Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Áder János podcastjában egy atomenergia szakértővel beszélgetett megújuló energiaforrásokról

Létrehozva:

|

A fosszilis és megújuló energiaforrásokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Áder János emlékeztetett: a két héttel ezelőtti adásban az energiaellátás kapcsán arról beszéltek, nem lehet csak a megújuló energiaforrásokra alapozni az ellátásbiztonságot, szükség van “alaperőművekre”, a klímacélok teljesítéséhez pedig nélkülözhetetlenek az atomerőművek. A mostani adásban az energiaellátás problémáját a fosszilis és megújuló energia szempontjából vizsgálják. Áder János a műsorban elmondta, egy évvel ezelőtt, június 24-én mérték az addigi időszak rendszerterhelési csúcsát Magyarországon, akkor 6940 megawatt volt a fogyasztás. Ennek 37 százaléka import volt, több mint 40 százaléka a paksi atomerőműből származott, 25 százaléka gázerőművekből, több mint 10 százaléka a mátrai hőerőműből. Azon a napon a 320 megawatt szélerőművi kapacitásból 59 megawatt, az 1600 megawatt naperőművi kapacitásból 158 megawatt jutott el a fogyasztókhoz, tehát a beépített szél- és naperőművi kapacitásnak csak 11 százaléka állt aznap rendelkezésre – ismertette Áder János. Kiemelte: ez is azt mutatja, hogy hiába növeljük a megújuló erőművek kapacitását, csak a beépített kapacitás töredékét tudjuk megszerezni, és azt is nagy ingadozással, vagyis szükség van alaperőművekre az ellátásbiztonság garantálásához.

Hárfás Zsolt ehhez hozzátette: idén január 25-én újabb történelmi csúcs következett be, 7400 megawatt volt a fogyasztás, amiből 2800 megawatt volt import, ami a szakértő szerint súlyos ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági kérdés is. Az új rendszerterhelési csúcs idején – 17 óra 15 perckor – a naperőművek nulla megawattot termeltek, a 325 megawatt szélerőművi kapacitásból pedig kevesebb mint 100 megawatt származott, vagyis a szakértő szerint a nap- és szélerőművekkel nem lehet az ellátásbiztonságot garantálni, időjárás-függésük miatt tartalékkapacitásokra van szükség – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy amikor a megújulók sokat termelnek, de a rendszerterhelés alacsony, egyre gyakrabban “kérik meg” a Paksi Atomerőművet, hogy csökkentse termelését, ez azonban “nem egyszerű feladat” az atomerőműnél.

Advertisement

Áder János ehhez kapcsolódva arról beszélt, a termelési és fogyasztási kilengések miatt szükség van a gázerőművekre, amelyekben sokkal könnyebben és kevesebb kockázattal lehet növelni vagy csökkenteni a termelést, és így a hálózatban tartani a nap- és szélerőművek által megtermelt árammennyiséget. Hárfás Zsolt megjegyezte: ahhoz, hogy újabb naperőműveket lehessen a hálózatba integrálni, szükség van nagymértékű hálózatfejlesztésekre is. Áder János ismertette Németország példáját, amely úgy döntött, bezárja az atomerőműveit, de ennek a döntésnek a következményeként csökkent az ellátásbiztonság, nőtt viszont a szénerőművek kapacitása és így a kibocsátása is, ami akadályozza a klímacélok teljesítését.

Hárfás Zsolt szólt arról is, a szénerőmű szén-dioxid-kibocsátása az erőmű teljes életciklusában 820 gramm kilowattóránként, a gázerőműnél ez 490 gramm, vagyis klímavédelmi szempontból előnyösebb a gázerőmű, mint a szénerőmű. Úgy vélte, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellé a legjobb “szabályozó kapacitás” a gázerőmű. Áder János felhívta a figyelmet arra, nem mindegy, hogy amerikai palagázról, vagy orosz, kazah, vagy nigériai gázmezőről származó gázról van szó. Mint mondta, a palagáz kitermelése költségesebb, metánkibocsátása nagyobb és a kitermelésnél használt vegyszerek hatása nem ismert, vagyis összességében a klíma szempontjából kedvezőtlenebb. Hárfás Zsolt ehhez kapcsolódva megjegyezte, az amerikai palagáz Európába szállítása háromszor-ötször nagyobb “karbonlábnyommal” bír, mint a csővezetéken érkező orosz gázé.

Advertisement

Áder János ismertette az amerikai LNG-szövetség közgyűlésén elhangzottakat, amelyek szerint az amerikai palagázexport már le van kötve, új kapacitások kiépítése hat-nyolc évbe telik és még így sem tudnák, csak a teljes, Európa által vásárolt orosz gázt kiváltani, csak annak egyharmadát. Áder János kérdésére, hogy készült-e tanulmány arról, leválhat-e Európa az orosz gázról, s ha igen, mennyi idő alatt, milyen áron, Hárfás Zsolt azt mondta, nem készült ilyen tanulmány. Hozzátette: jelenleg is drámai villany- és gázárak vannak Európában, a további Oroszország elleni szankciók drámai következményekkel járnának. Megjegyezte: az Európai Unió szankciókról beszél, de nem mutat valós alternatívát, “mert az nem létezik”. Áder János úgy összegezte a két beszélgetést, hogy az energiaellátás tekintetében két lábbal a földön kell állni.

“Ne vágyaink, ideológiák, illúziók határozzák meg a gondolkodásunkat”, hanem a műszaki realitások, a technológia- és klímarealitások, az ár realitásai – fogalmazott. Megjegyezte: Magyarország ezt teszi, amikor az atomerőművi termelés mellett kardoskodik, és azt mondja, szükség van kiegészítő gázerőművekre, miközben jelentősen bővíti naperőművi kapacitásait, bár tudja, hogy a kapacitásnak az időjárás miatt csak egy része jut el megtermelt áramként a fogyasztókhoz.

Advertisement

Zöld Energia

Napelemes rendszert tervez? Erre a támogatásra érdemes lehet várni

Több mint 600 milliárd forintos keretből támogatnák 2027-től a lakások korszerűsítését és a napelemes fejlesztéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A tervek szerint 2027-ben indulhat el a Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitelprogram, amely több mint 600 milliárd forintos keretösszeggel segítené a magyarországi lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. A program célja, hogy 2030-ig mintegy 120 ezer otthon felújításához járuljon hozzá vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel. A konstrukcióban a családi házak mellett társasházak és panellakások korszerűsítésére is lehetőség nyílhat. A jelenlegi tervek szerint a családi házak tulajdonosai 2027 februárjától, a társasházak és lakásszövetkezetek pedig márciustól pályázhatnának. A program a tervek alapján 2030-ig működne.

Kik igényelhetik a támogatást?

A családi házak esetében magánszemélyek jelentkezhetnének, amennyiben önálló családi házzal, ikerházzal vagy sorházi ingatlannal rendelkeznek. A kisebb, egyedi fűtésű társasházak szintén bekerülhetnek ebbe a körbe. A nagyobb, többlakásos téglaépületek, a panelházak és a lakásszövetkezetek azonban várhatóan csak közös pályázat keretében vehetnének részt a programban. A jelenlegi elképzelések szerint az igénylésnek nem lenne feltétele a házasság, a gyermekvállalás vagy meghatározott életkor, és a lakóhelyre vonatkozó korlátozás sem szerepel a tervekben.

Advertisement

Mekkora támogatásra és hitelre lehet számítani?

A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű hitelt vehetnének fel. Ennek egy része az ingatlan energetikai állapotától függően vissza nem térítendő támogatássá alakulhatna. A legkedvezőbb esetben a felvett összeg 50 százalékát, legfeljebb 7,5 millió forintot engedhetnének el.

Advertisement

A támogatás mértékét az ingatlan kiinduló energetikai besorolása határozná meg. A H-I kategóriájú, vagyis energetikai szempontból kedvezőtlenebb állapotú épületeknél akár 50 százalékos tartozáselengedés is elérhető lehetne. A D-G besorolású ingatlanok esetében 30 százalékos támogatással számolhatnának, míg az A-C kategóriájú házak tulajdonosai a jelenlegi tervek szerint hitelt igényelhetnének, de tartozáselengedést nem kapnának. A társasházak és panellakások külön konstrukcióban vehetnének részt. A téglaépítésű társasházaknál lakásonként legfeljebb 5 millió, a panellakásoknál pedig 4 millió forintos finanszírozás jöhetne szóba. A hitel ezekben az esetekben kamatmentes lenne. A vissza nem térítendő rész a téglalakásoknál legfeljebb 2,5 millió, a panellakásoknál pedig 2 millió forintot érhetne el.

Mennyi önerőre lenne szükség?

Advertisement

A családi házak tulajdonosainak a beruházás költségének 5 százalékát kellene saját forrásból biztosítaniuk, legfeljebb 500 ezer forintig. A társasházi és paneles konstrukcióban lakásonként 200 ezer forintos önerővel számolnának. A támogatás egyik legfontosabb feltétele az energetikai hatékonyság javítása lenne: a felújításnak legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kellene eredményeznie. Ezt a beruházás előtt és után elkészített energetikai tanúsítványokkal kellene igazolni.

Napelem telepítésére is felhasználható lehet a támogatás

Advertisement

A tervezett program többféle energetikai korszerűsítést támogatna. A lehetséges munkálatok között szerepel a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a hőszivattyúk telepítése, a hatékony klímaberendezések és a világítás fejlesztése.

A napelemes rendszerek telepítése szintén bekerülhet az elszámolható beruházások közé. A családi házaknál azonban a napelemes kiadásokra külön korlát vonatkozna: ezek legfeljebb a vissza nem térítendő támogatás 20 százalékát tehetnék ki. A társasházi konstrukcióban ugyancsak szerepel a napelemes fejlesztés lehetősége, de a családi házakra vonatkozó korlátozás nem feltétlenül érvényesülne automatikusan ebben a pályázati formában.

Advertisement

A program lebonyolításában az MFB és a partnerbankok vehetnének részt, a kivitelezés pedig előminősített vállalkozások bevonásával történhetne. Az igényléshez várhatóan számlákra, energetikai dokumentációra és a beruházás megvalósulását igazoló iratokra is szükség lesz. Fontos, hogy a Wekerle Plusz jelenleg ismertetett feltételei még a program előzetes terveit tükrözik. A pontos jogosultsági szabályokat, a támogatási összegeket és az elszámolható munkálatok körét a 2027-ben megjelenő végleges pályázati felhívások határozhatják meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák