Zöld Energia
Az olcsó napelemeket hozhatja el egy új fejlesztés
Az alumíniumárak emelkedése jelentősen hatott a napelemek gyártására.
Yao Yao, a SinoLink Securities elemzője december elején a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) éves konferenciáján az ipar drámai változásairól beszélt – írja a PV Magazine. A szakértő szerint a másodlagos anyagok idén átformálták az iparág költségszerkezetét, immár ezek dominálják a termelési költségeket. A SinoLink Securities adatai alapján az alumíniumkeretek 2024 novemberére már a legköltségesebb elemnek számítottak, a napelemgyártás teljes költségének 14 százalékát adták. Ezt 13,4 százalékkal az üvegborítás, illetve 11,6 százalékkal az ezüst követte. A poliszilícium, amely történelmileg jelentős költségtényező volt, 9,9%-kal a negyedik helyre esett vissza. A SinoLink Securities szerint a magas alumíniumárak felhajtották a keretek költségeit, még akkor is, ha a megnövekedett kapacitás és a költségcsökkentési nyomás miatt a feldolgozási díjak mérséklődtek. A gyártók jelenleg olyan alternatívákat tesztelnek, mint az alumíniumötvözetek, a gumikapcsok és a kompozit anyagok, bár a megbízhatósággal kapcsolatos aggályok lassítják a folyamatokat. Az anyagfelhasználás csökkentését célzó standardizált dizájnok tovább mérsékelhetik a költségeket.
Az üvegköltségeket a napelemekhez szükséges üveg gyártását korlátozó kínai energiapolitika tartja magasan. Yao szerint az üvegárak 2025-ben valószínűleg tovább fognak emelkedni, mivel a panelek iránti kereslet nő, ami súlyosbítja a kapacitáskorlátozásokat és gyors áremelkedést eredményez. Az ezüst ára továbbra is igen magas a szűkös globális kínálat, valamint a napenergia és a mesterséges intelligencia iránti növekvő ipari kereslet közepette. A fémköltségek továbbra is rendkívül jelentősek, a fejlett cellákban a nem szilíciumhoz köthető költségek 42%-át teszik ki. Az ezüst alternatívájaként a réz merül fel, de Yao szerint a magas költségek és technikai akadályok miatt az anyag napelemekben való alkalmazása egyelőre nem kivitelezhető.
A SinoLink Securities 2025-ben 10-15 százalékos telepítésnövekedésre számít globálisan, miközben a napelemek iránti kereslet elérheti a 650-700 GWp-t. Yao szerint a technológiai innováció és az anyagoptimalizálás kulcsfontosságú lesz a növekedés fenntartásában és a költségek csökkentésében.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
