Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A világ kék zászlós strandjainak 15 százaléka Spanyolországban található

Spanyolországban idén 677 szabadvízi strand nyerte el a kiválóságot jelző kék zászlós minősítést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolországban az idén 677 szabadvízi strand nyerte el a kiválóságot jelző kék zászlós minősítést, 35-tel több, mint tavaly – ismertette a Környezetvédelmi Nevelési és Fogyasztóvédelmi Egyesület (Adeac) a felmérésének eredménye alapján. A szervezet tájékoztatása szerint a vízminőséget, a part tisztaságát, megközelíthetőségét, továbbá a felszereltséget és az elérhető szolgáltatásokat is figyelembe véve a kelet-spanyolországi Valencia tartományban található a legtöbb, 151 kitüntetett strand – részletezi az alternativenergia.hu. Közülük hat már 1987 óta minden évben szerepel ezen a listán, például a playa Sant Joan Alicantéban, a playa La Fossa Calpéban vagy a playa Nord Gandíában. A második legtöbb, 143 elismerést a déli Andalúzia régió kapta, amelyet az észak-nyugati Galicia követ 118 kék zászlóval. A fürdőhelyeken kívül 116 kikötő is kiváló minősítés nyert.

A világszerte díjazott strandok 15 százaléka Spanyolországban található, amely 1994 óta őrzi elsőségét ezen a ranglistán – mutatott rá a szervezet. Az Adeac felhívta a figyelmet arra, hogy a világ 51 országában végzik el ugyanezt a felmérést, és ez alapján idén összesen több mint ötezer helyszín érdemelte ki a kék zászlót. Például a Spanyolországgal szomszédos Portugália 396 strandja felelt meg a kritériumoknak.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák