Zöld Energia

A zöldenergia tárolása mellett tette le Magyarország a voksát

Magyarország a zöldenergia termelése mellett a világ élvonalába tör az energiatárolási rendszerek gyártásában is: az S&P és a Bloomberg számításai szerint Magyarország 2030-ra a világ negyedik legnagyobb energiatárolóberendezés-gyártójává válhat Kína, az Egyesült Államok és Németország után – írta elemzésében a Makronóm Intézet.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-29

Szerző:

Vanessza

Magyarország a már meglévő és a bejelentett gyárakkal együtt Európában elérheti a második helyet – írták. A tanulmány szerint Magyarország számára a zöldátállás kritikus jelentőségű a következő időszak gazdasági növekedésének biztosítása érdekében, amely csak akkor valósulhat meg, ha az előállítás mellett tárolni is tudja a zöldenergiát. A zöldenergia-tároló rendszerek piaca rendkívül kompetitív, a lítiumion-alapúak iránt 2030-ra a kereslet eléri a 4700 gigawattórát, évi 27 százalékos átlagos bővülés mellett. Hangsúlyozták: a piacra lépés óriási lehetőségekkel kecsegtet, 2030-ra a zöldenergia-tárolási berendezések piaca globálisan mintegy 400 milliárd dollárra bővülhet, így Magyarországnak a jelenleg tervezett kapacitásokkal akár 20-25 milliárd dolláros üzletet is jelenthet az évtized végére.

A globális igény növekedése miatt óriási verseny alakult ki a fejlett országok között a kapacitások megszerzéséért. Magyarország időben észlelte ezt a trendet, és korán tárgyalni kezdett kelet-ázsiai, legfőképpen kínai és dél-koreai zöldenergia-tároló kapacitásokat előállító cégekkel – írták. A Makronóm Intézet felidézte: zöldenergia-tároló rendszerek nemcsak az elektromobilitási fordulathoz kellenek, hanem az ipar és a háztartások számára is biztosítják az energiaellátást. A tanulmányban felidézték, hogy idén mintegy 1500 megawattal, 5500 megawattra bővült a magyar naperőművi kapacitás, ezzel Magyarország már jövőre teljesítheti a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célt. Emellett folyamatban van a mátrai erőmű hulladékégető kapacitásának növelése, a paksi atomerőmű bővítése és zajlik a kivitelezése három új, kombinált ciklusú gázturbinás erőműnek.

Kapcsolódó tartalom:energia energiatárolás gazdaság zöldenergia zöldenergia-tárolás

Zöld Energia

Zöld fordulat napfényből: hogyan lett Magyarország napelemes nagyhatalom?

A mi felelősségünk az, hogy úgy használjuk bolygónk erőforrásait, hogy a gyerekeink és az unokáink életlehetőségei megmaradjanak.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Zöld átmenet, energia, akkumulátortechnológia – Hol állunk, merre tartunk? című előadásában idézte a meteorológiai világszervezet jelentését, amely szerint a hőerőművek egyharmada olyan helyén működik a világnak, ami vízhiányos, tehát nincsen elegendő mennyiségű víz a hőerőmű hűtéséhez – ismertette az alternativenergia.hu. A vízerőművek közül minden tizedik olyan helyen van, ahol már nincs elegendő víz a folyóban és a tározóban ahhoz, hogy a vízerőművet megfelelő kapacitással tudják működtetni – közölte. Áder János elmondta, hogy Magyarországon a megtermelt energia több mint 43 százaléka nukleáris alapú, ezt Pakson állítjuk elő. További több mint egyharmada még mindig fosszilis, ennek a nagy része gáz. Mintegy 21 százalék a megújuló – több mint kétharmadában naperőművekben előállított – energia.

A tervek között szerepel a villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia arányának növelése – ismertette. Magyarországon az elmúlt években minden évben megdupláztuk a naperőművi kapacitást, aminek a következtében ma már nyolcezer megawatt beépített naperőművi kapacitás van. A beépített nyolcezer megawatt 25 százaléka ténylegesen alkalmas lesz majd energiatermelésre – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt tizenkétezer megawatt kapacitásra tervezik bővíteni. Az energiatermelésen belül a napenergia arányát tekintve Magyarország az Európai Unió első helyén áll az elmúlt évek fejlesztései révén – emelte ki.

Megemlítette, hogy épül majd egy gázerőmű is. Előadásában a volt köztársasági elnök beszélt arról, hogy az akkumulátorok a mindennapi életünk részévé váltak. Európában negyven helyen gyártanak már akkumulátorokat, emellett tíz üzemet építenek, és másik tízet terveznek. “Európa az akkumulátoripar fejlesztése irányába halad, tetszik vagy nem tetszik nekünk” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az akkumulátorok gyártásánál szigorú környezetvédelmi szabályokat kell betartani, és rendszeresen ellenőrzik az ilyen üzemek működését. Hozzátette: kutatások zajlanak az akkumulátortechnológia területén, a minél környezetbarátabb előállítás, újrahasznosítás érdekében. A Planet Budapest 2026 második napján, február 26-án egy erről szóló magyar fejlesztést mutatnak majd be – jelezte Áder János.

Tovább olvasom