Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Nagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
Közel 500 milliárd forintból fejlesztik a villamosenergia-hálózatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Közel 500 milliárd forintot fordít a kormány a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és okosmérők telepítésére az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) keretében – közölte a gazdasági és energetikai miniszter Facebook-oldalán. Kapitány István kiemelte, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) aláírta mind az öt támogatási szerződést a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel, a teljes támogatási keretösszeget pedig a kormány már átutalta az MFB részére – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető rámutatott, a hálózat fejlesztése és korszerűsítése alapvető fontosságú a biztonságos energiaellátás, valamint az új megújulóenergia-kapacitások rendszerbe kapcsolhatósága szempontjából. “Dolgozunk tovább, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást hazahozzunk, és olyan fejlesztésekre fordítsunk, amelyek erősítik az ország energiafüggetlenségét és versenyképességét” – írta a miniszter.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés