Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az akkumulátorok jelentik a legjobb megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására

Jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik – mondta Vida Ádám fizikus, a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatás-fejlesztési igazgatója a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Létrehozva:

|

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, Magyarországon jelenleg hétezer megawatt felett van a naperőművek kapacitása, problémát jelenthet azonban a hálózati ingadozás. Vida Ádám ezzel kapcsolatban rámutatott, a ciklikus termelés által okozott ingadozás kiküszöböléséhez alapáramra, zsinóráramra van szükség a vezetékekben, ennek biztosítása azonban világszintű probléma, valamint további gondot jelent a feleslegesen megtermelt energia kérdése is, hiszen “a kidobott áram is pénzbe kerül”. A napenergia hidrogénben való tárolásáról a fizikus azt mondta, mindenki szeretné hinni, hogy ez a jövő technológiája, de a szakemberek is bevallják, hogy sok tennivaló és kérdés van még e területen. Példaképp említette, ha a hidrogént fémtartályban tárolják, akkor a hidrogén károsítani tudja a fémet, amely törékennyé válhat, megrepedhet, a kiszabadult hidrogén pedig oxigénnel keveredve robbanást okozhat. Ugyanígy kérdéses a csővezetékben történő szállítás is, mert a vezetékek a hidrogéntől gyorsabban tönkre mehetnek – tette hozzá.

Áder János felvetette, nélkülözhetők lehetnek-e az akkumulátorok a mai tudásunk szerint?

Vida Ádám úgy vélekedett, hogy nem nélkülözhetők, jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik, mivel a fosszilis energia után a legjobb energiasűrűséget produkáló rendszerek. A beszélgetésben kitértek a Bay Zoltán Kutatóintézetben folyó mikrochip-fejlesztésre, a Chipcer-projektre is. Vida Ádám közölte, egy chiphordozó kerámialapkán dolgoznak, amely a megújuló energiát termelő farmokhoz szükséges elektronikának egyik fontos, néhány száz mikrométer vastagságú alkatrésze, amelyre a teljes áramkört építik, és ennek jó hővezetőnek és rossz elektromos vezetőnek kell lennie. Az intézetben több mint egy éve dolgoznak egy olyan fejlett kerámián, amely nagyjából annyiba kerül, mint a most forgalomban lévők, de kétszer jobb a hővezetése – számolt be róla a fizikus, megjegyezve, még körülbelül három évre van szükségük a fejlesztésben ahhoz, hogy olyasmi történjen, amiről “beszélni lehet”.

Advertisement

Hozzátette, tizenhárom éve zajlik már egy akkumulátorfejlesztés is, és bíznak abban, hogy ennek eredményeivel idén debütálhatnak. Vida Ádám ezzel együtt a szemléletformálás fontosságát hangoztatta, véleménye szerint, ha az emberek tudatosabban használnák az elektromos eszközeiket, az sokat segíthetne az energia elosztásán dolgozó rendszereknek. Az emberek szemléletváltozása nélkül tehát minden kutatói munka korlátozottan vezethet csak sikerre – állapította meg Áder János.

Advertisement

Zöld Energia

12,6 MW-os napelempark csökkenti majd a bukaresti repülőterek energiaigényét

Saját napelemparkot építenek a bukaresti repülőterek számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Saját napelempark tervezéséről és megépítéséről kötött szerződést a bukaresti repülőtereket üzemeltető országos társaság (CNAB) a légi kikötők energetikai függetlenségének növelése, a működtetési költségek csökkentése érdekében – közölte az alternativenergia.hu. Az áfa nélkül 134 millió lej (9,2 milliárd forint) értékű szerződést a Németországban és a Balkánon jelen lévő osztrák LSG-csoport, valamint a román ICPE tervezőintézet és Electrocond áramszolgáltató által alkotott konzorciummal kötötték meg egy 12,6 megawattos csúcsteljesítményű napelempark tervezéséről és megépítéséről. A szerződés magában foglalja a repülőtér elektromos üzeméhez csatlakozó 17,88 megawattórás tárolókapacitás kialakítását is.

A Henri Coanda nemzetközi repülőtér mellett épülő napelemparkot a tervek szerint 2027 decemberében fogják beüzemelni. Megvalósítására a CNAB 132 millió lejes vissza nem térítendő támogatást pályázott meg a bukaresti közlekedési minisztérium által kezelt fejlesztési alaptól. A bukaresti nemzetközi repülőtereket kiszolgáló napelemparkot a tervek szerint később tovább bővítik, amíg a beépített csúcsteljesítménye eléri a 31,5 megawattot, tároló kapacitása pedig a 30 megawattórát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák