Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az akkumulátorok jelentik a legjobb megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására

Jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik – mondta Vida Ádám fizikus, a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatás-fejlesztési igazgatója a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Létrehozva:

|

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, Magyarországon jelenleg hétezer megawatt felett van a naperőművek kapacitása, problémát jelenthet azonban a hálózati ingadozás. Vida Ádám ezzel kapcsolatban rámutatott, a ciklikus termelés által okozott ingadozás kiküszöböléséhez alapáramra, zsinóráramra van szükség a vezetékekben, ennek biztosítása azonban világszintű probléma, valamint további gondot jelent a feleslegesen megtermelt energia kérdése is, hiszen “a kidobott áram is pénzbe kerül”. A napenergia hidrogénben való tárolásáról a fizikus azt mondta, mindenki szeretné hinni, hogy ez a jövő technológiája, de a szakemberek is bevallják, hogy sok tennivaló és kérdés van még e területen. Példaképp említette, ha a hidrogént fémtartályban tárolják, akkor a hidrogén károsítani tudja a fémet, amely törékennyé válhat, megrepedhet, a kiszabadult hidrogén pedig oxigénnel keveredve robbanást okozhat. Ugyanígy kérdéses a csővezetékben történő szállítás is, mert a vezetékek a hidrogéntől gyorsabban tönkre mehetnek – tette hozzá.

Áder János felvetette, nélkülözhetők lehetnek-e az akkumulátorok a mai tudásunk szerint?

Vida Ádám úgy vélekedett, hogy nem nélkülözhetők, jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik, mivel a fosszilis energia után a legjobb energiasűrűséget produkáló rendszerek. A beszélgetésben kitértek a Bay Zoltán Kutatóintézetben folyó mikrochip-fejlesztésre, a Chipcer-projektre is. Vida Ádám közölte, egy chiphordozó kerámialapkán dolgoznak, amely a megújuló energiát termelő farmokhoz szükséges elektronikának egyik fontos, néhány száz mikrométer vastagságú alkatrésze, amelyre a teljes áramkört építik, és ennek jó hővezetőnek és rossz elektromos vezetőnek kell lennie. Az intézetben több mint egy éve dolgoznak egy olyan fejlett kerámián, amely nagyjából annyiba kerül, mint a most forgalomban lévők, de kétszer jobb a hővezetése – számolt be róla a fizikus, megjegyezve, még körülbelül három évre van szükségük a fejlesztésben ahhoz, hogy olyasmi történjen, amiről “beszélni lehet”.

Advertisement

Hozzátette, tizenhárom éve zajlik már egy akkumulátorfejlesztés is, és bíznak abban, hogy ennek eredményeivel idén debütálhatnak. Vida Ádám ezzel együtt a szemléletformálás fontosságát hangoztatta, véleménye szerint, ha az emberek tudatosabban használnák az elektromos eszközeiket, az sokat segíthetne az energia elosztásán dolgozó rendszereknek. Az emberek szemléletváltozása nélkül tehát minden kutatói munka korlátozottan vezethet csak sikerre – állapította meg Áder János.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák