Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Megosztja az európaiakat az élelmiszer-innováció: a válaszadók 51 százaléka bizalmatlan

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített és közzétett Eurobarométer-felmérésből. Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett: az innovatív élelmiszerek olyan új vagy jelentősen módosított élelmiszeripari termékek, melyek fejlesztése során modern technológiákat, vagy újszerű összetevőket használnak fel – írja az alternativenergia.hu. Céljuk általában a környezeti terhelés csökkentése, az egészség megőrzése, vagy a változó fogyasztói igények, köztük ételintoleranciák kiszolgálása. Az uniós bizottság szerint az élelmiszer-innováció erősítheti az európai élelmiszerrendszer ellenálló képességét, szélesítheti a termelési lehetőségeket, támogathatja az élelmezésbiztonságot és segíthet kielégíteni a változó fogyasztói igényeket.

A felmérésben a válaszadók 51 százaléka negatív, 39 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg az innovatív élelmiszerekről. Míg a 39 év alattiak jobban elfogadják (50 százalék) az ilyen termékeket, az 55 éves, vagy annál idősebbeknek mindössze 34 százaléka van így ezzel. Hasonló arány figyelhető meg a lakóhely szerint is: a nagyvárosokban élők több mint fele fogadja el a modern technikákkal előállított élelmiszereket, szemben a falvakban vagy vidéki területeken élőkkel. A tájékozottabb válaszadók 72 százaléka, a kevésbé tájékozottak 27 százaléka fogyasztana ilyen élelmiszert – írták.

A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka egyetért azzal, hogy az élelmiszer-innováció segítheti a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők elleni küzdelem, az erőforráshiány és az ellátási zavarok. A felmérésben felsorolt innovatív élelmiszerek közül a legmagasabb elfogadottsági szintet az aszályhoz, a kártevőkhöz vagy a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származó gyümölcsök és zöldségek érték el. A válaszadók fele (50 százalék) mondta, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.

Advertisement

A felmérés eredménye szerint a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és érthető információkat kell adni arról, hogyan állították elő azokat, mit tartalmaznak és honnan származnak – derült ki az uniós bizottság felméréséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák