Zöldinfó
Az Illatos úti méregraktár felszámolását sürgeti a Greenpeace és a ferencvárosi polgármester
A budapesti Illatos úti illegális méregraktár miatt a Greenpeace az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordult, ezzel egyidejűleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a mérgek elszállítását magyar hatóságoktól.
A környezetvédő szervezet kedden az MTI-vel közölte, a Greenpeace Magyarország azt szeretné elérni, hogy az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkársága, valamint az egyezmény uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsa meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a közleményben kiemelte, a magyar környezetvédelmi hatóságnak több mint hét éve van tudomása arról, hogy a Budapesti Vegyiművek Zrt. volt telephelyén, az Illatos úton egy romos pincehelyiségben olyan veszélyes anyagot tárolnak, amelyből folyamatosan szivároghatnak ki világszerte betiltott mérgek. A ferencvárosi önkormányzat ugyanakkor közleményben tájékoztatott arról, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől, hogy haladéktalanul szállíttassák el és semmisíttessék meg az Illatos úti – becslések szerint – 100 tonnányi rovarirtószer-alapanyagot.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint egy másik levélben Baranyi Krisztina hat hatóság – a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály Kémiai Biztonsági szakterület, Budapest Főváros Kormányhivatala, VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály – számára tette fel a kérdést, hogy a 2022. augusztus 24-i helyszíni szemléjük óta intézkedtek-e a veszély megszüntetése és felszámolása érdekében. A polgármester törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani – közölte a ferencvárosi önkormányzat.
mti
Zöldinfó
Fakivágás, fecskefészkek, gólyafészkek, fontos határidőre hívják fel a figyelmet
A természetvédők szerint a nem megfelelően időzített munkálatok évről évre komoly károkat okoznak a madárállományban és a biológiai sokféleségben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az év első negyedévben, márciusig végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, például fák vagy bokrok kivágását, építési területen lévő fecskefészkek eltávolítását, vagy a sérült fehérgólya-fészkek biztonságossá tételét – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Az alternativenergia.hu a közleményében arra emlékezteti az önkormányzati és állami szerveket, a kivitelezőket és a lakosságot, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól, a költési időszak kezdetétől már veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb olyan tevékenység, amely a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, az a fák, bokrok kivágása. Ezen munkálatok elvégzése sok esetben indokolt és szükséges, mint például a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnővő fás szárú vegetáció eltávolítása vagy visszavágása. Mivel azonban ezek jól tervezhető és ütemezhető feladatok az őszi-téli időszakra, indokolatlan az egyébként is természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszakára hagyni.
A másik gyakori tevékenység az épületfelújításokhoz kapcsolódó fecskefészek-eltávolítások engedélyeztetése, végrehajtása. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket. A harmadik leggyakoribb munkálat a sérült vagy áramütés-veszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele. A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek. A fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütésveszélyes módon, az elektromos hálózat oszlopain a vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
