Zöldinfó
Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki eljárást magyar kutatók
Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés legfeljebb 10-14 napra adható. A jelenlegi aszály mértékéből és a várható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása. Az aktuális aszály két legfontosabb – a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai által meghatározott – jellemzője a talajnedvesség és a növényzet állapota, melyek alkalmasak a folyamat bizonyos fokú előrejelzésére is. Az SZTE kutatói már több mint tíz éve végeznek az aszály előrejelzését segítő – műholdas távérzékelésen alapuló – vegetáció- és talajnedvesség-méréseket.
A talaj felső rétegében lévő nedvességtartalom nagy területen legjobban radarjelet használó műholdakkal mérhető. Korábban ezek csak nagyon alacsony – több kilométeres – felbontással tudták érzékelni a talajnedvességet, de a közelmúltban új adatok és módszerek váltak elérhetővé, amelyekkel a felső rétegben lévő vízmennyiség 100×100 méteres részletességgel, több száz négyzetkilométeres területen megbecsülhető.
A növényzet megfigyelése a látható, a közeli infravörös és a termál infravörös hullámhosszban gyűjtött adatokkal történik két-háromnapos gyakorisággal. Ha bizonyos területeken a növények fejlődése más területekhez vagy a hosszú távú megfigyelésekhez képest a várhatónál gyengébb, az a vízhiány jele lehet. A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10×10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását. A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés. A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a meteorológiai monitoringállomások hat különböző mélységben végzett talajnedvesség-méréssel kiegészített adataiból kiszámolható a vízhiány. Ez az adat kiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezze a nyári aszály valószínűségét.
Tavasszal a talaj felső 70-80 centiméteres rétegének – a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára visszavezethető – szárazsága komoly aszály kialakulását vetítheti előre. Így amennyiben az átlagosnál nem csapadékosabb a tavasz és a nyárelő, komoly mezőgazdasági károk alakulhatnak ki, ahogy idén is. Az SZTE kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival új, napi bontású aszályindexet dolgoztak ki, amely az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer (https://aszalymonitoring.vizugy.hu/) alapját képezi. Országszerte már több mint 110 állomáson gyűjtik a meteorológiai és talajnedvesség adatokat, melyek feldolgozása segítséget nyújt a nyári öntözésre való felkészüléshez.
Zöldinfó
Hóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
Áramkimaradást okozott a havazás Moszkva környékén és más orosz régiókban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt fél évszázad legnagyobb április végi havazása ideiglenes áramkimaradásokat okozott a moszkvai régió déli és keleti részén, valamint Oroszország középső régióiban – közölte az alternativenergia.hu. A hétfői heves havazás, a kidőlt fák okozta villamosvezeték-szakadások a moszkvai, a leningrádi, a pszkovi, a tveri, a tulai, a kalugai és a rjazanyi régióban okoztak károkat az elektromos hálózatban. Kedd reggelre a Roszszetyi 753 brigádot 2200 fővel és 832 műszaki eszközt vezényelt ki az áramellátás helyreállítására. Tavaly május elején egy havazással és erős széllel járó ciklon az utóbbi évtizedek legnagyobb áramkimaradásait okozta Moszkva környékén, elsősorban a régió északnyugati részén. Akkor 760 település maradt áramszolgáltatás nélkül, és 4400 ezer alállomás áramellátása szűnt meg.
Az Izvesztyija című lap szerint a fagyok és az ítéletidő miatt el kell halasztani a vetést Oroszországban, ami terméskiesés kockázatával jár. Egyes régiókban a rendkívül sok csapadék miatt felázott a talaj, emiatt a vetés előtti előkészítése több mint kéthetes késésben van. A lap szerint különösen kedvezőtlen időjárási helyzet alakul ki a Központi, a Volga-menti és részben a Déli szövetségi körzetben. “Az utolsó hasonló tavasz, amikor ilyen kedvezőtlen körülmények voltak, és áprilisban havazott, 1987-ben volt. Jelenleg szinte minden régióban nehézségek vannak Közép-Oroszországban, sőt a Volga-vidéken is” – nyilatkozott Nyikita Tokmakov voronyezsi gazda a lapnak.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
