Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A feljegyzések kezdete óta 2025 volt a harmadik legmelegebb év globálisan, mindössze 0,01 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint 2023, és 0,13 Celsius fokkal volt hűvösebb, mint az eddig legmelegebb év, 2024 – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S) szerdán. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A szerdán közzétett adatok szerint az elmúlt 11 év volt az egymást követő 11 legmelegebb év. Közöttük az elmúlt három év – 2023, 2024 és 2025 – globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti iparosodás előtti szintet. Ez az első alkalom, hogy egy hároméves időszak hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius fokos határértéket. Világszinten a szárazföldi területek levegőhőmérséklete a második legmelegebb volt tavaly, míg az Antarktiszon a feljegyzett legmelegebb éves hőmérsékletet, az Északi-sarkvidéken pedig a második legmelegebbet mérték. A globális felszíni levegőhőmérséklet 2025-ben 1,47 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, szemben 2024 1,60 Celsius-fokos értékével. A hosszú távú globális felmelegedés jelenlegi szintje becslések szerint körülbelül 1,4 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szintnél.
A jelenlegi felmelegedési ütem alapján a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos hosszú távú globális felmelegedési határérték az évtized végére elérhető lehet, azaz több mint egy évtizeddel korábban, mint ahogy azt a megállapodás aláírásakor mért felmelegedési ütem alapján előre jelezték – tették hozzá. Az elmúlt három év melegrekordjait az uniós szolgálat egyebek mellett az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódásával és a globális tengerfelszín hőmérsékletének kivételesen magas szintjével magyarázta. 2025-ben a világ szárazföldi területének felén éves átlagban 32 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletet mértek, ami a száraz és gyakran szeles időjárással együtt erdőtüzeket eredményezett. A légszennyező anyagokat kibocsátó erdőtüzek káros hatással voltak az emberi egészségre mind helyi, mind globális szinten – írták.
A globális átlaghőmérséklet 2025-ben 14,97 Celsius-fok volt, ami 0,59 Celsius-fok magasabb az 1991-2020-as átlagnál, és 0,13 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2024-ben, a valaha mért legmelegebb évben. A szárazföldi területek feletti levegő hőmérséklete a második legmelegebb volt tavaly, 0,20 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2024-ben, és 0,01 Celsius-fokkal magasabb, mint 2023-ban. A globális tengerfelszín hőmérséklete 20,73 Celsius-fok volt, ami a harmadik legmelegebb 2024 és 2023 után. 2025 januárja volt globálisan a valaha mért legmelegebb január. Március, április és május egyaránt a második legmelegebb hónapok voltak az évszakban. Az év minden hónapja, február és december kivételével, melegebb volt, mint a 2023 előtti bármely év azonos hónapja. Európát tekintve az uniós szolgálat közölte: 2025-ben az átlagos hőmérséklet 10,41 Celsius-fok volt, ami 1,17 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as referenciaidőszak átlagánál, és 0,30 Celsius-fokkal alacsonyabb a legmelegebb 2024-es évnél.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés