Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A zöldenergia napjaink egyik kulcskérdése

A zöldenergia napjaink egyik kulcskérdése, az energiaellátás pedig az egyik legfontosabb stratégiai kérdés – mondta a kormányszóvivő csütörtökön sajtótájékoztatón, Szentendrén.

Létrehozva:

|

Vitályos Eszter, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, aláhúzta: a kormánynak párhuzamosan kell dolgoznia a stratégiabiztonsági kérdéseken és a zöldenergiára történő átálláson. A kormány álláspontja egyértelmű: “zöld energia igen, zöld ideológia nem” – tette hozzá. A kormányszóvivő emlékeztetett: a kormány célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kiemelt ügyekben, ezért indult el az online társadalmi párbeszéd a zöldenergia kérdésében. A “Közös ügyünk a zöldenergia” felmérésben egyebek mellett a zöldenergia megtermelésének és tárolásának fontosságáról, a napelemek telepítése és az elektromos közlekedés állami támogatásáról, a szabályozási rendszer szigorításáról mondhatják el véleményüket a kitöltők. A kormány arra kíváncsi – folytatta -, hogy az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő az országban, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el.

A felméréshez kapcsolódóan az egyes vármegyékben energetikai fórumokat tartottak – mondta el -, a csütörtöki szentendrei fórumra polgármestereket, intézményvezetőket hívtak meg, hogy szakemberekkel és az Energiaügyi Minisztérium segítségével betekintést nyújtsanak abba, mely kulcskérdések foglalkoztatják a kormányzatot a zöldenergia területén. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban az energiabiztonság, a megfizethető árú energia kiemelt kérdés. A magyar kormánynak nagyon fontos volt, hogy megvédje a rezsicsökkentést – hangsúlyozta. Emellett a zöldenergia témája is nagy jelentőségű, hiszen a kormány azt szeretné, hogy minél nagyobb mértékben lehessen itthon megtermelni az energiát, ez pedig nagymértékben a villamosenergia-termelés növelésén keresztül érhető el.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy korábban 2030-ig szerették volna elérni, hogy több mint hatezer megawattnyi napenergia-kapacitás működjön az országban, de ezt a számot már idén februárban meghaladták. Az új cél most már a 12 ezer megawatt kiépítése 2030-ig – mutatott rá. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a Napenergia Plusz Program a kormány első olyan programja, amely a napelem telepítése mellett energiatároló kiépítését is lehetővé teszi. Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület alapítója felidézte, hogy a két héttel ezelőtt indult online felmérésben szervezetük a kormány civil szakmai együttműködő partnere. Hozzáfűzte: az emberek 13 kérdésben mondhatják el a véleményüket, de a kérdések után rövid magyarázat is található, ami az edukációt szolgálja. A “Közös ügyünk a zöldenergia” online kérdőívet április 15-ig lehet kitölteni a www.zoldenergia.kormany.hu oldalon.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák