

Zöldinfó
Az autoimmun betegségek előrejelzését szolgáló kutatás zajlik Pécsen
Az autoimmun betegségek előrejelzésének lehetőségeit kutatják a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Közleményükben azt írták: a kutatás hosszú távú célja annak az előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő lehetséges betegség minél koraibb előrejelzésében. Ezzel ugyanis jelentősen javíthatók a gyógyulási esélyek, illetve enyhíthetők a kellemetlen tünetek – emelték ki. Kitértek arra, hogy a jelenlegi ismeretek szerint több mint nyolcvan különböző autoimmun betegség létezik, azok pedig – életük során – az emberek 3-10 százalékát érintik a világ különböző régióiban és populációiban.
A közleményben idézik Mezősi Emesét, a PTE KK I. Számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanárát, a kutatás szakmai vezetőjét, aki kitért rá, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 6-7 százalékét érinti a betegségcsoport, amely a férfiakhoz képest a nőknél akár tízszer gyakrabban is előfordul. A szakember rámutatott, hogy valószínűleg környezeti és életmódbeli tényezők miatt egyre többen szenvednek a kórban. A leggyakoribbak az autoimmun pajzsmirigy betegségek, mint az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás és a Graves-Basedow-kór, az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység, a rheumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, valamint a lupusz.
A pécsi kutatás eredményeit a klinikai endokrinológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism-ban publikálták a közelmúltban. A megállapítások szerint az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt. Így például a hormontermelő szerveket – mint az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy vagy a mellékvese – érintő autoimmun kórképekben szenvedő betegek 12 százalékánál jött létre egy vagy több újabb autoimmun betegség. Összesen 28 ilyen betegséget azonosítottak a szakemberek az általuk vizsgált betegcsoportban, amelyek igen változatos módon kombinálódtak, összesen 113 betegség-kombinációt létrehozva.
A többes autoimmunitás egyik összetevője a betegek 94 százalékában a pajzsmirigy érintettsége volt, leggyakrabban az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás. A betegségek azonban nem teljesen véletlenszerűen kombinálódtak, jellegzetes mintázatokba rendeződtek. A pajzsmirigy autoimmun betegsége esetén a társuló második betegség a gyomor-bél rendszert érintette vagy szisztémás autoimmun betegség volt, míg az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység és a gyomornyálkahártya elleni autoimmun reakció esetén a második kialakuló betegség döntően a hormontermelő szerveket károsította – részletezték.
A kutatás rámutatott, hogy az első autoimmun betegség jelentkezését követően javasolható egy racionális, szűkített szűrési algoritmus, mely révén jó eséllyel előre lehetne jelezni a társuló lehetséges betegséget. A kutatás a tervek szerint folytatódik, ugyanis a vizsgálat nagyobb esetszámra történő kiterjesztése átfogóbb képet adhat a betegségtársulások hálózatáról, és megkönnyítheti a kiindulási betegségnek megfelelő célzott követés kialakítását – olvasható a közleményben.

Zöldinfó
Netnográfia az állatvédelemről: a társállatok dominálják a magyar online diskurzust
A magyar társadalom kiemelt érdeklődést mutat az állatvédelem iránt.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vizsgálat eredményei szerint az állatvédelem folyamatosan erősen jelen van a magyar online közösségi térben, és magas érzelmi elköteleződést vált ki a felhasználókból – írta közleményében az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyarok online állatvédelmi beszélgetéseinek többsége a társállatokról – elsősorban a kutyákról és macskákról – szól, amelyek a diskurzus hetven százalékát teszik ki, jól mutatva, hogy ezek az állatok a legtöbb családban már családtagként vannak jelen. Kisebb arányban fordulnak elő beszélgetések a vadon élő állatokról – medvékről, farkasokról, ragadozó madarakról – és a haszonállatok jóllétével kapcsolatos kérdésekről, de még mindig jelentős számban. A netnográfia, a kutatás módszertana az online közösségi terek megfigyelésére és elemzésére épülő kutatási technika, amely a felhasználók digitális platformokon – közösségi médiában, blogokon és fórumokon – folytatott beszélgetéseit, reakcióit és interakcióit vizsgálja. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók valós időben, a résztvevők viselkedésének befolyásolása nélkül kapjanak képet a társadalmi folyamatokról és véleményekről. A netnográfia így különösen alkalmas olyan érzékeny témák vizsgálatára, mint az állatvédelem, megmutatja, hogyan jelennek meg a társadalmi attitűdök és érzelmek a digitális térben, és milyen mintázatok mentén szerveződik a közösségi aktivitás.
A közlemény szerint a vizsgált időszakban 156 208 állatvédelemmel kapcsolatos megjelenést azonosítottak, amelyekhez összesen 978 490 interakció érkezett az online platformokon. A beszélgetések legnagyobb része, 40,8 százaléka a híroldalak cikkeihez és az azokhoz fűzött kommentekhez kötődik, ezt követik a blogbejegyzések (19,4 százalék) és a Facebookon zajló diskurzusok (19,1 százalék). A beszélgetések volumene elsősorban negatív események, például állatkínzási ügyek hatására ugrott meg. Egy-egy súlyos bántalmazásról szóló hír akár 30-40 ezer reakciót is kiváltott a közösségi médiában, és napokra meghatározta az online diskurzust. A kutatás rávilágított, hogy az állatvédelem témájában az emberek nemcsak olvasnak és reagálnak, hanem cselekednek is: az állatkínzásról szóló hírek hatására gyakran indulnak petíciók, adománygyűjtések és önkéntes akciók, amelyekhez széles körű társadalmi támogatás kapcsolódik.
Ismertetésük szerint a vizsgálat eredményei azt is megmutatták, hogy az állatvédelem olyan ügy, amely erősen megmozgatja a közvéleményt: míg a klímaváltozással kapcsolatos diskurzusoknál tíz megjelenésre jut egy komment, az állatvédelem esetében három megjelenésre jut egy hozzászólás. A beszélgetések túlnyomó része erősen negatív érzelmi töltetű, elsősorban felháborodást és dühöt kifejező reakciókból áll. Emellett jelen vannak a pozitív tartalmú bejegyzések is – például örökbefogadási sikertörténetek vagy állatvédelmi kampányok -, valamint a semleges megnyilvánulások, de jóval kisebb arányban. Mindez jól mutatja, hogy az állatvédelem a magyar társadalom széles rétegeiben intenzív érzelmeket vált ki.
“A kutatás megerősíti, hogy az állatvédelem nem csupán egy szűk réteg ügye, hanem a magyar társadalom széles körét érintő és megmozgató kérdés. Az állatvédelemben megjelenő erős érzelmek és közösségi cselekvési formák társadalomformáló erővel bírnak” – idézték Vetter Szilviát, az Állatvédelmi Központ vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy “a digitális térben megjelenő aktivitás jól jelzi, hogy milyen fontos a pozitív példák és edukációs tartalmak erősítése, hogy a társadalom ne csupán a tragédiák idején foglalkozzon az állatvédelemmel.”
A beszélgetések központi eleme a felelős állattartás, így különösen a kötelező chip, az ivartalanítás, az oltások és az örökbefogadás kérdései. Számos megjelenés foglalkozott a menhelyek helyzetével, az állatvédelmi kampányokkal, valamint a civil szervezetek és influenszerek szerepvállalásával is. A kutatásból kiderült, hogy a vizuális tartalmak – képek és rövid videók – különösen hatékonyan terjesztik az állatvédelmi üzeneteket. A TikTok és az Instagram egyre fontosabb szerepet játszik a fiatalabb generációk megszólításában, míg a Facebook továbbra is meghatározó a közösségi szerveződések és adománygyűjtések terén.
Közölték: a vizsgálat 2022. január és 2024. július között zajlott, és 978 490 online interakciót elemzett, köztük posztokat, kommenteket és megosztásokat a legnépszerűbb közösségi platformokról. A kutatás a Talkwalker elemzőrendszer segítségével, anonimizált adatok felhasználásával készült. A kutatás eredményei az Acta Animalia Hungarica folyóirat legfrissebb számában olvashatók, a tanulmány szerzői Vetter Szilvia, valamint Ritó Evelin és Paulovics Anita, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon