Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Környezetvédelmi szabályszegés miatt vizsgálják a BYD szegedi gyárépítését
Környezetkárosítás gyanúja miatt indult nyomozás a szegedi BYD-beruházás ügyében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A közlemény szerint a Csongrád Csanád Vármegyei Kormányhivatal május 12-én tett feljelentést azért, mert a BYD Auto Hungary Kft. nem tett eleget a kiadott környezetvédelmi engedély előírásainak – ismerteti az alternativenergia.hu. Gyanú merült fel, hogy a beruházási területről kitermelt, szennyezettségi határérték feletti alkil-benzol tartalmú földet több külső helyen rakodták le. Az ügyben a Szegedi Rendőrkapitányság környezetkárosítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amely szakértők bevonásával folyik. A kormányhivatal korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a BYD-gyár kivitelezési munkáinak 2024-es megkezdése óta folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházást, és több különböző hatáskörben indított ellenőrzést. Az idei első negyedévben a környezetvédelmi szabályok betartásával összefüggő hatósági eljárást indított.
A tényállás tisztázása jelenleg folyamatban van, azonban az eddig rendelkezésre álló információk alapján a beruházási területen kitermelt talajréteg felhasználásával kapcsolatban környezetkárosítás gyanúja merült fel.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán azt írta, a BYD a Szegeden létesítendő gyár építése során súlyosan megszegte a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségeit. A politikus közölte, konzultált az illetékes szervekkel, valamint Stumpf Péterrel, Szeged országgyűlési képviselőjével, aki részletesen tájékoztatta a kialakult helyzetről, a jogsértések mértékéről, a helyi lakosság jogos aggodalmáról.
A miniszter azt írta, határozottan és nyomatékosan felszólítja a BYD vezetőit, hogy a környezetkárosító tevékenységet azonnali hatállyal fejezzék be, és maradéktalanul tegyenek eleget a hatóságok által előírt kötelezettségeiknek.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés