Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Szigorítanák az erdőgazdálkodást a biodiverzitás védelme érdekében

Leállítják a védett erdők kitermelését, és szigorítják az ipari szankciókat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hangsúlyozta, azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére – ismertette az alternativenergia.hu. “Nem engedhetjük tovább a tarvágásokat, erdeink nem csupán faanyagot, hanem a jövőnket és a hazánk épségét jelentik” – fogalmazott. Közölte, átalakítják az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó. Szakmai körökben tiltakozást váltott ki, amikor néhány éve már rendeletben, majd a múlt év középen törvény engedélyezte a tarvágást az őshonos fafajú, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőkben.

Sajtójelentések szerint az MTA Biológiai Tudományok Osztálya nem támogatta azt a törvénytervezetet, mert a természetvédelmi és Natura 2000 elődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdőkben csak ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében látta megengedhetőnek a gazdasági hasznosítást. Az Európai Erdészek Szövetségének szakmai állásfoglalása szerint a vágásos üzemmód bizonyos típusai – szálalóvágás, fokozatos felújító vágás – keretében megvalósítható az erdei biodiverzitás, az erdőborítás fenntartása, de a tarvágás nem tekinthető ökológiailag fenntartható gazdálkodási módnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák