

Zöldinfó
Az MI beköltözött az egyetemre: új korszak az ELTE GTK-n
Az ELTE Gazdaságtudományi Karán idén tavasszal új korszak kezdődött az oktatásban: a mesterséges intelligencia (MI) immár hivatalosan is az egyetemi tanulmányok részévé vált.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.
MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás
A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.
Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás
Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.
Szabályozott és etikus MI-használat
Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.
Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök
A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.
Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira