Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A zöldenergia napjaink egyik kulcskérdése

A zöldenergia napjaink egyik kulcskérdése, az energiaellátás pedig az egyik legfontosabb stratégiai kérdés – mondta a kormányszóvivő csütörtökön sajtótájékoztatón, Szentendrén.

Létrehozva:

|

Vitályos Eszter, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, aláhúzta: a kormánynak párhuzamosan kell dolgoznia a stratégiabiztonsági kérdéseken és a zöldenergiára történő átálláson. A kormány álláspontja egyértelmű: “zöld energia igen, zöld ideológia nem” – tette hozzá. A kormányszóvivő emlékeztetett: a kormány célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kiemelt ügyekben, ezért indult el az online társadalmi párbeszéd a zöldenergia kérdésében. A “Közös ügyünk a zöldenergia” felmérésben egyebek mellett a zöldenergia megtermelésének és tárolásának fontosságáról, a napelemek telepítése és az elektromos közlekedés állami támogatásáról, a szabályozási rendszer szigorításáról mondhatják el véleményüket a kitöltők. A kormány arra kíváncsi – folytatta -, hogy az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő az országban, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el.

A felméréshez kapcsolódóan az egyes vármegyékben energetikai fórumokat tartottak – mondta el -, a csütörtöki szentendrei fórumra polgármestereket, intézményvezetőket hívtak meg, hogy szakemberekkel és az Energiaügyi Minisztérium segítségével betekintést nyújtsanak abba, mely kulcskérdések foglalkoztatják a kormányzatot a zöldenergia területén. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban az energiabiztonság, a megfizethető árú energia kiemelt kérdés. A magyar kormánynak nagyon fontos volt, hogy megvédje a rezsicsökkentést – hangsúlyozta. Emellett a zöldenergia témája is nagy jelentőségű, hiszen a kormány azt szeretné, hogy minél nagyobb mértékben lehessen itthon megtermelni az energiát, ez pedig nagymértékben a villamosenergia-termelés növelésén keresztül érhető el.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy korábban 2030-ig szerették volna elérni, hogy több mint hatezer megawattnyi napenergia-kapacitás működjön az országban, de ezt a számot már idén februárban meghaladták. Az új cél most már a 12 ezer megawatt kiépítése 2030-ig – mutatott rá. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a Napenergia Plusz Program a kormány első olyan programja, amely a napelem telepítése mellett energiatároló kiépítését is lehetővé teszi. Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület alapítója felidézte, hogy a két héttel ezelőtt indult online felmérésben szervezetük a kormány civil szakmai együttműködő partnere. Hozzáfűzte: az emberek 13 kérdésben mondhatják el a véleményüket, de a kérdések után rövid magyarázat is található, ami az edukációt szolgálja. A “Közös ügyünk a zöldenergia” online kérdőívet április 15-ig lehet kitölteni a www.zoldenergia.kormany.hu oldalon.

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák