Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Természetalapú fejlesztés indul a szentesi Kurca mentén uniós forrásból
Felújítják a szentesi Kurca-part egy szakaszát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Uniós támogatással felújítják a szentesi Kurca-part egy szakaszát, a beruházás kivitelezési szerződését csütörtökön írták alá – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Kurca folyó városi szakaszának újjáélesztése két-két magyarországi és vajdasági település – Csongrád, Szentes, Kishegyes (Mali Iđoš) és Topolya (Bačka Topola) – együttműködésével indult uniós projekt keretében valósulhat meg, amely célja nyilvános terek zöldebbé tétele és természetalapú megoldások bevezetése az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás érdekében. A 1,716 millió euró (660,235 millió forint) uniós támogatást elnyerő projekt során Csongrádon a városi épületek zöldítésének mintaprojektjét valósítják meg a városi hőszigethatás-csökkentése érdekében: a Művelődési Központ és Városi Galéria jelenleg használaton kívüli udvarán zöld közösségi teret alakítanak ki.
Topolyán a városi zöld területek ökoszisztéma szolgáltatási kapacitásainak javítása és a biodiverzitás növelése érdekében egy “zöld oázist” hoznak létre az ember, a növény- és állatvilág számára egy leromlott városi parkból.
Kishegyesen a napenergia komplex felhasználásának mintaprojektjét valósítják meg. Napelemeket és a napkollektorokat szerelnek fel, valamint egy közösségi oktatási kertet alakítanak ki üvegházzal, zöld falakkal és a a komposztálás lehetőségeit bemutató demonstrációs eszközökkel. Szentesen a Kurca Open Hotel alatti szakaszát újítják meg. A beruházás kivitelezője a békéscsabai Bólem Építőipari Kft.
A folyóparton sétány épül közvilágítással, kettő esőbeállóval, több mint 50 méteren ülőfalat alakítanak ki, információs táblákat, egy okospadot és egy köztéri infokommunikációs pultot helyeznek ki. Több mint 1400 négyzetméteren megújul a zöldterület is, a gyepesítés mellett kilenc fát, cserjéket és évelőnövényeket telepítenek. A kivitelezés költsége nettó 113 millió forint, a pályázaton biztosított forráson felül az önkormányzat nettó 4 millió forinttal járul hozzá a fejlesztéshez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés