Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Levegő, talaj, talajvíz és zaj: átfogó monitoringot végez az SZTE a BYD-nál
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD és az SZTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE), amely alapján a felsőoktatási intézmény független monitoringtevékenységet végez – tájékoztatta a multinacionális vállalat az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE független külső szakértőként vesz részt a környezetvédelmi monitoringban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az egyetem méri a levegő minőségét, az ipari szennyvíz, a talajvíz és a talaj állapotát, valamint a zaj szintjét, és figyelemmel kíséri a helyhez kötött kibocsátási forrásokat. Emellett szakértőként értelmezi a mérési eredményeket, és részt vesz a monitoringtervek kidolgozásában és folyamatos fejlesztésében is. Az együttműködés célja, hogy az egyetem környezettudományi tapasztalatára támaszkodva a BYD Auto Hungary környezetvédelmi ellenőrzései még alaposabbak, tárgyilagosabbak és átláthatóbbak legyenek. Ez biztosítja, hogy a mért adatok pontosak, megbízhatók és utólag is visszakereshetők maradjanak – tették hozzá.
A közlemény idézi Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettest, aki úgy fogalmazott, az együttműködés összeköti a tudományos szakértelmet az ipari gyakorlattal, annak érdekében, hogy objektív méréseken és tényeken alapuló döntésekkel óvják a környezetet. A környezetvédelem a BYD fenntarthatósági stratégiájának kulcseleme. A BYD a jövőben is a hatályos jogszabályok szerint végzi környezetvédelmi ellenőrzéseit, és az előírásoknak megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a releváns környezetvédelmi adatokat – hangsúlyozták a közleményben. A vállalat a továbbiakban is aktívan együttműködik a hatóságokkal és a lakossággal, miközben folyamatosan fejleszti környezetvédelmi gyakorlatát – írták.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés