Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Atommagkutató Intézet: a szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó

A szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó, ezért a fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást kell drámai módon csökkenteni és nem a természetre bízni a probléma megoldását – hívta fel a figyelmet az Atommagkutó Intézet (ATOMKI) az ICOS (Integrált Szénmegfigyelő Rendszer) közleménye alapján.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

|

Az ICOS adatai szerint nem stabilak a természetes szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők, amelyeket a klímaváltozás még sérülékenyebbé tesz, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak. Ezzel pedig számolni kell a klímavédelmi célkitűzések és cselekvési tervek megalkotásakor. Kiemelték: az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor ki is bocsátanak szén-dioxidot a növények légzése vagy a tűzesetek következtében. Ha a megkötés mértéke nagyobb, mint a kibocsátásé, akkor az ökoszisztéma összességében szén-dioxid-nyelőként működik. Ez a kényes egyensúly érzékeny az éghajlati változásokra, de az emberi tevékenység is könnyen megzavarja. Utóbbira példaként említették az erdők kivágását, a zöld területek letarolását építkezés vagy útépítés céljából.  

Kitértek az óceánokra is, amelyek hatalmas szén-dioxid-nyelők; megkötik a fosszilis tüzelőanyagból származó mennyiség egynegyedét, így mérséklik a felmelegedést. Ugyanakkor hangsúlyozták: nem lehet tudni, milyen hosszú ideig marad meg ez a felvevőképesség, ha az éghajlat melegszik, ugyanis az emelkedő hőmérséklet és a változó klíma miatt megváltozik az óceánokban az oldott állapotban tárolt szén-dioxid mennyisége. A szén-dioxid többlet miatt bekövetkező klímaváltozást az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, amely az elektromos áram előállításához, az ipari tevékenységhez, a közlekedéshez és a fűtéshez szükséges – szögezte le az ICOS. A közlemény szerint mindezek miatt szükség van egy széleskörű, a Föld egészére kiterjedő üvegházgáz-megfigyelő rendszer mielőbbi létrehozására, amelyhez az európai ICOS által működtetett infrastruktúra jó példaként szolgálhat.

Magyarország idén január 1-jétől vált az ICOS európai konzorciumának teljes jogú tagjává. Az ATOMKI működteti az ICOS mérőhálózatához tartozó, jelenleg egyetlen magyarországi mérőállomást a hegyhátsáli tévétornyon, az állomás az emberi tevékenység hatására a légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid koncentrációjának alakulását vizsgálja.

Advertisement

 

mti

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban

A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

|

2025-10-15

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, a klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – írja az alternativenergia.hu. A széleskörű ágazati összefogásnak és a gazdák területi felajánlásainak köszönhetően idén őszre már másfél Balatonnyi vízmennyiséget, összesen több mint egymilliárd köbméter visszatartása történt meg – tette hozzá. Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket. Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni. A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.

Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár – tette hozzá. A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása – jegyezte meg az államtitkár.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák