Zöld Energia
Az akkumulátorok jelentik a legjobb megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására
Jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik – mondta Vida Ádám fizikus, a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatás-fejlesztési igazgatója a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, Magyarországon jelenleg hétezer megawatt felett van a naperőművek kapacitása, problémát jelenthet azonban a hálózati ingadozás. Vida Ádám ezzel kapcsolatban rámutatott, a ciklikus termelés által okozott ingadozás kiküszöböléséhez alapáramra, zsinóráramra van szükség a vezetékekben, ennek biztosítása azonban világszintű probléma, valamint további gondot jelent a feleslegesen megtermelt energia kérdése is, hiszen “a kidobott áram is pénzbe kerül”. A napenergia hidrogénben való tárolásáról a fizikus azt mondta, mindenki szeretné hinni, hogy ez a jövő technológiája, de a szakemberek is bevallják, hogy sok tennivaló és kérdés van még e területen. Példaképp említette, ha a hidrogént fémtartályban tárolják, akkor a hidrogén károsítani tudja a fémet, amely törékennyé válhat, megrepedhet, a kiszabadult hidrogén pedig oxigénnel keveredve robbanást okozhat. Ugyanígy kérdéses a csővezetékben történő szállítás is, mert a vezetékek a hidrogéntől gyorsabban tönkre mehetnek – tette hozzá.
Áder János felvetette, nélkülözhetők lehetnek-e az akkumulátorok a mai tudásunk szerint?
Vida Ádám úgy vélekedett, hogy nem nélkülözhetők, jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik, mivel a fosszilis energia után a legjobb energiasűrűséget produkáló rendszerek. A beszélgetésben kitértek a Bay Zoltán Kutatóintézetben folyó mikrochip-fejlesztésre, a Chipcer-projektre is. Vida Ádám közölte, egy chiphordozó kerámialapkán dolgoznak, amely a megújuló energiát termelő farmokhoz szükséges elektronikának egyik fontos, néhány száz mikrométer vastagságú alkatrésze, amelyre a teljes áramkört építik, és ennek jó hővezetőnek és rossz elektromos vezetőnek kell lennie. Az intézetben több mint egy éve dolgoznak egy olyan fejlett kerámián, amely nagyjából annyiba kerül, mint a most forgalomban lévők, de kétszer jobb a hővezetése – számolt be róla a fizikus, megjegyezve, még körülbelül három évre van szükségük a fejlesztésben ahhoz, hogy olyasmi történjen, amiről “beszélni lehet”.
Hozzátette, tizenhárom éve zajlik már egy akkumulátorfejlesztés is, és bíznak abban, hogy ennek eredményeivel idén debütálhatnak. Vida Ádám ezzel együtt a szemléletformálás fontosságát hangoztatta, véleménye szerint, ha az emberek tudatosabban használnák az elektromos eszközeiket, az sokat segíthetne az energia elosztásán dolgozó rendszereknek. Az emberek szemléletváltozása nélkül tehát minden kutatói munka korlátozottan vezethet csak sikerre – állapította meg Áder János.
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
