Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-20

Szerző:

Hell

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:albánia környezetvédelem természetvédelem turizmus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb hulladék, több tudatosság: novemberben indul az akcióhét

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét a pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét olyan pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál, amelyekkel megelőzhető a hulladék keletkezése – olvasható a közlemény az alternativenergia.hu oldalon. “A legkönnyebben azt a szemetet kezeljük, amit meg sem termelünk” – fogalmazott posztjában Gajdos László, aki közösségi oldalán mindenkit arra bíztatott, hogy csatlakozzon a november 21-29. közötti akcióhéthez. Egyúttal jelezte, az érdeklődők november 9-ig regisztrálhatnak a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026 oldalon. A Szunyogh Média tudományos-ismeretterjesztő és szakmai blog kedden az akcióhét magyarországi programjairól szóló közleményükben azt írták, “Minden döntés számít! Minden erőforrás érték!” – ezzel a jelmondattal rendezik meg 18. alkalommal az Európai Hulladékcsökkentési Hetet. Az egész Európára kiterjedő kezdeményezés idén arra hívja fel a figyelmet, hogy a hulladékcsökkentés nem a kukánál kezdődik.

A 2026-os fókusztéma az anyagtakarékosság, illetve annak végiggondolása, hogy valóban mennyi anyagra, termékre és erőforrásra van szükség és hogyan lehet a már meglévő dolgokat tovább használni. Ehhez nem feltétlenül kell nagyszabású környezetvédelmi projekt. Egy iskola rendezhet csereberét vagy javítónapot, egy munkahely felmérheti, hol lehet kiváltani az egyszer használatos eszközöket, egy közösség szervezhet eszközkölcsönzést vagy élelmiszermentő akciót, egy család pedig akár azt is megmérheti, mennyi élelmiszer kerül egy hét alatt a szemétbe.

A program ötletei között szerepel a csomagolás csökkentése, a tárgyak javítása és felújítása, az újratöltés, a papír újrahasználata, a komposztálás, valamint az anyag-, víz- és energiatakarékosság is. Arra is kitértek, hogy öt kategóriában lehet jelentkezni: közigazgatási szervezetek, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek és magánszemélyek regisztrálhatják akcióikat. A részletek és a magyarországi regisztráció az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai oldalán, a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026/ honlapon érhetők el.

Tovább olvasom