Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Zöldebb és hatékonyabb működésre áll át a Hortobágyi Halgazdaság

Újabb gépbeszerzésre nyert pályázati forrást a hortobágyi halgazdaság.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A versenyképesség javítására, termelőkapacitások bővítésére, a gép- és eszközpark korszerűsítésére, illetve innovatív megoldások bevezetésére elnyert csaknem 250 millió forint támogatás után újabb, 27,2 millió forinthoz jutott a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Plusz keretében – tájékoztatta a cég vezérigazgatója az MTI-t. Simon Károly azt mondta, a Gépbeszerzés a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. technológiai fejlesztése érdekében című pályázatuk az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg 70 százalék európai uniós és 30 százalék hazai forrásból utófinanszírozással, a támogatás mértéke 50 százalék – írja az alternativenergia.hu.

Hozzátette: a MAHOP Plusz pályázat forrásából két halszállító hűtőautó üzembe állításával javítják a szállítás üzembiztonságát, javítják a munkakörülményeket, és biztosítják a meglévő és leendő partnereik pontos, gyors, megbízható kiszolgálását. A pályázat keretében egy elektromos targoncát is beszereznek, ami a halászati munkákkal összefüggő anyagok mozgatásában jelent majd nagy segítséget – jelezte a vezérigazgató megjegyezve, hogy a targonca használatával csökken a károsanyag kibocsátás, az energiafelhasználás és a zajterhelés.

Simon Károly kiemelte: a hortobágyi halgazdaság hazánk egyik nagymúltú és legkiterjedtebb tógazdasága, amely a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén működik, páratlan természeti környezetben. A társaság teljes üzemű gazdaság, vagyis működése során a haltermelés teljes vertikumát (szaporítás, ivadék-, növendék-, és piaci hal nevelés) felöleli. Az élő hal nagy részét hipermarketekben értékesítik, exportálnak Romániába, az extra méretű, négy kilogramm feletti halaik pedig igen keresettek a horgászok körében – ismertette.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák