Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állatvédők támadtak tenyésztő farmokra

Létrehozva:

|

Prémes állatokat tenyésztő farmokra támadtak cseh radikális állatvédők, a vidrákat és a rókákat szabadon engedték Az állatvédők 12 ezerre teszik a ketrecben nevelt vidrák és rókák számát. Csehországban tíz farmon nevelnek állatokat a divatiparnak szánt prémjükért, közülük ért néhányat támadás az elmúlt hónapokban – írta a Pravo cseh lap.

A radikálisok megrongálták a farmok felszereléseit, két alkalommal szabadon engedték az állatokat. Az újszülött koruktól fogságban nevelt állatoknak azonban hosszú távon nincs esélyük arra, hogy életben maradjanak a vadonban. Az akciókat a Pravo szerint két szervezet, az Állatszabadító Front (ALF) és az Állatjogok Milíciája (ARM) vállalta.

Mérsékelt állatvédők – akik szintén tiltakoznak a szőrmefarmok ellen – nem értenek egyet az erőszakos és törvénytelen akciókkal. Az állatok szenvednek ezeken a farmokon, ahol rossz körülmények közt tartják őket, de a telepek megrongálása és az állatok kiengedése nem oldja meg a problémát – mondta Lucie Moravcova, a Szabadságot az Állatoknak nevű csoport elnöke. A radikális ALF azt írta honlapján, hogy folytatják a harcot a zsarnokok ellen az állatok jogaiért. A cseh lap szerint a hatóságok nem akarják betiltani prémes állatok tenyésztését.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák