Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az MNB ismét meghirdeti a Zöld pénzügyi tudományos díjakat és a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újra meghirdeti a Zöld pénzügyi tudományos díjakat és a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést – közölte az MNB.

Létrehozva:

|

Hozzátették, hogy az MNB honlapján érhetőek el a részletes pályázati felhívások, amelyek alapján a Zöld pénzügyi tudományos talentum díjra, illetve a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés elnevezésű pályázati felhívásra is szeptember 18-ig nyújthatják be kutatási terveiket a jelentkezők. A közlemény szerint a jegybank 2019 februárjában hirdette meg Zöld programját egyebek mellett a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében. Tavaly pedig az MNB a programban három kategóriában, hagyományteremtő céllal megalapította a Zöld pénzügyi tudományos díjakat, továbbá létrehozta a Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezést. Elsőként említették a Nemzetközi Zöld pénzügyi áletműdíjat, amit a jegybank olyan nem magyar állampolgárságú szakember számára adományoz, aki világviszonylatban is meghatározó, úttörő jelentőségű kutatási eredményekkel járult hozzá a fenntartható gazdálkodás zöld pénzügyi tudományos vizsgálatának és megvalósításának fejlődéséhez. Az életműdíjat elsőként Naoyuki Yoshino, a tokiói Keio Egyetem emeritus professzora vehette át a 2021. decemberében. Hozzátették, hogy az elmúlt évek publikációs tevékenysége alapján kiemelkedő zöld pénzügyi kutatást végző, magyar állampolgárságú szakember számára a Zöld pénzügyi tudományos nagydíj adományozható. A 2021. évi díjat Naffa Helena vette át. Ezt az elismerést háromévente adományozza a jegybank, így ennek elnyerésére a pályázóknak legközelebb 2024-ben lesz lehetőségük.

Kitértek még a Zöld pénzügyi talentum díjra is, amelyet olyan 41 évnél fiatalabb magyar állampolgárságú szakember számára adományoz az MNB, aki az elmúlt évek publikációs tevékenysége alapján kiemelkedő zöld pénzügyi kutatást végzett. A díjat az első kiírás alkalmával Molnár Katának ítélték oda, aki kutatásaiban a vízgazdálkodás és klíma adaptáció lehetőségeit, valamint a befektetési portfóliók és gazdasági szektorok vízkockázatát vizsgálja. A jegybank által létrehozott Zöld kutatási kezdeményezés elnevezésű pályázati felhívásra pedig olyan kutatási tervvel lehet nevezni, amely aktuális, a zöld pénzügyek területéhez kapcsolódó, tudományos igényességű kutatási programot fogalmaz meg. Kutatási tervet magyar állampolgárságú kutató, magyarországi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező intézmény vagy több magyar állampolgárságú kutatóból álló, jogi személyiséggel nem rendelkező kutatócsoport nyújthat be. A kutatási kezdeményezés díját 2021-ben Parádi-Dolgos Anett kutatócsoportja nyerte el a magyarországi agrárium kihívásaira adaptálható green finance megoldások témájában kidolgozott kutatási tervével.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A talajba került-e veszélyes anyag? Vizsgálják a debreceni CATL-ügyet

Vegyi anyagokat mutattak ki a debreceni CATL akkumulátorgyárnál május elején kiömlött zöld folyadékban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Soron kívüli és szigorú vizsgálatot rendelt el a kormányhivatalokat is felügyelő Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a debreceni CATL akkumulátorgyárból szivárgó “zöld víz” ügyében az esetleges szennyezés feltárására – közölte Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője a Facebookon. Az önkormányzat és a CATL a vizsgálatok lefolytatásában mindenben együttműködik az illetékes szervekkel, ugyanakkor jelezték: a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki szennyező anyagokat – írja az alternativenergia.hu. Tárkányi Zsolt közlése szerint az eset miatt a kormányhivatal visszavonta a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki. “Utóbbit nehéz indulatok nélkül kommentálni, de sajnos a jelenlegi szabályok szerint jelenleg ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél. Ezen rövidesen változtatunk és valós visszatartó erővel bíró bírságokra számíthatnak a szennyező üzemek” – jelezte Tárkányi Zsolt.

Ezt megelőzően a Tisza párt két debreceni országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesület által megrendelt vizsgálat eredményét, miszerint vegyi anyagokat, köztük magzatkárosító NMP-oldószert mutattak ki abban a zöld folyadékban, amely május elején bugyogott fel a földből Debrecenben, a CATL kínai akkumulátorgyárnál. Tompa Enikő a Facebook-bejegyzésében azt írta, a debreceni CATL akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt felbugyogó zöld folyadékból vett minta független laboratórium által készített elemzése “aggasztó képet fest a (…) minta összetételéről”.

A képviselő haladéktalanul tájékoztatást kért az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától, hogy még a csütörtöki napon adjanak tájékoztatást a hatóság által elvégzett laboratóriumi elemzés eredményéről, és a vizsgálati eredményt hozzák nyilvánosságra. Tárkányi Zsolt a Facebookon jelezte: “döbbenettel értesültünk arról, hogy magzatkárosító NMP-oldószert és más vegyi anyagokat is kimutatott a civilek által megrendelt vizsgálat. A minimális mértékű oldószer jelenlétét az teszi maximálisan aggasztóvá, hogy a gyárból a talajba és a vízbe egyáltalán nem kerülhetne, vagyis az egyetlen elfogadható mennyiség itt a 0” – írta a képviselő.

Advertisement

A képviselők azonnal tájékoztatták a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. “Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz” – ismertette Tárkányi Zsolt. A MIAKÖ Egyesület részletesen nyilvánosságra hozta a mérések eredményét, a szennyezett víz összetételét.

Ebben külön kiemelték, hogy “mivel az NMP (N-metil-2-pirrolidon) a természetben nem fordul elő, jelenléte a mintában, még ha csak 1 µg/l koncentrációban is, feketén-fehéren igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt”, mint ahogy azt korábban a gyár képviselői állították. “Mivel az NMP az akkumulátorcellák gyártása során (a katódbevonat készítésénél) használt veszélyes, reprodukciót károsító oldószer, annak semmiképpen sem szabadna keverednie a csatornahálózattal” – jelezték, hozzátéve, az, hogy a zöld színű folyadékkal együtt az NMP is megjelent a kapun kívüli árokban, azt mutatja, hogy a “nyomáspróba” során átmosott vagy leürített csővezetékekben NMP-maradványok voltak, amelyeket a folyadék magával sodort a közterületre.

Advertisement

A mintában talált összetétel pontról pontra megegyezik az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártási alapanyagaival – közölték. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, hogy korábban a CATL vezetése, a nyomáspróbát végző cég és a Debreceni Vízmű arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a víz nem tartalmaz szennyező anyagot. A katasztrófavédelem helyszíni mérései is ezt támasztották alá. “Az akkori és a MIAKÖ által a mai napon közzétett eredmények közötti ellentmondást fel kell oldani” – mondta a polgármester, jelezve, az önkormányzat támogatja a MIAKÖ vizsgálati kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi hatóság tisztázza a laborvizsgálatok közötti különbségeket.

Ehhez a város a Debreceni Vízmű Zrt. által végzett laborvizsgálat eredményét is a MIAKÖ rendelkezésére bocsátja. “A város abban érdekelt és elkötelezett, hogy az itt működő üzemek betartsák a szabályokat és azoknak megfelelően működjenek. Amennyiben nem így tesznek a hatóságok a legszigorúbb szankciókkal lépjenek fel ellenük” – írta a polgármester. A kormányhivatal nem mutatott ki NMP-t a zöld vízben, a CATL Debrecen a hatóság méréseit tekinti hitelesnek a csatornaügy kivizsgálásában – közölte az akkumulátorgyár sajtószolgálata az MTI-vel.

Advertisement

Azt írták: a vállalat információi szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának “akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá azt az értesülést, amely szerint a vállalat telephelye melletti csatornából kiömlő zöldre festett szennyvíz NMP vegyületet tartalmazott volna”. A vállalat mindenben együttműködik a hatóságokkal – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák