Zöldinfó

Albánia, a „sasok földje”

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-06-20

Szerző:

Hell

Albánia a legtitokzatosabb, és legegzotikusabb európai ország, melyet azok, akik nem jártak még ott, nem szoktak európainak aposztrofálni. Rengeteg sztereotípia, és negatív pletyka kering az ország körül, mint például a rossz infrastruktúra, a vérbosszúk, korrupció, és a furcsa nyelveken beszélő helyi lakosság.

Egyébként maga az Albánia szó azt jelenti, hogy sasok földje. Dienes Tibor Albánia-szakértő, az Egyenlítő című műsor vendége igyekszik eloszlatni a negatív előítéleteket. Elmondása szerint az, hogy nagyon keveset tudunk az országról, annak is az eredménye, hogy 1991-ig Albánia zárt ország volt, nem lehetett beutazni, sem kiutazni. A turizmus sem létezett egészen 1991-ig. Mint poszt-kommunista ország, fejlődésében elmaradott volt, még a régióhoz képest is, mert minden szempontból megrekedtek az 1950-es években. Albánia 1991-ig az 50-es évek gazdasági és társadalmi színvonalát őrizte, ez főleg a zártságának az eredménye. Az albán nyelv indo-európai nyelv, tehát ez azt jelenti, hogy itt Európában alakult ki.

Az albánok az illérektől származtatják magukat, a régészeti leletek is ezt az összefonódást támasztják alá. Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa, melyet hegyek zárnak közre. Albánia 1912-ig török uralom alatt volt, és csak ekkor nyerte el függetlenségét. Dienes Tibor először 1990-ben látogatott Albániába, és azzal szembesült, hogy megőrizték a sztálinizmust, például az emberek korzóztak, és volt dicsőség tábla is a legjobb dolgozókról. Mivel 1990-ig elmaradott volt az ipara és a gazdasága is, nagyon kevés szemetet termeltek. Dienes Tibor arról mesél, hogy amikor először járt az országban, alig volt szemét, például egy négyemeletes lakóház a hulladékgyűjtésére elegendő volt egyetlen egy kuka. Ez azonban megváltozott, ahogy az országba betette a lábát a globalizáció, és bekapcsolódtak a fogyasztói társadalomba.

Ha kíváncsi, hogy az iszlám vallás mennyire hatja át Albániát, ha Önben is élnek sztereotípiák az országgal kapcsolatban, nézze meg a mai Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:albánia környezetvédelem természetvédelem turizmus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból

A spanyol korlátozza az olajban sült ételek számát, továbbá a félkész termékek használatát a közétkeztetésben.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-04-23

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A rendelet, amely egyéves felkészülési időt biztosít az oktatási intézményeknek, azzal a céllal született, hogy minden gyerek mindennap hozzájuthasson egészséges, tápláló és változatos étrendhez, függetlenül családja jövedelmi szintjétől. A jogszabályt kidolgozó fogyasztási minisztérium felmérése szerint ugyanis az alacsony, évi 18 ezer euró (7,3 millió forint) alatti jövedelemmel rendelkező családok 6 és 9 év közötti diákjainak 47 százaléka túlsúlyos, mert nem engedheti meg magának, hogy több friss vagy teljes értékű ételt egyen.

A közétkeztetési reform értelmében az ország 17 ezer iskolai menzának mindennap kínálniuk kell majd friss gyümölcsöt és zöldséget, amelyek legalább 45 százaléka szezonális kell legyen. Havonta legalább két alkalommal kell biztosítaniuk valamilyen bioterméket, vagy a kiadások 5 százalékát kell bioélelmiszerre fordítaniuk. A szaktárca szerint 1200 olyan intézmény működik, ahol soha nem szolgálnak fel halat a gyerekeknek, egy év múlva azonban legalább egyszer bele kell kerülnie a heti menübe, amelyben nem szerepelhet egynél többször olajban sült étel, de az sem lehet félkész termék. Teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret hetente kétszer, míg barna rizst vagy teljes kiőrlésű tésztát havonta négyszer kell majd biztosítani a gyerekeknek.

A menzán csak vizet szolgálhatnak fel italként, az automatákban és büfékben pedig csak olyan üdítőt árusíthatnak, amelynek cukortartalma nem haladja meg az 5 grammot adagonként. A minisztérium tájékoztatása szerint a reform részleteinek kidolgozásakor figyelembe vették a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Ügynökség, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait.

Tovább olvasom