Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-20

Szerző:

Hell

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:albánia környezetvédelem természetvédelem turizmus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Az EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig

Töretlen az energiahatékonysági beruházások támogatásának népszerűsége.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-12-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felülvizsgált Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hatékonyan segíti a tartós energiamegtakarítást eredményező beruházásokat, célzottan támogatja a magyar családokat otthonaik felújításában és az energetikai korszerűsítések ösztönzésével megrendeléseket teremt a hazai építőipar számára – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt időszakban az EKR fellendítette az energiahatékonysági piacot, ezáltal a felújított épületek darabszáma év végére meghaladhatja az 50 ezret – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. A közlemény szerint a piaci szereplők kedvezően fogadták az EKR idén lezajlott felülvizsgálatának eredményeit. Ezt bizonyítja, hogy rekord részvételt és forgalmat hozott a legutóbbi, az átfogó megújítás után megtartott harmadik aukció. Ezen az EKR-tőzsde indulása óta az eddigi legmagasabb taglétszámmal a legnagyobb mennyiségű hitelesített energiamegtakarítás (HEM) cserélt gazdát.

A most eladott energiamennyiség – több mint 344 ezer gigajoule (GJ) – több mint kétszerese a legutóbbi aukcióénak és a korábbi 2,73 milliárd forinttal szemben már 5,91 milliárd forintnyi HEM talált gazdára. Az EKR-tőzsde teljesítménye egyértelműen igazolja, hogy a megújult EKR-nek köszönhetően az utóbbi hónapokban jelentősen élénkebbé vált az energiahatékonysági piac. Az energiamegtakarítási kötelezettség emelésével és a kötelező 75 százalékos lakóépületfelújítási részarány meghatározásával az EKR keretében 2027 végéig akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítése válik lehetővé, ami 5,46 millió gigajoule (GJ) lakossági energiamegtakarítást jelent – írták.

Az EKR 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók- és kereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső felhasználóknál. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az intézkedés töretlenül népszerűek a családok körében, egyre több otthon válik energiatakarékossá, miközben a hazai építőipart is hatékonyan ösztönzi, erősítve ezzel a fenntartható fejlődést és a családok jólétét Magyarországon – közölte az EM.

Tovább olvasom