Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Áder János podcastjában egy atomenergia szakértővel beszélgetett megújuló energiaforrásokról

Létrehozva:

|

A fosszilis és megújuló energiaforrásokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Áder János emlékeztetett: a két héttel ezelőtti adásban az energiaellátás kapcsán arról beszéltek, nem lehet csak a megújuló energiaforrásokra alapozni az ellátásbiztonságot, szükség van “alaperőművekre”, a klímacélok teljesítéséhez pedig nélkülözhetetlenek az atomerőművek. A mostani adásban az energiaellátás problémáját a fosszilis és megújuló energia szempontjából vizsgálják. Áder János a műsorban elmondta, egy évvel ezelőtt, június 24-én mérték az addigi időszak rendszerterhelési csúcsát Magyarországon, akkor 6940 megawatt volt a fogyasztás. Ennek 37 százaléka import volt, több mint 40 százaléka a paksi atomerőműből származott, 25 százaléka gázerőművekből, több mint 10 százaléka a mátrai hőerőműből. Azon a napon a 320 megawatt szélerőművi kapacitásból 59 megawatt, az 1600 megawatt naperőművi kapacitásból 158 megawatt jutott el a fogyasztókhoz, tehát a beépített szél- és naperőművi kapacitásnak csak 11 százaléka állt aznap rendelkezésre – ismertette Áder János. Kiemelte: ez is azt mutatja, hogy hiába növeljük a megújuló erőművek kapacitását, csak a beépített kapacitás töredékét tudjuk megszerezni, és azt is nagy ingadozással, vagyis szükség van alaperőművekre az ellátásbiztonság garantálásához.

Hárfás Zsolt ehhez hozzátette: idén január 25-én újabb történelmi csúcs következett be, 7400 megawatt volt a fogyasztás, amiből 2800 megawatt volt import, ami a szakértő szerint súlyos ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági kérdés is. Az új rendszerterhelési csúcs idején – 17 óra 15 perckor – a naperőművek nulla megawattot termeltek, a 325 megawatt szélerőművi kapacitásból pedig kevesebb mint 100 megawatt származott, vagyis a szakértő szerint a nap- és szélerőművekkel nem lehet az ellátásbiztonságot garantálni, időjárás-függésük miatt tartalékkapacitásokra van szükség – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy amikor a megújulók sokat termelnek, de a rendszerterhelés alacsony, egyre gyakrabban “kérik meg” a Paksi Atomerőművet, hogy csökkentse termelését, ez azonban “nem egyszerű feladat” az atomerőműnél.

Advertisement

Áder János ehhez kapcsolódva arról beszélt, a termelési és fogyasztási kilengések miatt szükség van a gázerőművekre, amelyekben sokkal könnyebben és kevesebb kockázattal lehet növelni vagy csökkenteni a termelést, és így a hálózatban tartani a nap- és szélerőművek által megtermelt árammennyiséget. Hárfás Zsolt megjegyezte: ahhoz, hogy újabb naperőműveket lehessen a hálózatba integrálni, szükség van nagymértékű hálózatfejlesztésekre is. Áder János ismertette Németország példáját, amely úgy döntött, bezárja az atomerőműveit, de ennek a döntésnek a következményeként csökkent az ellátásbiztonság, nőtt viszont a szénerőművek kapacitása és így a kibocsátása is, ami akadályozza a klímacélok teljesítését.

Hárfás Zsolt szólt arról is, a szénerőmű szén-dioxid-kibocsátása az erőmű teljes életciklusában 820 gramm kilowattóránként, a gázerőműnél ez 490 gramm, vagyis klímavédelmi szempontból előnyösebb a gázerőmű, mint a szénerőmű. Úgy vélte, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellé a legjobb “szabályozó kapacitás” a gázerőmű. Áder János felhívta a figyelmet arra, nem mindegy, hogy amerikai palagázról, vagy orosz, kazah, vagy nigériai gázmezőről származó gázról van szó. Mint mondta, a palagáz kitermelése költségesebb, metánkibocsátása nagyobb és a kitermelésnél használt vegyszerek hatása nem ismert, vagyis összességében a klíma szempontjából kedvezőtlenebb. Hárfás Zsolt ehhez kapcsolódva megjegyezte, az amerikai palagáz Európába szállítása háromszor-ötször nagyobb “karbonlábnyommal” bír, mint a csővezetéken érkező orosz gázé.

Advertisement

Áder János ismertette az amerikai LNG-szövetség közgyűlésén elhangzottakat, amelyek szerint az amerikai palagázexport már le van kötve, új kapacitások kiépítése hat-nyolc évbe telik és még így sem tudnák, csak a teljes, Európa által vásárolt orosz gázt kiváltani, csak annak egyharmadát. Áder János kérdésére, hogy készült-e tanulmány arról, leválhat-e Európa az orosz gázról, s ha igen, mennyi idő alatt, milyen áron, Hárfás Zsolt azt mondta, nem készült ilyen tanulmány. Hozzátette: jelenleg is drámai villany- és gázárak vannak Európában, a további Oroszország elleni szankciók drámai következményekkel járnának. Megjegyezte: az Európai Unió szankciókról beszél, de nem mutat valós alternatívát, “mert az nem létezik”. Áder János úgy összegezte a két beszélgetést, hogy az energiaellátás tekintetében két lábbal a földön kell állni.

“Ne vágyaink, ideológiák, illúziók határozzák meg a gondolkodásunkat”, hanem a műszaki realitások, a technológia- és klímarealitások, az ár realitásai – fogalmazott. Megjegyezte: Magyarország ezt teszi, amikor az atomerőművi termelés mellett kardoskodik, és azt mondja, szükség van kiegészítő gázerőművekre, miközben jelentősen bővíti naperőművi kapacitásait, bár tudja, hogy a kapacitásnak az időjárás miatt csak egy része jut el megtermelt áramként a fogyasztókhoz.

Advertisement

Zöldinfó

A hőség már nem csak nappal veszélyes: egyre melegebbek az éjszakák is

Magyarországon egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, miközben a nyarak fokozatosan szárazabbá is válnak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy 2024-es cikkünk azt mutatja be, hogy a nyári hőség Magyarországon már ma is komoly egészségügyi kockázat, amely az elmúlt évtizedekben egyre erősebben terheli az emberi szervezetet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elemzés a hőstresszt nem pusztán a hőmérséklet alapján vizsgálja, hanem figyelembe veszi a páratartalom, a napsugárzás és a szél együttes hatását is, vagyis azt, hogy a hőség valójában hogyan hat az emberekre. A folyamat különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a rosszul hűthető épületekben élőket érinti érzékenyen, miközben a következő években is gyakoribbá válhatnak az egészséget veszélyeztető hőhullámok. A cikk ezért a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás sürgősségére hívja fel a figyelmet: a hőstressz-alapú riasztásokra, az árnyékolásra, a jobb épületszigetelésre és a városi zöldfelületek növelésére.

Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita
Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita

A 2024. júliusi hőhullám jól mutatta, hogyan válnak Magyarországon egyre hosszabbá és intenzívebbé a forró időszakok. A HungaroMet adatai alapján Budapesten és a déli-délkeleti országrészben ez volt a modern mérések kezdete óta az egyik legnehezebben elviselhető hőhullám: nemcsak a csúcshőmérséklet, hanem az időtartam és az összesített hőterhelés is rendkívüli volt. A cikk arra is rámutat, hogy nem igaz az az érv, miszerint „régen is ugyanilyen meleg volt”: a hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá váltak, és ennek oka nagyon nagy bizonyossággal az emberi üvegházgáz-kibocsátás. A közeljövő legfontosabb feladata ezért az alkalmazkodás erősítése, a hőségriadókra való felkészülés, az árnyékolás, a városi zöld- és vízfelületek növelése, valamint az épületek jobb hővédelme.

Alapadatok forrása: HungaroMet, ábra: Szabó Péter és Pongrácz Rita
Alapadatok forrása: HungaroMet, ábra: Szabó Péter és Pongrácz Rita

 

2025 nyarán megjelent cikkünk azt mutatja be, hogy Magyarország és a Balkán térsége Európa leggyorsabban melegedő és száradó régiói közé tartozik. Az 1971 óta vizsgált adatok szerint térségünkben a nyarak nemcsak jelentősen melegebbé váltak, hanem a nyári csapadék is csökkent, ami együtt súlyosbítja az aszályhelyzeteket. A 2024-es rendkívül forró nyár és a 2025-ös száraz, meleg június már ebbe a folyamatba illeszkedik: a száraz kontinentális jelleg erősödése nem távoli lehetőség, hanem jelenleg is tapasztalható átalakulás. A cikk arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás egyre sürgetőbb, miközben a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre nehezebb és költségesebb is lesz.

Ábra: Szabó Péter
Ábra: Szabó Péter
Ábra: Szabó Péter
Ábra: Szabó Péter

Szintén 2025 nyarán jelent meg egy cikkünk, mely azt mutatja be, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás, főként áprilisban és a nyári hónapokban, elsősorban a melegebb nappalok miatt. A változás különösen Délkelet-Magyarországon volt látványos, miközben a maximum- és minimumhőmérsékletek egyaránt magasabb tartományba tolódtak: júliusban például a leggyakoribb nappali értékek 26–27 °C-ról 29–30 °C-ra, az éjszakai minimumok pedig 13–14 °C-ról 16–17 °C-ra emelkedtek. A cikk fontos tanulsága, hogy a napi hőingás további növekedésének megtorpanása nem jó hír, mert ez részben abból fakad, hogy az éjszakák is egyre melegebbek (gyakoribbak az ún. trópusi éjszakák). Márpedig ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő, az emberi szervezet nehezebben pihen ki, így a hőség egészségügyi terhelése nemcsak nappal, hanem éjszaka is erősödik.

Ábra: Kis Anna
Ábra: Kis Anna

2026 tavaszán jelent meg egy cikkünk arról, hogy az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek mögött nem egyszerűen a „víz eltűnése”, hanem a táj hűtőképességének gyengülése áll. A Duna vízgyűjtőjének 1961 és 2020 közötti adatai alapján egyre hosszabb az az időszak, amikor a párolgási igény meghaladja a rendelkezésre álló csapadékot: míg korábban ez átlagosan egy hónapig tartott, az 1991–2020-as időszakban már három nyári hónapra nőtt. Ha a talajnedvesség és a növényzet nem képes elvezetni a beérkező napenergiát párolgás útján, az energia hővé alakul, ami gyorsítja a túlforrósodást és súlyosbítja az aszályt. A cikk ezért a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a burkolt felszínek csökkentése és a párologtatni képes zöld infrastruktúra erősítése felől közelíti meg az alkalmazkodást.

Infografika: Szémann Tamás
Infografika: Szémann Tamás

Végül egy olyan cikket is ajánlunk, amely azt mutatja be, miért nem elég a városi hőség ellen pusztán árnyékolásban vagy légkondicionálásban gondolkodni: a városok hűtésében kulcsszerepe van a víznek és a párolgásnak. Egy 2021. júliusi budapesti példa alapján már 1,7 milliméter, jókor érkező csapadék is érdemben csökkentette a hőmérsékleti csúcsot, mert a párolgás hatalmas mennyiségű energiát kötött le. A cikk szerint a hőszigethatás mérsékléséhez a zöldfelületek önmagukban nem elegendők: biztosítani kell a párologtatáshoz szükséges vizet is, például csapadékvíz-megtartással, kék-zöld infrastruktúrával, illetve szürkevíz vagy tisztított szennyvíz felhasználásával. Ez a közeljövő várostervezésének egyik kulcskérdése, mert a hőhullámok erősödésével a sűrűn beépített városi környezet egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelent.

A cikk példájának részleteit érdemes külön kiemelni: „1,7 mm csapadék Budapest teljes belterületére vetítve (386 km2) nagyjából 660 ezer m3 csapadék vízmennyiséget jelent. A Dunában ez a vízmennyiség kevesebb, mint negyed óra alatt folyik le.  Annak érzékeltetéséül, hogy a párologtatás során milyen energia-nagyságrendekről beszélünk, érdemes a vízmennyiség mellett az energiaáramlásban előidézett változást is kontextusba helyezni. A bemutatott, 1,7 mm délelőtti csapadék teljes elpárolgásához szükséges energiamennyisége Budapest belterületére vetítve nagyjából 400 GWh. Ez megegyezik a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének nagyságával, ami kb. 40 millió háztartás 1 napi légkondicionálási szükségletének fedezésére elegendő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák