Zöld Energia
A zöldenergia tárolása mellett tette le Magyarország a voksát
Magyarország a zöldenergia termelése mellett a világ élvonalába tör az energiatárolási rendszerek gyártásában is: az S&P és a Bloomberg számításai szerint Magyarország 2030-ra a világ negyedik legnagyobb energiatárolóberendezés-gyártójává válhat Kína, az Egyesült Államok és Németország után – írta elemzésében a Makronóm Intézet.
Magyarország a már meglévő és a bejelentett gyárakkal együtt Európában elérheti a második helyet – írták. A tanulmány szerint Magyarország számára a zöldátállás kritikus jelentőségű a következő időszak gazdasági növekedésének biztosítása érdekében, amely csak akkor valósulhat meg, ha az előállítás mellett tárolni is tudja a zöldenergiát. A zöldenergia-tároló rendszerek piaca rendkívül kompetitív, a lítiumion-alapúak iránt 2030-ra a kereslet eléri a 4700 gigawattórát, évi 27 százalékos átlagos bővülés mellett. Hangsúlyozták: a piacra lépés óriási lehetőségekkel kecsegtet, 2030-ra a zöldenergia-tárolási berendezések piaca globálisan mintegy 400 milliárd dollárra bővülhet, így Magyarországnak a jelenleg tervezett kapacitásokkal akár 20-25 milliárd dolláros üzletet is jelenthet az évtized végére.
A globális igény növekedése miatt óriási verseny alakult ki a fejlett országok között a kapacitások megszerzéséért. Magyarország időben észlelte ezt a trendet, és korán tárgyalni kezdett kelet-ázsiai, legfőképpen kínai és dél-koreai zöldenergia-tároló kapacitásokat előállító cégekkel – írták. A Makronóm Intézet felidézte: zöldenergia-tároló rendszerek nemcsak az elektromobilitási fordulathoz kellenek, hanem az ipar és a háztartások számára is biztosítják az energiaellátást. A tanulmányban felidézték, hogy idén mintegy 1500 megawattal, 5500 megawattra bővült a magyar naperőművi kapacitás, ezzel Magyarország már jövőre teljesítheti a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célt. Emellett folyamatban van a mátrai erőmű hulladékégető kapacitásának növelése, a paksi atomerőmű bővítése és zajlik a kivitelezése három új, kombinált ciklusú gázturbinás erőműnek.
Zöld Energia
Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát
A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.
Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.
Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.
A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.
Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.
A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
