Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Zöldenergia nagyüzemben: szerves hulladékból készül biometán Szarvason
Biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet a Mol.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várhatóan év végéig megvalósuló beruházás révén az országos földgázhálózatba betáplálható tisztaságú biometánt tudnak előállítani a Békés vármegyei városban – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták, évente több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak majd elő, ez mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg. A szarvasi lesz a Mol-csoport első biometánüzeme, és egyben a harmadik ilyen létesítmény Magyarországon – tették hozzá. A biogáz szerves anyagok (például növényi maradványok, trágya, élelmiszerhulladék) lebontásával keletkező, megújuló energiaforrás, ami főként metánt, valamint szén-dioxidot és egyéb vegyületeket is tartalmaz. Az új üzem utóbbiaktól tisztítja meg a biogázt és így nagy tisztaságú, magas energiatartalmú biometánt állít elő.
A biometán nemcsak a földgáz mint fosszilis energiahordozó kiváltására alkalmas, hanem a zöld tanúsítványa (ISCC) révén egy sokkal magasabb hozzáadott értékű terméket jelent. A tájékoztatás szerint az új beruházással úgy növelik az energiabiztonságot, hogy megfizethető és fenntartható módon állítanak elő energiahordozót. A Mol-csoport 2023-ban vette meg a Szarvasi Biogázüzemet. Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot, és kapcsolt hőenergiát állítanak elő. A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ elektromos csúcskapacitása 4 megawatt.
Az üzem évente több mint 40 ezer tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további 53 000 tonna maradék hulladékot (például hígtrágyát és trágyát). Ezen kívül mintegy 18 000 tonna mezőgazdasági szubsztrátot használnak alapanyagként a közel 12 millió köbméter biogázt előállító üzem számára.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés