Zöldinfó

Áder János a klímaváltozásról, az energiaválságról és az unió szankciós politikájáról adott interjút

Áder János a klímaváltozásról, az unió szankciós politikájáról is beszélt abban a pénteken megjelent interjúban, amit a Vas Népének adott. A volt köztársasági elnök az általa alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány programsorozatának keretében a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban tartott előadást Szombathelyen.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-08

Szerző:

Hell

Előadása témájához kapcsolódva Áder János hangsúlyozta: a jövő mérnökeinek olyan kérdésekre kell megoldást találniuk, mint például az energiatárolás. “Az egész világon keresik a megoldást arra, hogy a nap- és a szélerőművekben megtermelt áramot hogyan tudjuk hosszú távon, költséghatékony és környezetbarát módon elraktározni. Leegyszerűsítve: a nyáron keletkezett, de akkor fel nem használt napenergiát miként tudjuk használni télen. Ha ezt valaki megoldja, szerintem nem egy, hanem mindjárt két Nobel-díjat is kaphat” – jelentette ki. Megjegyezte: ha agrármérnök lesz valaki, akkor azon dolgozhat, miként tud szárazságtűrő növényeket nemesíteni, hogy az aszály kevesebb kárt okozzon, ha pedig orvos szeretne lenni, új betegségek diagnosztizálását kell megtanulnia, vagy éppen olyanokat, amelyek már eltűntek, de visszatérnek. Ha pedig építőmérnök lesz, számára az a kérdés, hogyan tud olyan okos- vagy passzív házakat tervezni költségbarát módon, amiknek minél kisebb az energiafogyasztása, közlekedésnél pedig nagy kihívás a káros anyag kibocsátásának csökkentése úgy, hogy közben a komfortunk is megmaradjon – folytatta.

A volt államfő a vízgazdálkodással, vízvédelemmel kapcsolatos kérdésre válaszolva az interjúban úgy fogalmazott: Magyarország ugyan “látszólag vízben gazdag ország”, de sokan nem tudják, hogy a hazai vizek kilencven százaléka külföldről érkezik, vagyis “kiszolgáltatottak vagyunk”. “Ma a világban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája. A szélsőségessé váló klíma miatt a Kárpát-medencében is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás. Csökkenhet az éves csapadékmennyiség, az eloszlása is változik, az intenzitása pedig nő.” Éppen ezért nagy szükség lesz vízügyi szakemberekre, akiknek Magyarországon egyszerre kell felkészülni a rekordárvizek és a rekordaszály elleni védekezésre – mondta. “Évekkel ezelőtt elindítottunk egy ösztöndíjprogramot a budapesti műszaki egyetemmel karöltve. Ezt már kiterjesztettük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál most már lassan a százat is eléri azoknak a fiataloknak a száma, akik pályázat útján ösztöndíjat kaptak. A Fontus elnevezésű vízügyi és környezetvédelmi hallgatói ösztöndíjat ezekben a napokban is hirdetjük, október 15-ig lehet rá pályázni” – mondta.

A mezőgazdaságról és az aszálykárokról a volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: voltak aszályok az elmúlt száz évben is, de idén rekordmértékű a szárazság. Hozzáfűzte: az Egyesült Államoktól Kínáig, Afrikától Európáig majdnem mindenki szenved az aszály következményeitől, a globális folyamatoknak az egész világra kiható hatásai vannak, a Föld minden pontján emelkednek az energia- és élelmiszerárak. Az aszály miatt hiányzik az állatoknak szükséges takarmány-alapanyag is, így a tej és a hús ára is emelkedik majd. Ahol mindez társadalmi feszültséget jelenthet, az inkább Afrika; annak is az a része – Etiópia, Szomália és Kenya -, ahol évek óta tartó aszály van. Ha ott nem kapnak élelmiszersegélyt rövid időn belül, több millió ember halhat éhen – figyelmeztetett a volt államfő. Áder János a Vas megyei napilapnak adott interjúban az orosz-ukrán háborúról szólva kijelentette: mindenki érdeke a mielőbbi békekötés. “Ha felek legalább a fegyverszünetig eljutnának, majd leülnének a béketárgyaláshoz, az lehetőséget biztosítana arra, hogy az Európai Unió átgondolja a szankciós politikáját, és hogy az orosz gáz ismét a kellő mennyiségben érkezzen Európába, a gáz és az áram ára pedig csökkenni tudna” – mondta.

Arról, hogy az energiaválság okán a korábbinál több fát vágnak ki itthon, azt mondta: Magyarországon az erdőállomány 405 millió köbméter. Ennek az éves növekménye 13 millió köbméter, ebből minden évben 6 millió köbmétert használtunk fel, most pedig – ha szükség lesz rá – 7 millió köbmétert. Az “erdőtőkét” nem bántjuk, csak az éves kamatból az eddiginél valamivel többet használunk fel, a kivágások zömében az akácosokat érintik, az őstölgyesek, az ősfás és védett területek nincsenek veszélyben. Október 5-én lesz egy árverés a Nagyházi Galéria segítségével: több mint kétszáz olyan ajándéktárgyat “bocsátunk licitre, amiket államfőként kaptam, vagy feleségemmel közösen”. A tárgyakból pénteken (szeptember 23.) nyílik meg egy kiállítás Budapesten. “Reméljük, hogy a nagylelkű adakozók bőven a kikiáltási ár fölött vásárolják meg a tárgyakat, így az ebből befolyó pénzt is a gyerekek támogatására tudjuk fordítani.” Az ajándékok egyébként az interneten is megtekinthetők, és online is lehet majd licitálni. A feleségével a Covid-árvák érdekében létrehozott Regőczi Alapítványról szólva Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett gyerekek száma megháromszorozódott, ezért folyamatosan keresik az új szponzorokat.

mti

Kapcsolódó tartalom:áder jános klímaváltozás környezetvédelem

Zöldinfó

Zöld célok versenyképesség nélkül? A napenergia önmagában nem biztos hogy elég

A karbonsemlegesség elérése reálisan 2070-re képzelhető el.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió Fit for 55 programja (Irány az 55 százalék!) irreális célkitűzéseket tartalmaz, ezért fel kell adni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter Budapesten, az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Ismertette, hogy a Fit for 55 programban a tagországok azt vállalták, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását – tette hozzá az alternativenergia.hu. Ez uniós szinten jelenleg 37-39 százalék, míg Magyarország már 48 százalékot teljesített. A célok teljesítéséhez az üvegházhatású gázok (ÜHG) korábbi tervek szerinti évi 1,1 százalékos mérséklése helyett évi mintegy 3,2 százalékos csökkentésre lenne szükség, ami nem megvalósítható, erre részletes terv és megfelelő finanszírozás sem áll rendelkezésre – hangsúlyozta. Lantos Csaba szerint az európai vezetők gondolkodását egy újabb “izmus”, a “greenism” (méregzöld gondolat) jellemzi, amit ha követünk, akkor soha nem lesz Európa versenyképes, ez a politika megöli az európai ipart. A miniszter bírálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS) is, amely megdrágítja az európai iparvállalatok termelési költségeit. A rendszer a tervek szerint a közlekedésre és a lakossági energiafelhasználásra is kiterjedne, ami az üzemanyagárak emelkedését, valamint a lakossági földgázfogyasztás drágulását eredményezné. Ezt a módosítást, vagyis az ETS2 bevezetését egyelőre elhalasztották, ugyanakkor a miniszter az ETS jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte.

Lantos Csaba szerint Európa stratégiai dilemmával szembesül: a 2050-es karbonsemlegesség elérését célul kitűző Green Deal céljait követi, miközben a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze mintegy 6 százalékáért felel. Magyarország részesedése pedig körülbelül 0,11 százalék – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházásokra van szükség az energiahálózatok fejlesztésében, az energiatárolási kapacitások bővítésében, valamint a távhőrendszerek korszerűsítésében és a geotermikus energia hasznosításában. Lantos Csaba Energiafüggésből energiaszuverenitás című előadásában kiemelte: globális verseny zajlik az energiaszuverenitás megteremtéséért, amelynek kulcsa egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Magyarország ebben egy biztonságos és megvalósítható, arányos “középutas” megközelítést képvisel.

A zsinórtermelés gerincét továbbra is az atomerőművek biztosítják, a kibocsátásmentes és megfizethető villamos energiát pedig a megújuló források adják, a rendszer kiegyensúlyozásában pedig kulcsszerepe lesz a gyorsindítású, rugalmasan működő kombinált ciklusú gázturbinás erőműveknek (CCGT), amelyek gyors szabályozási szolgáltatás nyújtására alkalmasak. Szemben más nyugat-európai országokkal, Magyarország időben lépett ezen a területen, és az energiamixben a földgáz tartós jelenlétével számol. A kapacitások bővítésére már csak azért is szükség van, mert nemcsak az átlagfogyasztás, hanem a csúcsfogyasztás is évről-évre bővül.

A miniszter szólt arról is, hogy az energiaszuverenitás felé vezető úton kiemelt szerepe van a hazai nagyvállalatoknak, különösen a Mol és az MVM külföldi szerepvállalásának. A cél olyan nemzetközi pozíciók megszerzése, amelyekhez erős vállalatokra és következetes stratégiára van szükség.

A magyar energiastratégia egyik pillére az atomenergia: folyamatban van a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, megépül a Paks II. beruházás, és emellett Magyarország vizsgálja a kis moduláris reaktor (SMR) bevezetésének technológiai jogi és gazdasági lehetőségeit. Lantos Csaba felidézte: a beépített naperőművi kapacitás a 2010-es 1 megawattról 8300 megawattra nőtt, jelenleg mintegy 326 ezer naperőmű üzemel az országban, és 2025 márciusára elérte a 300 ezret a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma, ami jelentős társadalmi összefogás eredménye. Az egyik legfontosabb lépés az energiaszuverenitás felé az importkitettség csökkentése. Míg nyolc éve a villamosenergia-felhasználás mintegy 32 százaléka származott importból, addig ez az arány tavaly 20 százalékra mérséklődött. A hazai termelésen belül a napenergia aránya 29 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal, amellyel Magyarország a világ élvonalába került.

A következő lépés az energiatárolási kapacitások jelentős bővítése – emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy a kormány tervei alapján az akkumulátoros tárolókapacitás 2030-ra a jelenlegi mintegy 0,5-0,6 gigawattról 3 gigawattra emelkedhet, ami több ezer milliárd forintos beruházást igényel. Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az itt működő, jelenleg a járműipart kiszolgáló akkumulátorgyártók részben átállhatnak a fix telepítésű energiatárolók gyártására. Magyarország emellett komparatív előnyt élvez a geotermikus energia terén, amely a zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet. A cél a geotermikus energiafelhasználás megduplázása, 2030-ig 12-13 petajoule-ra történő növelése.

Tovább olvasom