Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-20

Szerző:

Hell

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:albánia környezetvédelem természetvédelem turizmus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Évtizedekre szóló döntés: hosszabb egyeztetést kérnek a klímatörvényhez

Legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek a klímatörvény véleményezésére.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős hatásai miatt legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek az előkészítés alatt álló klímatörvény-tervezet véleményezésére – közölte az MTI-vel a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Az érdekképviselet csaknem 200 szervezet nevében, a Green Policy Centerrel együtt fordult Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, mert attól tartanak, hogy az egyeztetés jóval rövidebb lesz – írja az alternativenergia.hu. Levelüket elküldték az igazságügyi, illetve a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős tárcának, valamint az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak is.

A közlemény szerint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény nyolc napot ír elő minimális véleményezési időként, de azt is kimondja, hogy a tervezet céljához és jelentőségéhez igazodó időt kell biztosítani. A végrehajtási rendelet alapján a miniszternek mérlegelnie kell a tervezet terjedelmét, szakmai és társadalmi jelentőségét, valamint mindazt, ami a lehető legszélesebb körű részvételt szolgálja. A négyhetes időtartam egyébként összhangban áll a nemzetközi jó gyakorlattal is – tették hozzá.

A klímatörvény a közlemény szerint évtizedekre meghatározza, hogyan fog alkalmazkodni Magyarország a változó környezeti feltételekhez. Egy ilyen jelentőségű jogszabályt nem lehet egy hét alatt érdemben véleményezni, a társadalomban komoly igény van a részvételre. A kért idő a felétele annak, hogy a beérkező szakmai és helyi tapasztalatok javíthassák a végleges törvényjavaslatot – hangsúlyozták.

Tovább olvasom