Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM-államtitkár: az új KAP-stratégia egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar gazdák érdekeit

Létrehozva:

|

A Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai tervében olyan tartalmi megállapodásokat kötött a magyar kormány Brüsszellel, amelyek egyszerre szolgálják a környezeti fenntarthatósági célokat és a magyar gazdálkodók érdekeit – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Phylazonit Kft. új lombtrágya és növénykondicionáló üzemének átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beszterecen szerdán.

Feldman Zsolt arról beszélt, a 2027-ig tartó új programozási időszak számos újdonságot tartalmaz a magyar mezőgazdaság számára, de egyben igényli azt is, hogy a magyar gazdaember “előszedje a legjobb alkalmazkodóképességét, megújulásra való nyitottságát és a jó értelemben vett innovatív részét”, mivel ezekkel a tulajdonságokkal lehet a leginkább megfelelni az új szabályozásnak és a korábbinál eredményesebb gazdálkodást folytatni. Jövő év elejétől már az új támogatási-elosztási rendszerben érkeznek az agrárium számára biztosított források, a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságát szolgáló közvetlen támogatások nagyságrendje pedig annak ellenére sem csökkent, hogy az EU-s közös agrárpolitika számára megítélt források összességében csökkentek – emlékeztetett Feldman Zsolt. Megjegyezte, a 2027-ig felhasználható, tervezési árfolyamon számolt 2465 milliárd forintos közvetlen támogatás óriási összeg az agrárium számára. Kifejtette, a felhasználási szabályok keretrendszere megváltozott az előző ciklushoz képest, aminek az egyik legfontosabb eleme, hogy a kis- és közepes gazdaságok számára nyújtható forrás nagyságrendileg 14 százalékát újraelosztó támogatással visszaosztják. Az eddig alap- és zöldítési támogatásokként ismert dotációk egybeolvadnak és közös feltételrendszerben működnek tovább.

Hozzátette, ezzel emelkedik a feltételszint, amit korábban csak az alaptámogatásnál kellett teljesíteni, és erre fog ráépülni az az agrár-ökológiai program, amely az eddiginél hangsúlyosabb környezet- és klímavédelmi szempontokat tartalmaz. Változás lesz az elektronikus gazdálkodási napló bevezetése, amely alapvető eszköz lesz a környezeti feltételek teljesítésének ellenőrzésében, az erre vonatkozó részletszabályozást most készíti elő az AM – közölte az államtitkár. Elmondta, a területalapú támogatások alapösszege hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül várható, kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásának összege a terület nagyságától függően hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), illetve 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. Vajda Péter, a baktériumtrágyák előállításával foglalkozó Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója a besztereci beruházásról szólva az MTI-nek elmondta, a társaság félmilliárd forintos saját forrásból építette fel új talaj- és növénykondicionáló, illetve lombtrágya előállításra képes gyáregységét, a fejlesztés során a társaság meglévő baktériumkészítmény gyárában is végrehajtottak egy kisebb kapacitásbővítő beruházást.

Zöldinfó

Új oroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe

Új hímoroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe, miután Maksimust, a korábban az állatkertben élő 15 éves oroszlánt 2024-ben el kellett altatni rossz egészségi állapota miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A Raman névre hallgató 9 éves ázsiai oroszlán – akinek neve hindi nyelven azt jelenti, hogy kellemes vagy ünnepelt – 2016-ban született a belgiumi Planckendael állatkertben, és Franciaországból érkezett Szlovéniába az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) nemzetközi fajmegőrzési programjának részeként – közölte az állatkert.

A 173 kilogrammos oroszlánt egy ládában szállították a ljubljanai állatkertbe, ahol Zivanának, a 16 éves nőstény oroszlánnak lesz a párja. Az állatkert közlése szerint Ramannak szüksége lesz egy kis időre, hogy alkalmazkodjon az új környezethez és társasághoz, ezért az érdeklődők csak május végén láthatják a kültéri ketrecben. Az ázsiai oroszlán az egyik legveszélyeztetettebb oroszlán alfaj. A vadonban már csak 600-700 egyed marad fent a Gir Nemzeti Parkban, India Gudzsarát államában. Az EAZA 1994-ben indította el Ex Situ populációkezelési és védelmi programját, amely eddig több mint 100 ázsiai oroszlánt nevelt fel azzal a céllal, hogy megerősítse és megőrizze a veszélyeztetett oroszlánpopulációt a vadonban. A ljubljanai állatkert 2019 óta tart ázsiai oroszlánokat.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák