Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Újrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
Új élet a hulladéknak: több mint 15 milliárdos pályázat segíti az újrafeldolgozó kapacitások bővítését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzése és a hulladékhasznosítási kapacitások bővítése érdekében a kormány új pályázatot hirdet 15,1 milliárd forintos keretösszeggel – írja az alternativenergia.hu. A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését, amelyek hosszú távú megtakarítást és új piaci lehetőségeket hozhatnak a vállalkozásoknak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A tárca tájékoztatása szerint a KEHOP Plusz Program keretében nyújtott támogatás új vagy bővülő újrafeldolgozó kapacitások kialakítására, valamint innovatív, hatékony technológiák bevezetésére igényelhető. Támogathatók továbbá a kritikus másodnyersanyagok kinyerését célzó beruházások, illetve a projekthez kapcsolódó infrastrukturális elemek, így csarnokok, tárolók és gépek fejlesztése vagy beszerzése, legfeljebb a támogatás 25 százalékáig. A program kiemelten fejlesztendő hulladékáramai a műanyagok, az üveg, az elektronikai hulladék, az elemek és akkumulátorok, a roncsautók, valamint a gumiabroncsok.
A pályázatra gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, illetve kettős könyvvitelt vezető cégek jelentkezhetnek. A vissza nem térítendő támogatás mértéke régiónként és a vállalkozások mérete szerint eltérő, így egyes régiókban – az Észak- és Dél-Alföldön, az Észak- és Dél-Dunántúlon – akár 65 százalékos támogatási intenzitás is elérhető a kisvállalkozások számára. A támogatás összege projektenként 150 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedhet. A felhívásra várhatóan négy szakaszban lehet majd pályázatot benyújtani, az első pályázati szakasz tervezetten 2026 januárjában nyílik meg. A tervezethez 2025. december 1-ig lehet megtenni az észrevételeket a www.palyazat.gov.hu oldalon – jelezte közleményében az EM.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés