Zöld Energia
A zöldenergia tárolása mellett tette le Magyarország a voksát
Magyarország a zöldenergia termelése mellett a világ élvonalába tör az energiatárolási rendszerek gyártásában is: az S&P és a Bloomberg számításai szerint Magyarország 2030-ra a világ negyedik legnagyobb energiatárolóberendezés-gyártójává válhat Kína, az Egyesült Államok és Németország után – írta elemzésében a Makronóm Intézet.
Magyarország a már meglévő és a bejelentett gyárakkal együtt Európában elérheti a második helyet – írták. A tanulmány szerint Magyarország számára a zöldátállás kritikus jelentőségű a következő időszak gazdasági növekedésének biztosítása érdekében, amely csak akkor valósulhat meg, ha az előállítás mellett tárolni is tudja a zöldenergiát. A zöldenergia-tároló rendszerek piaca rendkívül kompetitív, a lítiumion-alapúak iránt 2030-ra a kereslet eléri a 4700 gigawattórát, évi 27 százalékos átlagos bővülés mellett. Hangsúlyozták: a piacra lépés óriási lehetőségekkel kecsegtet, 2030-ra a zöldenergia-tárolási berendezések piaca globálisan mintegy 400 milliárd dollárra bővülhet, így Magyarországnak a jelenleg tervezett kapacitásokkal akár 20-25 milliárd dolláros üzletet is jelenthet az évtized végére.
A globális igény növekedése miatt óriási verseny alakult ki a fejlett országok között a kapacitások megszerzéséért. Magyarország időben észlelte ezt a trendet, és korán tárgyalni kezdett kelet-ázsiai, legfőképpen kínai és dél-koreai zöldenergia-tároló kapacitásokat előállító cégekkel – írták. A Makronóm Intézet felidézte: zöldenergia-tároló rendszerek nemcsak az elektromobilitási fordulathoz kellenek, hanem az ipar és a háztartások számára is biztosítják az energiaellátást. A tanulmányban felidézték, hogy idén mintegy 1500 megawattal, 5500 megawattra bővült a magyar naperőművi kapacitás, ezzel Magyarország már jövőre teljesítheti a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célt. Emellett folyamatban van a mátrai erőmű hulladékégető kapacitásának növelése, a paksi atomerőmű bővítése és zajlik a kivitelezése három új, kombinált ciklusú gázturbinás erőműnek.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
