Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Az E-autó pályázat forrásátcsoportosításával 1,5 milliárddal több jut a vidéki vállalkozásoknak

A fővárosi cégektől 1,5 milliárd forintot csoportosítottak át az E-autó pályázat keretében, ennyivel több jut a vidéki vállalkozásoknak.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Mint fogalmaztak, “ez az igazi patrióta zöldpolitika! 30 milliárd forintos kerettel indítottuk el tavaly a vállalati e-autó támogatási programunkat”. Kiemelték: már több mint 5700 vállalkozással kötöttek szerződést, de továbbra is érdemes pályázni, mert van még fel nem használt forrás.

Ismertették: a fővárosi cégeknek szánt keret lassabban fogy, így a pénz oda kerül, ahol nagyobb az érdeklődés az autóflották zöldítésére: 1,5 milliárd forintot a vidéki vállalkozások számára csoportosítanak át. Járművenként akár 4 millió, pályázónként akár 64 millió forint támogatást ad a kormány, ezzel egyszerre segítve a környezet megóvását és a gazdaság fejlesztését – erősítette meg az EM.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tisztán elektromos hazai autóállomány érdemben bővüljön: 2020 eleje óta már a tízszeresére nőtt Magyarországon az e-autók száma. Az idei első negyedéves gyarapodása a közel 7 ezer darabbal pedig minden idők legkedvezőbb adata volt – írta bejegyzésében az államtitkár.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Autóvezetés új dimenzióban: okos-autópálya VR-ben és mobilon is követhető

Intelligens közlekedés: egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Így működik a több szempontból világelső budaörsi okos-autópálya. „Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott sajtótájékoztatón – tájékozatott az alternativenergia.hu. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltak róla és most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud. Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját – ezt hívják digitális ikernek. Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására. „Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz” – tette hozzá. „Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben” – mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.” Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja. Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák