Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz

Az erdőgazdálkodás hosszútávon is képes tűzifával kiszolgálni a lakosságot – jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mocz András az idei szociális tüzelőanyag program részleteiről szólva elmondta: a kormány a 2025-2026-os fűtési szezonban 5 milliárd forint értékű tűzifavásárlási támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Jelezte: ebből a forrásból a rászorulóknak segítenek megteremteni az “otthon melegét” – írja az alternativenergia.hu. Fontosnak nevezte, hogy Magyarországon a tűzifa fenntartható erdőgazdálkodásból származik. A hazai erdők évente mintegy 13 millió köbméternyi fa növedéket hoznak, ebből 7 millió köbmétert termelnek ki. A jövő nemzedékei nem kerülnek veszélybe, és csak azokat a fákat termelik ki, amelyek erre valóban megértek, vagy kivágásuk az erdők további fejlődését szolgálja – húzta alá.

Közölte: idén is 2000-nél több önkormányzat nyújtotta be igényét kedvezményes tűzifavásárlásra, illetve tűzifa-támogatásra. Az állami erdőgazdaságok biztosítják ennek 90 százalékát, a maradék 10 százalék a magán erdőgazdálkodók hozzájárulása a programhoz. Az állami erdészetekből a kiszállítások 70 százaléka már megtörtént – tette hozzá a helyettes államtitkár jelezve, várhatóan a tél beálltáig minden igénylőhöz eljut az átlagosan 1,5 köbméter mennyiségű, háztartásonként megközelítőleg 60 ezer forint értékű fűtőanyag.

Mocz András kitért arra is, hogy a hazai fűtési energiafelhasználás közel 30 százalékát a tűzifa adja, és erre a jövőben is szükség lesz. Tájékoztatása szerint Magyarország erdőterületeinek nagysága növekszik, folyamatosak az erőtelepítések, miközben megújulnak a kiöregedett erdők is. Jelenleg a fával borított területek aránya 24,3 százalék, a kormány célja ez 2030-ig 27 százalékra emelkedjen – jegyezte meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák