Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Illatos úti méregraktár felszámolását sürgeti a Greenpeace és a ferencvárosi polgármester

A budapesti Illatos úti illegális méregraktár miatt a Greenpeace az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordult, ezzel egyidejűleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a mérgek elszállítását magyar hatóságoktól.

Létrehozva:

|

A környezetvédő szervezet kedden az MTI-vel közölte, a Greenpeace Magyarország azt szeretné elérni, hogy az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkársága, valamint az egyezmény uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsa meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a közleményben kiemelte, a magyar környezetvédelmi hatóságnak több mint hét éve van tudomása arról, hogy a Budapesti Vegyiművek Zrt. volt telephelyén, az Illatos úton egy romos pincehelyiségben olyan veszélyes anyagot tárolnak, amelyből folyamatosan szivároghatnak ki világszerte betiltott mérgek. A ferencvárosi önkormányzat ugyanakkor közleményben tájékoztatott arról, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől, hogy haladéktalanul szállíttassák el és semmisíttessék meg az Illatos úti – becslések szerint – 100 tonnányi rovarirtószer-alapanyagot.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint egy másik levélben Baranyi Krisztina hat hatóság – a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság,  a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály Kémiai Biztonsági szakterület, Budapest Főváros Kormányhivatala, VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály – számára tette fel a kérdést, hogy a 2022. augusztus 24-i helyszíni szemléjük óta intézkedtek-e a veszély megszüntetése és felszámolása érdekében. A polgármester törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani – közölte a ferencvárosi önkormányzat.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Gyorsabb tűzészlelés: 50 új MI-kamerával bővül a horvát megfigyelőrendszer

Mesterséges intelligenciával működő kamerákkal figyelik az erdőtüzeket Horvátországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ötven új, mesterséges intelligenciával működő kamerával bővítették Horvátországban az erdő- és bozóttüzek korai észlelését szolgáló videomegfigyelő rendszert – jelentette be a környezetvédelmi és a zöld átmenetért felelős minisztérium. A rendszer automatikusan érzékeli a füstöt és a lángokat, éjjel-nappal működik, és meteorológiai adatokat is használ – írja az alternativenergia.hu. Segítségével a tüzek korábban észlelhetők, pontosabban követhető a terjedésük, és gyorsabban megkezdődhet a tűzoltók beavatkozása. A kamerák képei és adatai valamennyi megyei tűzoltósági irányítóközpont számára elérhetők. A minisztérium szerint a fejlesztésre azért is szükség van, mert az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb és súlyosabb tüzek veszélyeztetik a lakosságot, az ingatlanokat, az erdőket és a védett természeti területeket.

A beruházást európai uniós forrásból finanszírozzák. A fejlesztés egy átfogóbb program része, amelynek célja a korai riasztás tökéletesítése, valamint az erdőtüzek és más, az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges események következményeinek mérséklése. A Horvát Tűzoltó Szövetség adatai szerint az év elejétől augusztus 10-ig 8832 tűzesetet jegyeztek fel az országban, közülük 5575 szabadtéri volt. Az erdő-, bozót- és aljnövényzettüzek száma 23,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A horvát erdészet korábbi adatai szerint a már létező videomegfigyelő hálózat 222 kamerából állt 111 helyszínen. Ezt bővítik most további 50 kamerával 25 új helyszínen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák