Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre nagyobb arányban áll át örökerdő-gazdálkodásra a Vérteserdő

Gyarapodott a Vérteserdő Zrt. élőfa-állománya tavaly.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt. által kezelt 46 ezer hektárnyi állami erdőterület faállományában 2025-ben közel 190 ezer köbméter növedék keletkezett, ezzel elmúlt 25-30 év eredményeként a kezelésüben lévő erdők élőfakészlete már mintegy 8,9 millió köbméter – közölte az alternativenergia.hu. A tavalyi évet összegezve ismertették, hogy a társaság 124 ezer köbméter faanyagot termelt ki, ez tűzifaként, a tatabányai távfűtés energia-alapanyagaként, valamint fafeldolgozó üzemek alapanyagaként hasznosult. A rönkértékesítés megközelítette a 10 ezer köbmétert, a papír- és rostlemezipari értékesítés pedig 15 ezer köbmétert tett ki. A fiatal és középkorú erdőkben 2480 hektáron végeztek nevelővágásokat, amelyek az állományok stabilitását és ellenálló képességét javították. Kármegelőzést szolgáló, egészségügyi célú termelésekre 673 hektáron volt szükség, tarvágás 65 hektáron történt, jellemzően nemesnyárasokban és akácosokban.

A társaság az őszi-tavaszi erdősítési időszakban 318 mázsa makkot vetett, és 1,1 millió csemetét ültetett el. Új erdőtelepítést 13 hektáron végeztek, 7 hektáron pedig korábbi telepítések aszálykárait pótolták. A jövő erdeinek utánpótlására az Agostyáni Arborétum csemetekertjében burkolt gyökerű, szárazságtűrőbb példányokat nevelnek, ezzek mintegy 300 hektáron segíthetik a természeti állapot javítását. A Vérteserdő Zrt. a genetikai értékek megőrzése érdekében 2025-ben két új génrezervátumot jelölt ki, molyhos tölgyre 650, virágos kőrisre 300 hektáron. Emellett két új magtermőállomány jött létre, és 127 kiemelkedő tulajdonságú törzsfát azonosítottak.

A társaság által kezelt erdők 20,7 százalékán, összesen 8700 hektáron már nem vágásos erdőfenntartás folyik. A tervek szerint ez az arány 2026-ban 25 százalékra emelkedik, további 1000 hektár faanyagtermelést nem szolgáló erdő és 900 hektár örökerdő kijelölésével. A Vérteserdő három vadászterületen, összesen 28,5 ezer hektáron lát el vadgazdálkodási feladatokat. Tavaly kiemelt figyelmet kapott az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése. A mezőgazdasági területekre és a lakott térségekre nehezedő vadnyomás mérséklése érdekében 3400 vad került terítékre, ennek közel fele vaddisznó volt. A közjóléti és oktatási programok keretében közel 3100 diák vett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon, az Agostyáni Arborétum látogatószáma meghaladta a 10 ezer főt. Kiemelt közösségi siker volt, hogy a Szárligetet Csákvárral összekötő erdei útszakasz elnyerte az “Év Erdei Kerékpárútja 2025” címet. A Vérteserdő Zrt. a déli Gerecse, a Súri-Bakonyalja, a Győr-Tatai-teraszvidék és a Vértes hegység erdeit gondozza, Komárom-Esztergom, Fejér és kis részben Győr-Moson-Sopron vármegyében, mintegy 46 200 hektáron.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák