Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Illatos úti méregraktár felszámolását sürgeti a Greenpeace és a ferencvárosi polgármester

A budapesti Illatos úti illegális méregraktár miatt a Greenpeace az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordult, ezzel egyidejűleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a mérgek elszállítását magyar hatóságoktól.

Létrehozva:

|

A környezetvédő szervezet kedden az MTI-vel közölte, a Greenpeace Magyarország azt szeretné elérni, hogy az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkársága, valamint az egyezmény uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsa meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a közleményben kiemelte, a magyar környezetvédelmi hatóságnak több mint hét éve van tudomása arról, hogy a Budapesti Vegyiművek Zrt. volt telephelyén, az Illatos úton egy romos pincehelyiségben olyan veszélyes anyagot tárolnak, amelyből folyamatosan szivároghatnak ki világszerte betiltott mérgek. A ferencvárosi önkormányzat ugyanakkor közleményben tájékoztatott arról, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől, hogy haladéktalanul szállíttassák el és semmisíttessék meg az Illatos úti – becslések szerint – 100 tonnányi rovarirtószer-alapanyagot.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint egy másik levélben Baranyi Krisztina hat hatóság – a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság,  a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály Kémiai Biztonsági szakterület, Budapest Főváros Kormányhivatala, VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály – számára tette fel a kérdést, hogy a 2022. augusztus 24-i helyszíni szemléjük óta intézkedtek-e a veszély megszüntetése és felszámolása érdekében. A polgármester törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani – közölte a ferencvárosi önkormányzat.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

3. Ismét erősödik a farkasállomány Szlovéniaban

Jelentős farkas- és barnamedve-populáció él Szlovéniában, a legfrissebb felmérések szerint mindkét vad stabil és számottevő állománnyal van jelen az országban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A genetikai felmérés adatai szerint a farkasállomány az utóbbi években ismét növekedett. – írja az alternativenergia.hu. A 2024-2025-ös megfigyelési időszakban 16 farkasfalka jelenlétét mutatták ki, a teljes állományt mintegy 147 egyedre becsülik, amelyek közül 113-at azonosítottak. A falkák elsősorban az ország erdős és dombvidéki térségeiben – többek között a Pokljuka, Jelovica, Trnovski Gozd, Nanos, Bloke, Vremscica, a Javorniki és a Kocevje környéki területeken – élnek, de a legutóbbi megfigyelési időszakban a Pohorje térségében is kimutatták jelenlétüket, ahol évtizedek óta nem volt állandó a faj jelenléte. Szaporodást 11 falkában igazoltak, öt esetben pedig nem tudták meghatározni a státuszt. A falkák területén kívül további 32 egyedet észleltek. A megfigyelési időszakban nem találtak bizonyítékot farkas és házi kutya közötti kereszteződésre. A genetikai mintákat 2024 augusztusa és 2025 júniusa között gyűjtötték, és a becslések elkészítésénél korábbi szlovéniai, olaszországi és horvátországi kutatások adatait is figyelembe vették.

A legfrissebb adatok szerint a barnamedve-populáció is számottevő Szlovéniában. A számítások alapján 2023 tavaszán mintegy 954 egyed élhetett az országban, ami az eddigi legmagasabb becsült érték, míg őszre számuk 737-re csökkent. A korábbi, 2007-es és 2015-ös felmérésekkel összevetve az eredmények azt mutatják, hogy a medveállomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. A nemek aránya stabil maradt: az egyedek mintegy 40 százaléka hím, 60 százaléka nőstény. A medvék terjedése lassú, a Ljubljanát Koperrel összekötő autópálya pedig jelentős akadályt jelent a mozgásukban. A nőstényekből álló magpopuláció főként az ország déli részén, valamint nyugat- és közép-szlovéniai területeken él.

A természeti erőforrások minisztériuma szerint a medveállomány 2022 óta csökken, ami a populáció tervezett, fokozatos mérséklésének eredménye. A cél a tavaszi állomány mintegy 800 egyed körüli szinten tartása. A medvék pusztulásának többsége engedélyezett kilövéshez köthető, az illegális elejtések ritkák.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák