Zöldinfó

Az MNB ismét meghirdeti a Zöld pénzügyi tudományos díjakat és a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újra meghirdeti a Zöld pénzügyi tudományos díjakat és a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést – közölte az MNB.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-13

Szerző:

Hell

Hozzátették, hogy az MNB honlapján érhetőek el a részletes pályázati felhívások, amelyek alapján a Zöld pénzügyi tudományos talentum díjra, illetve a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés elnevezésű pályázati felhívásra is szeptember 18-ig nyújthatják be kutatási terveiket a jelentkezők. A közlemény szerint a jegybank 2019 februárjában hirdette meg Zöld programját egyebek mellett a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében. Tavaly pedig az MNB a programban három kategóriában, hagyományteremtő céllal megalapította a Zöld pénzügyi tudományos díjakat, továbbá létrehozta a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést. Elsőként említették a Nemzetközi Zöld pénzügyi áletműdíjat, amit a jegybank olyan nem magyar állampolgárságú szakember számára adományoz, aki világviszonylatban is meghatározó, úttörő jelentőségű kutatási eredményekkel járult hozzá a fenntartható gazdálkodás zöld pénzügyi tudományos vizsgálatának és megvalósításának fejlődéséhez. Az életműdíjat elsőként Naoyuki Yoshino, a tokiói Keio Egyetem emeritus professzora vehette át a 2021. decemberében. Hozzátették, hogy az elmúlt évek publikációs tevékenysége alapján kiemelkedő zöld pénzügyi kutatást végző, magyar állampolgárságú szakember számára a Zöld pénzügyi tudományos nagydíj adományozható. A 2021. évi díjat Naffa Helena vette át. Ezt az elismerést háromévente adományozza a jegybank, így ennek elnyerésére a pályázóknak legközelebb 2024-ben lesz lehetőségük.

Kitértek még a Zöld pénzügyi talentum díjra is, amelyet olyan 41 évnél fiatalabb magyar állampolgárságú szakember számára adományoz az MNB, aki az elmúlt évek publikációs tevékenysége alapján kiemelkedő zöld pénzügyi kutatást végzett. A díjat az első kiírás alkalmával Molnár Katának ítélték oda, aki kutatásaiban a vízgazdálkodás és klíma adaptáció lehetőségeit, valamint a befektetési portfóliók és gazdasági szektorok vízkockázatát vizsgálja. A jegybank által létrehozott Zöld kutatási kezdeményezés elnevezésű pályázati felhívásra pedig olyan kutatási tervvel lehet nevezni, amely aktuális, a zöld pénzügyek területéhez kapcsolódó, tudományos igényességű kutatási programot fogalmaz meg. Kutatási tervet magyar állampolgárságú kutató, magyarországi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező intézmény vagy több magyar állampolgárságú kutatóból álló, jogi személyiséggel nem rendelkező kutatócsoport nyújthat be. A kutatási kezdeményezés díját 2021-ben Parádi-Dolgos Anett kutatócsoportja nyerte el a magyarországi agrárium kihívásaira adaptálható green finance megoldások témájában kidolgozott kutatási tervével.

mti

Kapcsolódó tartalom:mnb tudományos díj zöld pályázat

Zöldinfó

Lebontják Budapest egyik legismertebb ipari kéményét

Lebontják a Kelenföldi Erőmű 146 méter magas kéményét.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lebontják a Veolia csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőműjének 2005 óta használaton kívül lévő 146 méter magas kéményét, a munkálatok a terület helyreállításával együtt augusztus végéig tartanak – közölte az alternativenergia.hu. A kémény 1979-ben épült , akkor azonban még csak 96 méter volt a megengedett magasság, végleges magasságát a 80-as években érte el, és évtizedeken át Kelenföld látképének meghatározó eleme volt. A kémény acéllemez részét 2015-ben eltávolították, csak az acélváz maradt meg, amelyet most szednek szét, az elbontott vas és acél mennyisége elérheti a 700 tonnát – írták.

A közlemény szerint a Kelenföldi Erőmű évtizedeken keresztül járult hozzá az országos energia-és hőellátáshoz, de az ezredfordulóra, hasonlóan más szocialista időkben telepített erőművekhez, technológiája elavult, leállították, majd elemeit sorra elbontották. A kémény lebontásával az utolsó része is eltűnik az erőmű 70-es évekbeli ipari technológiájának, amely nem kapott műemléki besorolást. A fővárosi erőművek – Újpesti, Kispesti, Kelenföldi – technológiái 2002-2005 között megújultak. A Kelenföldi Erőmű új gőzkazánt, forróvíz kazánt és gőzturbinát kapott a hozzájuk tartozó új technológiai rendszerekkel együtt. Az erőmű az átalakított gázturbina és a korszerűsített kazán tüzelőberendezéseinek köszönhetően kimagaslóan jó emissziós jellemzőkkel üzemel, és a korábbi technológiákhoz képest jóval alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással termeli a villamos energiát valamint a főváros számára a távhőt – ismertette közleményében a társaság.

A Veolia Magyarország a hazai energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piacon vezető szereplő. Több mint 63 állami és önkormányzati intézményt, 42 egészségügyi és szociális intézményt és 40 ipari telephelyet lát el energiával, és 17 városban több mint 400 000 távfűtéses lakás és közintézmény fűtését biztosítja. Vízüzleti leányvállalatai évente 16 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, 21 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodnak, 360 ezer lakost kiszolgálva.

Tovább olvasom