Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Fontos lépés az energiabiztonságért: összekapcsolnák a két finomítót

Új szénhidrogéntermék-vezeték létesítését szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be a miniszterelnök-helyettes.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szükséges egy új szénhidrogéntermék-vezeték létesítése Százhalombatta és a szlovákiai Ipolyság (Šahy) település közötti szakaszon, amely a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító összeköttetését célozza, ennek megvalósítását szolgálja az a törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a parlamentnek Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes. A törvényjavaslat az újonnan létesítendő vezeték koordinátáival egészíti ki a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya közötti korábbi megállapodásról szóló jogszabályt, amely a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szól – írja az alternativenergia.hu.

A 2022 óta zajló orosz-ukrán konfliktus kockázatot jelent Magyarország és Szlovákia kőolajtermék-ellátására
– olvasható az indoklásban. Magyarország kormánya és Szlovákia kormánya egyetért a tekintetben, hogy energiabiztonságuk növelése érdekében szükséges egy olyan új szénhidrogéntermék-vezeték a Százhalombatta és Ipolyság (Šahy) község közötti szakaszon, amely megteremti az összeköttetést a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító között.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák