Zöldinfó
Állatvédők támadtak tenyésztő farmokra
Prémes állatokat tenyésztő farmokra támadtak cseh radikális állatvédők, a vidrákat és a rókákat szabadon engedték Az állatvédők 12 ezerre teszik a ketrecben nevelt vidrák és rókák számát. Csehországban tíz farmon nevelnek állatokat a divatiparnak szánt prémjükért, közülük ért néhányat támadás az elmúlt hónapokban – írta a Pravo cseh lap.
A radikálisok megrongálták a farmok felszereléseit, két alkalommal szabadon engedték az állatokat. Az újszülött koruktól fogságban nevelt állatoknak azonban hosszú távon nincs esélyük arra, hogy életben maradjanak a vadonban. Az akciókat a Pravo szerint két szervezet, az Állatszabadító Front (ALF) és az Állatjogok Milíciája (ARM) vállalta.
Mérsékelt állatvédők – akik szintén tiltakoznak a szőrmefarmok ellen – nem értenek egyet az erőszakos és törvénytelen akciókkal. Az állatok szenvednek ezeken a farmokon, ahol rossz körülmények közt tartják őket, de a telepek megrongálása és az állatok kiengedése nem oldja meg a problémát – mondta Lucie Moravcova, a Szabadságot az Állatoknak nevű csoport elnöke. A radikális ALF azt írta honlapján, hogy folytatják a harcot a zsarnokok ellen az állatok jogaiért. A cseh lap szerint a hatóságok nem akarják betiltani prémes állatok tenyésztését.
Zöldinfó
Kevesebb nyírás, több élet: így lehetnek fenntarthatóbbak a városi parkok
Felhívást tett közzé az MME a természetbarát fűnyírás érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Felhívással fordult a lakossághoz és kiemelten az önkormányzatokhoz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a települési parkok és zöldfelületek fenntarthatóbb kezelése érdekében – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint továbbra is gyakori gyakorlat, hogy a nyári aszály idején is lenyírják a már kiégett, kiszáradt gyepeket, ami nemcsak felesleges, hanem káros is a zöldfelületek állapotára nézve. A csapadékhiány és a tartós hőség ugyanis a fákat és bokrokat mellett a füves területeket is jelentősen megviseli, ezért különösen fontos a fenntarthatóbb kezelési módszerek alkalmazása. Az egyesület szerint az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás a úgynevezett meghagyó fűnyírás, amelynek lényege, hogy a füvet nem vágják le mindenhol egyszerre. A módszer során a terület adottságaihoz igazodva nyíratlan, egybefüggő foltokat hagynak meg, amelyek mérete akár az 1–2 négyzetmétertől az 50–100 négyzetméterig is terjedhet. Ezeket a részeket egy vagy akár több kaszálási ciklusból is kihagyhatják.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a gyakorlat számos előnnyel jár: a meghagyott növényzet csökkenti a talaj párolgását és növeli a vízmegtartó képességet, lehetővé teszi a virágos növények számára a magérlelést, valamint táplálékot és élőhelyet biztosít a rovaroknak és madaraknak. A párásabb mikroklíma kedvezőbb feltételeket teremt többek között a sünöknek, gyíkoknak és kétéltűeknek is, míg a magasabb aljnövényzet búvóhelyet nyújt a fiatal madaraknak. Az MME szerint a megfelelő ütemezés a helyi adottságoktól, a növényzettől és az időjárási viszonyoktól, valamint a rendelkezésre álló gépparktól is függ, ezért a települések szintjén a szakmai döntést a főkertész tudja megadni. Az egyesület kiemelte: a természetbarát fűnyírás nemcsak ökológiai szempontból előnyös, hanem kevesebb munkával is jár.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés