Zöldinfó
Albánia, a „sasok földje”
Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.
Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.
Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.
Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Madáretetők, sünodúk és környezeti nevelés – zöld programokat támogat a Schneider Electric
A Schneider Electric támogatást ad a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak környezeti nevelésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A környezeti neveléshez kapcsolódó programokhoz kétmillió forint értékű anyagi támogatást nyújt a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) okosgyára a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak (KNPA) – közölte az alternativenergia.hu. A támogatásról szóló végleges döntés áprilisban született meg, a megállapodás két évre szól. A DSPS által biztosított összeg egy részét fiatalok számára szervezett oktatási-szemléletformálási célú rendezvények megvalósítására fordítják majd. Emellett a támogatásból finanszírozzák a Natura 2000 ökológiai hálózat részét képező homoki erdőssztyepp élőhely, a Peszéri-erdő helyreállítási és területkezelési programjaiban a gyakorlaton résztvevő egyetemi hallgatók ellátását. A Schneider Electric és a KNPA, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) közötti együttműködés mintegy ötéves múltra tekint vissza. Az elmúlt 5 év alatt a DSPS 1,5 millió forinttal támogatta az alapítvány munkáját.
A cég felidézte, hogy a dunavecsei gyár tavaly kezdődött, 44 millió eurós beruházással megvalósuló bővítése kapcsán a telephely területén egy kisméretű tó kialakításában dolgoztak együtt a KNPI szakemberei és a Schneider Electric munkatársai. A távlati cél az, hogy felmérjék, milyen hatással lehet a helyi élővilágra egy ilyen, őshonos növényekkel betelepített tó kialakítása. 2025-ben a dunavecsei gyár szélesebb körben is elindított egy környezetvédelmi programot, amelybe szintén bevonták a KNPI munkatársait. A kezdeményezés részeként az üzem dolgozói madáretetőket, sünodúkat, illetve denevérlakokat készítettek, amelyeket nemcsak a létesítmény környékén helyeztek el, hanem felajánlották a környékbeli óvodáknak és iskoláknak is.
Oltvai Márton, a DSPS gyárigazgatója a közleményben jelezte, hogy a jövőben is szeretnék megvalósítani a környezeti neveléshez kapcsolódó együttműködéseket. Vadász Csaba a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője szerint a Schneider Electric DSPS okosgyárával való együttműködés nagy jelentőséggel bír számukra. Emlékeztetett, hogy a cég munkatársai már többször végeztek önkéntes munkát az egyik legértékesebb hazai erdőssztyeppben, hozzájárulva annak kedvező természetvédelmi állapotának helyreállításához. A cég segítségével több száz gyermekhez és fiatal felnőtthöz tudták eljuttatni a legfontosabb üzeneteiket a természeti rendszerek és az önkéntes munka fontosságáról, valamint az élővilággal szembeni felelős viselkedés jelentőségéről. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 1991 óta van jelen Magyarországon. Gyártóhellyel rendelkezik Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén.
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés