

Zöldinfó
Az építőipar kulcsszerepet játszik az energia- és hulladékgazdálkodás javításában
A nagy építőipari cégek jelentős része rendelkezik környezetirányítási rendszerrel és fenntarthatósági stratégiával.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A nagy építőipari vállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik – közölte az alternativenergia.hu. A felmérést, amelyben a válaszadók lefedik az építőipar teljes értékláncát a kivitelezőktől az építőanyag-gyártókon át a mérnöki irodákig azzal indokolták, hogy az építőipar meghatározó szerepet játszik Magyarország energia- és környezetvédelmi kihívásainak kezelésében. Megállapították, hogy a nagy cégek 92 százaléka az energiafogyasztást, 77 százaléka a keletkező hulladékot és 72 százaléka a vízhasználatot méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább, ezeket csak a válaszadók 42, illetve 37 százaléka figyeli.
Rámutattak, a körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, 62 százalék pedig beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Az irányítási szempontokban ugyanakkor hiányosságokat tapasztaltak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi. Megjegyezték: a piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik – ismertette közleményében az ÉVOSZ.
A közlemény idézte Kálmán Pétert, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökét, az Óbuda Group vezérigazgatóját, aki az építőipar és a fenntarthatóság kapcsolatát tekintve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország teljes energiakészletének 40 százalékát az ágazat használja fel, és a keletkező hulladék több mint fele szintén az építkezésekhez, az épületekhez köthető. Az építőipar óriási hatással lehet az energiafüggőség csökkentésére és a megtakarításokra, valamint a hulladékgazdálkodásra – tette hozzá a szakember.

Zöldinfó
Klímaadaptáció a gyakorlatban természetalapú megoldások a településeken
Tovább kell adni a klímaalkalmazkodás tapasztalatait.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A települések klímaalkalmazkodási képességének erősítésére tett intézkedések számbavétele mellett a valódi kérdés, hogy hogyan lehet a gyakorlati eredményeket továbbadni – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára Esztergomban, a klímaalkalmazkodásról és a vízmegtartásról szóló konferencián. Dukai Miklós hozzátette, a kétnapos esemény célja, hogy összekapcsolja a szakembereket, kutatókat és döntéshozókat a klímaváltozás hatásainak kezelése, a klímaváltozással szemben ellenálló közösségek építése érdekében – írja az alternativenergia.hu. Dukai Miklós szólt arról, hogy idén zárul Magyarország első olyan projektje, mely a települések együttműködésén alapuló, fenntartható területi vízgazdálkodási megoldások gyakorlati alkalmazását helyezte a klímaadaptáció középpontjába.
Kiemelte, hogy a projekt során egy síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtő mintaterületen, mintegy 400 négyzetkilométeren összesen 14 önkormányzattal együttműködve hoztak létre kis léptékű, természetalapú vízvisszatartást célzó megoldásokat. Ezek képesek kezelni a túl sok és a túl kevés víz problémáit. Az államtitkár elmondta, a vízgyűjtő pályázati programokkal egy teljesen új és egyedi pályázati formát alakítottak ki, és ezt szemléletet a környezeti és energiahatékonysági operatív programban is alkalmazták. A kétnapos konferenciát a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együtt szervezte, Áder János volt államfő fővédnökségével. A témák között szerepel a klímaváltozás és emberi egészség kapcsolata, a vízgazdálkodás természetalapú megoldásai és azok finanszírozása, a közösségi részvétel és az önkormányzatok szerepe az éghajlati kihívások kezelésében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Zöld energia a gyakorlatban: a MET Csoport aktívan alakítja a hálózat jövőjét
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon