Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák