Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az olcsó napelemeket hozhatja el egy új fejlesztés

Az alumíniumárak emelkedése jelentősen hatott a napelemek gyártására.

Létrehozva:

|

Yao Yao, a SinoLink Securities elemzője december elején a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) éves konferenciáján az ipar drámai változásairól beszélt – írja a PV Magazine. A szakértő szerint a másodlagos anyagok idén átformálták az iparág költségszerkezetét, immár ezek dominálják a termelési költségeket. A SinoLink Securities adatai alapján az alumíniumkeretek 2024 novemberére már a legköltségesebb elemnek számítottak, a napelemgyártás teljes költségének 14 százalékát adták. Ezt 13,4 százalékkal az üvegborítás, illetve 11,6 százalékkal az ezüst követte. A poliszilícium, amely történelmileg jelentős költségtényező volt, 9,9%-kal a negyedik helyre esett vissza. A SinoLink Securities szerint a magas alumíniumárak felhajtották a keretek költségeit, még akkor is, ha a megnövekedett kapacitás és a költségcsökkentési nyomás miatt a feldolgozási díjak mérséklődtek. A gyártók jelenleg olyan alternatívákat tesztelnek, mint az alumíniumötvözetek, a gumikapcsok és a kompozit anyagok, bár a megbízhatósággal kapcsolatos aggályok lassítják a folyamatokat. Az anyagfelhasználás csökkentését célzó standardizált dizájnok tovább mérsékelhetik a költségeket.

Az üvegköltségeket a napelemekhez szükséges üveg gyártását korlátozó kínai energiapolitika tartja magasan. Yao szerint az üvegárak 2025-ben valószínűleg tovább fognak emelkedni, mivel a panelek iránti kereslet nő, ami súlyosbítja a kapacitáskorlátozásokat és gyors áremelkedést eredményez. Az ezüst ára továbbra is igen magas a szűkös globális kínálat, valamint a napenergia és a mesterséges intelligencia iránti növekvő ipari kereslet közepette. A fémköltségek továbbra is rendkívül jelentősek, a fejlett cellákban a nem szilíciumhoz köthető költségek 42%-át teszik ki. Az ezüst alternatívájaként a réz merül fel, de Yao szerint a magas költségek és technikai akadályok miatt az anyag napelemekben való alkalmazása egyelőre nem kivitelezhető.

A SinoLink Securities 2025-ben 10-15 százalékos telepítésnövekedésre számít globálisan, miközben a napelemek iránti kereslet elérheti a 650-700 GWp-t. Yao szerint a technológiai innováció és az anyagoptimalizálás kulcsfontosságú lesz a növekedés fenntartásában és a költségek csökkentésében.

Advertisement

Zöld Energia

Egyre kevesebb import, egyre több napenergia itthon

Európa több mint hatvan százalékban a kontinensen kívülről importálja az energiát, így a háború és bizonytalanság idején felértékelődik minden olyan energia, amelyet otthon állítanak elő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba elmondta, Magyarország a rendszerváltás óta reál értelemben csaknem megkétszerezte GPD-jét, mindeközben csökkent az ország összenergia-fogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása is már 48 százalékkal kisebb, mint akkor, ez pedig a szenes és az olajerőművek leépülésével volt elérhető. Ismertette: jelenleg az országnak az összes beépített erőműkapacitása valamivel kevesebb mint 16 ezer megawatt, de ennek csaknem 60 százaléka megújuló energiából származik. Megjegyezte, míg 2010-ben csak 300 kisméretű naperőmű volt a háztetőkön, addig ma már 330 ezer naperőmű termel szerte az országban, 8500 megawatt teljesítménnyel. A miniszter közölte: bár korábban még 33 százalék volt az ország áramimport aránya, a tavalyi évben ez a szám 20 százalékra csökkent. Hozzátette, mivel nem stabil a naperőművek teljesítménye, ezért szerinte az MVM tiszaújvárosi erőműve nem csak kiegyenlítő energiát fog termelni, hanem alaperőműként is működik majd.

Lantos Csaba arról is beszélt, hogy az országban az elmúlt öt évben 1,8 millió hőszivattyú létesült és már több mint 100 ezer elektromos autó közlekedik. Emellett a magyar emberek háztartása is átalakul, és nem egyszerűen arról van szó, hogy emelkedik az átlagfogyasztás, hanem az a kérdés, hogy a csúcsfogyasztást ki lehet-e elégíteni – jegyezte meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy “szükség van nagy inerciára, nagy tehetetlenségre, amit nem tud más biztosítani”, mint a készülő tiszaújvárosihoz hasonló létesítmények. Mint mondta, Magyarországnak “óriási előnye” az, hogy területén hatalmas gáztárolók vannak az ország fogyasztásához képest, és részben ez alapozta meg a gázerőmű megépítését. Lantos Csaba úgy fogalmazott, reméli, hogy az elmúlt években hozott kormányzati intézkedések eredményesen és érdemben szolgálják majd az ország érdekét. Kiemelten fontosnak nevezte Magyarország ellátás- és energiabiztonságát, hiszen – mint fogalmazott – anélkül nincs élet, nincs civilizáció.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a beruházás egy igazi mérföldkő Tiszaújváros életében és történelmi jelentőséggel bír. Szerinte a beruházásnak köszönhetően újra meghatározó villamosenergia-termelés lesz a városban és erre azért van szükség, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön. Ismertette, a 600 milliárd forintos fejlesztés az MVM történetének legnagyobb beruházása, a létesítmény létrehozásával pedig a térség energetikában elfoglalt szerepe is tovább erősödik. Hozzátette, Magyarország az energiafüggetlenségét a nukleáris és a napenergia részarányának növelésével tudja erősíteni, de részben az időjárásfüggő energiatermelés miatt a kiegyenlítő energia is kiemelten fontos.

Advertisement

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója nyomatékosította: a vállalatcsoport eddigi legnagyobb beruházását hajtja végre Tiszaújvárosban, ahol csütörtökön az erőmű alapkövét tették le. Megjegyezte, az erőmű segíteni fogja Magyarország energiaszuverenitásának növelését és az elmúlt 40 évben kialakult energiafüggőség csökkentését. Mint mondta, az MVM csoport az Ansaldo Energia és a Calik Enerji segítségével fogja megépíteni a létesítményt, amely a paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve lesz mintegy 1000 megawattos teljesítménnyel. Ismertette: az erőmű 2029 szeptemberében az első blokkal, míg 2030 februárjában a második blokkal is elindul és “szolgálni fogja Magyarország energiabiztonságát, energiaszuverenitását”. Elmondta, a vállalatcsoport banki partnerei több mint 1,2 milliárd euróval segítik az erőmű megépítését, a Calik Enerji és az Ansaldo Energia pedig vállalta, hogy felépítik a létesítményt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák