Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

|

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre többen figyelnek a környezetre, de a hatékonyságról nem mondanának le

Takarításkor a fenntarthatóság csak a magyarok 3 százalékánál elsődleges szempont.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarok egyre tudatosabbak a takarítóeszközök felhasználásában, de a döntéseikben továbbra is a praktikusság dominál a Kärcher felmérése szerint: míg a válaszadók közel fele az ár-érték arányt tartja a legfontosabb szempontnak takarítóeszköz-vásárláskor, addig a fenntarthatóság csupán a megkérdezettek 3 százalékánál kerül az első helyre. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a környezetbarát megoldások akkor válnak igazán vonzóvá, ha a hatékonyságról sem kell lemondani – írja az alternativenergia.hu. A június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából készült Kärcher-kutatás alapján bár a magyar fogyasztók körében már egyértelműen megmutatkozik a környezettudatos szemlélet, sok felhasználó még keresi az egyensúlyt a környezetbarát megoldások, a hatékonyság, a megfelelő ár és a mindennapi praktikusság között.

A közlemény szerint a vízfogyasztás csökkentését például a megkérdezettek közel negyede jelölte meg fenntarthatósági szempontként, míg a felmérést kitöltők több mint kétharmada közölte, hogy csak a szükséges mennyiségű vizet használja takarítás közben, közel ötödük pedig csak akkor végez vizes takarítást, ha az feltétlenül indokolt. A mindennapi vásárlási döntésekben ugyanakkor továbbra is meghatározó az ár és a teljesítmény: háztartási takarítóeszköz vételekor a válaszadók közel fele (49,8 százalék) elsősorban az ár-érték arány alapján dönt. A második legfontosabb szempont a hatékonyság és minőség, amelyet 15 százalékuk említett elsődleges tényezőként.

A fenntarthatóságot és környezetbarátságot elsődleges választási szempontként a kutatásban részt vevők mindössze 3 százaléka jelölte meg, ami arra utal, hogy a környezettudatosság a fogyasztók számára akkor válik igazán erős döntési tényezővé, ha a megoldás közben hatékony, praktikus és gazdaságos is – írták a közleményben. A válaszadók közel 40 százaléka szerint fontos, hogy egy tisztítószer környezetbarát legyen, de nem ez az elsődleges választási szempont. További 13 százalékuk számára ez az egyik fő szempont a döntésnél, így a megkérdezettek több mint fele valamilyen mértékben figyelembe veszi a környezetbarát jellemzőket, amikor tisztítószert választ.

Advertisement

A Kärcher kutatásából az is kiderült, hogy a hagyományos tisztítószerek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásairól sokan hallottak már. A válaszadók közel harmada (31 százalék) jelezte, hogy tisztában van ezekkel a kockázatokkal, és ezért próbál környezetbarát alternatívát használni. További 18 százalék hallott ugyan a problémáról, de még nem foglalkozott vele mélyebben. A megkérdezettek valamivel több mint negyede ugyanakkor annak ellenére is használ hagyományos tisztítószereket, hogy hallott a lehetséges káros hatásokról, mert hatékonyabbnak tartja őket.

A válaszadók mintegy fele több esetben is előnyben részesíti az olyan természetes anyagokat, mint például a citromsav, az ecet, a mosószóda vagy a szódabikarbóna, 7 százalékuk pedig kizárólag természetes szereket használ, ugyanakkor közel negyedük ritkán alkalmazza ezeket. Az egyszer használatos takarítóeszközök ugyanakkor továbbra is erősen jelen vannak a háztartásokban. A válaszadók 46 százaléka ritkán, csak akkor használ ilyen eszközöket, ha nagyon szükséges, míg 40 százalék gyakran választja őket, mert kényelmesebbnek és higiénikusabbnak tartja. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy soha nem használ egyszer használatos takarítóeszközöket, és mindig újrahasználhatót választ. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák