Zöldinfó

Amit mindenképpen érdemes tudni a medvehagyma gyűjtéséről

Ilyenkor tavasszal a medvehagyma nagyon kedvelt alapanyaga számos sós finomságnak, kenyérnek, pogácsának, azonban érdemes néhány szabályt betartani azoknak, akik a szabadban, saját maguk indulnak e különleges csemege felkeresésére az erdőben.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2025-04-03

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Bottlik Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kertészmérnöke néhány, de annál fontosabb alapszabályt oszt meg a medvehagyma gyűjtésével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban.

Magyarországon a legnagyobb medvehagyma-lelőhely a Mecsek és a Zselic, de tömegesen előfordul a Bakonyban és a Gerecsében is. Jellegzetes élőhelye a Dunántúli üde erdőkhöz kötődik, ahol kora tavasszal látható, nyárra viszont teljesen visszahúzódik. A medvehagyma (Allium ursinum) levelei hosszúkásak, lándzsa alakúak, 3-4 cm szélesek. Fontos információ, hogy gyűjtéskor figyeljünk arra, hogy egy növényről csak egy levelet szakítsunk le, ellenkező esetben ugyanis nem tud virágozni és magot hozni a későbbiekben. Nagyon fontos, hogy a gyöngyvirág leveleit mindenképpen kerüljük el a gyűjtés során, hiszen a gyöngyvirág erősen mérgező, sőt, már kis dózisban is halálos, ugyanakkor levelei nagyon hasonlóak a medvehagyma leveleihez.

Bottlik Gábor, a MATE Soroksári Botanikus Kert kertészmérnöke szerint a medvehagyma mérgező gyöngyvirággal gyakran egy élőhelyen fordul elő ezért mindenképpen fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két növényt. A medvehagyma levele puhább, a gyöngyvirágé kicsit érdesebb érzetű, papírszerű tapintású. A medvehagyma levélfonákja matt, míg a gyöngyvirágé fényes. Hatósági előírás, hogy egy személy egy nap maximum 2 kg medvehagymalevelet gyűjthet. A medvehagymának jellegzetes, fokhagymára emlékeztető illata van. A MATE szakértője azt javasolja, a levelek szedésénél minden egyes levelet szagoljunk meg, ha fokhagyma illatú, akkor biztosan medvehagymával van dolgunk. Amennyiben nincs fokhagyma illata, akkor dobjuk el. A medvehagyma levelei egy hétig állnak el a hűtőben, ezért sem érdemes nagyobb mennyiséget begyűjteni belőle. A szakértő szerint a hatóanyagok nagyon jó arányban maradnak meg fagyasztott állapotban is. Fontos szakértői tanács, hogy a medvehagyma leveleit a növény virágzásakor már ne szedjük le, hiszen ekkor már jobb, ha teremni hagyjuk, továbbá ekkor már nem olyan intenzív az íze sem. Továbbá, a medvehagyma virágzásakor a levelek között már gyöngyvirág leveleket is találhatunk, ezért sem ajánlatos a levelek begyűjtése ebben az időszakban.

Medvehagymát védett területen tilos gyűjteni, magán területen pedig csak a gazda engedélyével megengedett.

A kertészmérnök arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a gyöngyvirágot csak a virágai miatt szednénk le és vinnénk haza a finom illata miatt, akkor erre vagy egy kicsi vázát, vagy pedig egy üres tejfölös dobozt használjunk. Semmiképpen se tegyük ivópohárba, ugyanis a toxikus hatása még így is veszélyes, ha esetleg utána ugyanabból a pohárból innánk.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Kapcsolódó tartalom:erdő gyűjtés hagyma medvehagyma sütés természet

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom