Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-20

Szerző:

Hell

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:albánia környezetvédelem természetvédelem turizmus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Akkumulátorgyári NMP-szennyezés: folytatódnak az iváncsai vízvizsgálatok

Iváncsa egyetlen kútjában sem mutattak ki az akkumulátorgyárból származó szennyezést.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A település 55 helyszínén, fúrt és ásott kutakból vett vízminták egyikében sem mutatható ki szennyeződés – közölte Iváncsa önkormányzata azután, hogy az elmúlt héten az SK On Hungary akkumulátorgyár arról tájékoztatta őket: az üzem belső területén található monitoring kútban NMP-szennyezést mutatott ki a gyár önellenőrző mérése. A község Facebook-oldalán jelezték, hogy a kontrollvizsgálatokat a jövőben is folytatni fogják – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Fejér vármegyei település múlt pénteken közölte, hogy a gyár NMP-szennyezést (n-metil-2-pirrolidon) fedezett fel, az oldószer a szervezetbe kerülve fejti ki káros, például magzatkárosító hatását. Mint írták, a vezetékes ivóvíz Ercsi felől érkezik csővezetéken, azzal nem lehet probléma.

Az SK On Hungary MTI-hez eljuttatott közleményében megerősítette a szennyezést, hangsúlyozva: a vállalati eljárásaiknak megfelelően azonnal meghozták a szükséges óvintézkedéseket, egyebek között a vonatkozó berendezések üzemeltetésének felfüggesztését. Mint írták, teljes mértékben együttműködnek a hatóságok vizsgálatában és az esetleges további intézkedésekben.

A LIGA Vas- és Fémipari Szövetség kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy kérésükre napirendjére veszi következő ülésén az Országos Munkavédelmi Bizottság a Magyarországon működő akkumulátorgyárakban történt balesetek, valamint egészségkárosító fokozott kockázataik kérdését. Egyúttal jelezték, hogy felveszik a kapcsolatot a helyi országgyűlési képviselővel, Nagy Ervinnel, mivel úgy tűnik, a bírságoknak épp az a hatása hiányzik, hogy a munkáltató haladéktalanul beszüntesse a munkavállalókra és környezetükre káros cselekményeket. Azt kérték a képviselőtől, hogy szólaljon fel a munkavállalók jogáért a egészséges és biztonságos munkahelyhez.

Tovább olvasom