati rezsitámogatást; minden energiaintenzív cég kapja meg a rezsitámogatást. Az energiaintenzív feldolgozóipari cégek számára bejelentett programot a VOSZ maximálisan támogatja – jelezték. A VOSZ továbbá arra tett javaslatot, hogy a cégek energiaár-terhelése ne haladja meg a 2021-es energiaköltségük háromszorosát. Energiaár-plafon bevezetését kérték, amely összhangban áll a régiós energiaár-szintekkel, illetve a rendszerhasználati díjak 3,5 százalék körüli áremelésének mérsékelését vetették fel. A cégek képviselője szerint az energiaár-képzés teljeskörű felülvizsgálatára lenne szükség. A szövetség szerint indokolt lenne a megújuló energia-beruházások engedélyezési eljárásainak azonnali gyorsítása, az áram-átvételi korlát (50 kilowatt) eltörlése a napelemes céges kis-erőműveknél. Ezen felül az energiarendszer hálózati infrastruktúrájának modernizálását, transzformátor-körzetek fejlesztését, akkumulátor telepek és egyéb tárolókapacitások létrehozását kérték.

Javasolták továbbá közös energia-beruházások támogatását, visszatérítendő és vissza nem térítendő források biztosítását egész kistérségeket érintően, továbbá közösségi napelemparkok létrehozását. A dolgozói cafetériába be kellene építeni egy “Energia-zsebet”, vagy “Rezsi-zsebet”, amellyel a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállalóját – írták a javaslatok között. A VOSZ végül arra kérte a döntéshozókat, hogy a járvány alatti operatív testületet indítsa újra, a testület ugyanis gyors információáramlást tud biztosítani a kormányzat és a versenygazdaság szereplői között. Ahogy a járvány felgyorsította a cégek digitalizációját, úgy az energiaválság felgyorsíthatja az átállást egy modernebb energiagazdálkodásra, amely egyben a fenntarthatóság és zöld gazdaság irányába is komoly lépéseket jelenthet. Ezek egy részéről már döntöttek, sőt, a Széchenyi Kártya Programban már el is indultak projektek – összegezte a VOSZ. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a válság az egész magyar gazdaságot érinti és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg. Szerintük gyors, határozott és átfogó állami beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy el lehessen kerülni a tömeges cégbezárásokat és munkahelyek százezreinek a megszűnését.

mti

Kapcsolódó tartalom:cégek energiaválság javaslat

Zöldinfó

Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány

Európa-szerte terjednek az egyszerűen telepíthető, konnektorba dugható napelemek, de Magyarországon továbbra is tiltják a használatukat.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-07-06

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa-szerte egyre nagyobb teret nyernek a háztartási méretű, konnektorba csatlakoztatható, úgynevezett plug-in napelemes rendszerek. A kisméretű, jellemzően 400–2000 wattos rendszerek könnyen felszerelhetők erkélyekre, fészerekre vagy teraszokra, és akár a háztartás éves villamosenergia-szükségletének 25%-át is képesek fedezni. Míg Belgiumban idén tavasszal legalizálták az ilyen eszközöket, az Egyesült Királyság pedig tanulmányt indított a technológia bevezetéséről, addig Magyarország továbbra is tiltja a használatukat – az EU 27 tagállama közül Svédország mellett egyedüliként, írja a portfolio.hu.

A rendszer egyszerűsége és alacsony ára miatt különösen társasházakban és albérletekben népszerű, ahol a klasszikus tetőre szerelhető napelemes rendszerek nehezen megvalósíthatók. A legtöbb országban mindössze bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk. A népszerűséget jelzi, hogy a német plug-in rendszerek száma júniusra elérte az egymilliót, és 2025 első négy hónapjában 135 ezer új rendszert regisztráltak. A becslések szerint azonban valójában már 4 millió ilyen rendszer működik Németországban – sok még regisztráció nélkül.

Ezzel párhuzamosan terjednek a kis kapacitású akkumulátoros energiatárolók is. A SolarPower Europe adatai szerint Németországban a 2 kWh alatti rendszerek száma egy év alatt 24-szeresére nőtt. A nagy diszkontláncok – köztük az IKEA – is kínálják már az integrált rendszereket, amelyek ára a napelemek árának csökkenése miatt egyre elérhetőbbé válik: egy 400 W-os készlet akár 200 euróért is kapható, míg az energiatárolóval szereltek 1500–3000 euróba is kerülhetnek.

Magyarországon azonban ezek a rendszerek tiltás alá esnek. Bár az RRF-hez kapcsolódó vállalás szerint a kormány 2023 végén még azt ígérte, hogy a plug-in rendszerek telepítését legfeljebb bejelentési kötelezettséghez köti, végül 2025. január 1-jétől jogszabályban kifejezetten megtiltotta azok használatát – alig pár órával a társadalmi egyeztetés lezárulta után.

Miközben más európai országok éppen most szabályozzák újra és egyszerűsítik az ilyen rendszerek engedélyezését, Magyarországon továbbra is zéró tolerancia érvényesül. Ez nemcsak a klímacélok elérését nehezíti, hanem jelentős költségmegtakarítási lehetőséget is elzár a magyar háztartások elől – miközben Európa-szerte már milliók élnek vele.

Tovább olvasom