Zöldinfó
Az Illatos úti méregraktár felszámolását sürgeti a Greenpeace és a ferencvárosi polgármester
A budapesti Illatos úti illegális méregraktár miatt a Greenpeace az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordult, ezzel egyidejűleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a mérgek elszállítását magyar hatóságoktól.
A környezetvédő szervezet kedden az MTI-vel közölte, a Greenpeace Magyarország azt szeretné elérni, hogy az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkársága, valamint az egyezmény uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsa meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a közleményben kiemelte, a magyar környezetvédelmi hatóságnak több mint hét éve van tudomása arról, hogy a Budapesti Vegyiművek Zrt. volt telephelyén, az Illatos úton egy romos pincehelyiségben olyan veszélyes anyagot tárolnak, amelyből folyamatosan szivároghatnak ki világszerte betiltott mérgek. A ferencvárosi önkormányzat ugyanakkor közleményben tájékoztatott arról, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől, hogy haladéktalanul szállíttassák el és semmisíttessék meg az Illatos úti – becslések szerint – 100 tonnányi rovarirtószer-alapanyagot.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint egy másik levélben Baranyi Krisztina hat hatóság – a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály Kémiai Biztonsági szakterület, Budapest Főváros Kormányhivatala, VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály – számára tette fel a kérdést, hogy a 2022. augusztus 24-i helyszíni szemléjük óta intézkedtek-e a veszély megszüntetése és felszámolása érdekében. A polgármester törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani – közölte a ferencvárosi önkormányzat.
mti
Zöldinfó
Eltűnő telek: folyamatosan fogy a hó Magyarországon
1980 óta átlagosan tizenegy nappal csökkent a havas napok száma Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A meteorológiai szolgálat a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében mutatta be a havas és hótakarós napok számának alakulását az 1980-as évektől, vagyis az intenzív melegedés kezdetétől országosan, illetve a Budapest 10 kilométeres és Szeged 15 kilométeres sugarú környezetében elhelyezkedő meteorológiai állomások mérései alapján – írja az alternativenergia.hu. A trendvonalak egyértelmű csökkenést jeleznek, kivéve Szeged esetén a legvastagabb hótakaró tekintetében – jegyezték meg. A bejegyzéshez készített infografikák szerint a havas napok száma – amikor havazást tapasztalnak az észlelők, függetlenül attól, hogy a hó megmarad-e a talajon – országos átlaga 21 nap, ami 11 napos csökkenés 1980 és 2025 között. A legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték, de még 2005-ben is volt 36 ilyen nap. 1989-ben, 2014-ben és 2020-ban azonban mindössze 8-8 ilyen nap adódott, tavalyelőtt 9, tavaly pedig 11 havas nap volt Magyarországon. Szegeden a havas napok száma átlagosan 11 nap, ami 10 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 45 ilyen napot 1996-ban mérték, a legkevesebbet az utolsó két évben: 2024-ben 9, tavaly 8 ilyen nap volt.
A havas napok száma Budapesten átlagosan 20 nap, ami 12 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb havas napot, 39-et még 1980-ban mérték, de 2010-ben is volt még 37, a legkevesebb pedig mindössze 3 nap volt 2014-ben, és 5 nap 1989-ben. Tavalyelőtt 9, tavaly csak 8 havas nap volt a fővárosban. A bejegyzésben közölték a hótakarós napok számának alakulását is. Azt a napot tekintik hótakarós napnak, amikor a reggel 7 órás észleléskor legalább 1 centiméteres hóréteg borítja a felszínt, és a hóvastagságot is ekkor mérik.
Eszerint a hótakarós napok száma Szegeden átlagosan 22 nap, ami 17 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb hótakarós napot még 2003-ban rögzítették, akkor 62 ilyen nap volt. 2020-ban azonban 0, 2021-ben 5, 2022-ben 6, 2023-ban és 2024-ben ismét 0, 2025-ben pedig 1 hótakarós nap volt Szegeden és környékén. Budapesten a hótakarós napok száma Budapesten átlagosan 30 nap, ami 42 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 71 ilyen napot 1986-ban és 1996-ban regisztrálták, de 2020-ban 0, 2021-ben 6, majd a következő évben 2, 2023-ban 7, majd 4 és tavaly már csak 1 ilyen nap volt. A maximális hóvastagság Budapesten átlagosan 22,4 centiméter, ami 21 centiméteres csökkenés 1980-2025 között. A legnagyobb hó ebben az időszakban 1996-ben volt, akkor 52 centiméter esett, 1987-ben pedig 46 centiméter. 2020-ban azonban ez a szám 0 volt és tavaly is csak 5.
A maximális hóvastagság Szegeden átlagosan 14,6 centiméter, ami 5,5 centiméteres, nem szignifikáns csökkenés 1980 óta. Itt a legtöbb havat 2003-ban mérték, 50 centimétert.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe