Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az akkumulátorok jelentik a legjobb megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására

Jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik – mondta Vida Ádám fizikus, a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatás-fejlesztési igazgatója a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Létrehozva:

|

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, Magyarországon jelenleg hétezer megawatt felett van a naperőművek kapacitása, problémát jelenthet azonban a hálózati ingadozás. Vida Ádám ezzel kapcsolatban rámutatott, a ciklikus termelés által okozott ingadozás kiküszöböléséhez alapáramra, zsinóráramra van szükség a vezetékekben, ennek biztosítása azonban világszintű probléma, valamint további gondot jelent a feleslegesen megtermelt energia kérdése is, hiszen “a kidobott áram is pénzbe kerül”. A napenergia hidrogénben való tárolásáról a fizikus azt mondta, mindenki szeretné hinni, hogy ez a jövő technológiája, de a szakemberek is bevallják, hogy sok tennivaló és kérdés van még e területen. Példaképp említette, ha a hidrogént fémtartályban tárolják, akkor a hidrogén károsítani tudja a fémet, amely törékennyé válhat, megrepedhet, a kiszabadult hidrogén pedig oxigénnel keveredve robbanást okozhat. Ugyanígy kérdéses a csővezetékben történő szállítás is, mert a vezetékek a hidrogéntől gyorsabban tönkre mehetnek – tette hozzá.

Áder János felvetette, nélkülözhetők lehetnek-e az akkumulátorok a mai tudásunk szerint?

Vida Ádám úgy vélekedett, hogy nem nélkülözhetők, jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik, mivel a fosszilis energia után a legjobb energiasűrűséget produkáló rendszerek. A beszélgetésben kitértek a Bay Zoltán Kutatóintézetben folyó mikrochip-fejlesztésre, a Chipcer-projektre is. Vida Ádám közölte, egy chiphordozó kerámialapkán dolgoznak, amely a megújuló energiát termelő farmokhoz szükséges elektronikának egyik fontos, néhány száz mikrométer vastagságú alkatrésze, amelyre a teljes áramkört építik, és ennek jó hővezetőnek és rossz elektromos vezetőnek kell lennie. Az intézetben több mint egy éve dolgoznak egy olyan fejlett kerámián, amely nagyjából annyiba kerül, mint a most forgalomban lévők, de kétszer jobb a hővezetése – számolt be róla a fizikus, megjegyezve, még körülbelül három évre van szükségük a fejlesztésben ahhoz, hogy olyasmi történjen, amiről “beszélni lehet”.

Advertisement

Hozzátette, tizenhárom éve zajlik már egy akkumulátorfejlesztés is, és bíznak abban, hogy ennek eredményeivel idén debütálhatnak. Vida Ádám ezzel együtt a szemléletformálás fontosságát hangoztatta, véleménye szerint, ha az emberek tudatosabban használnák az elektromos eszközeiket, az sokat segíthetne az energia elosztásán dolgozó rendszereknek. Az emberek szemléletváltozása nélkül tehát minden kutatói munka korlátozottan vezethet csak sikerre – állapította meg Áder János.

Advertisement

Zöld Energia

Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű

Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.

A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák