Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az olcsó napelemeket hozhatja el egy új fejlesztés

Az alumíniumárak emelkedése jelentősen hatott a napelemek gyártására.

Létrehozva:

|

Yao Yao, a SinoLink Securities elemzője december elején a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) éves konferenciáján az ipar drámai változásairól beszélt – írja a PV Magazine. A szakértő szerint a másodlagos anyagok idén átformálták az iparág költségszerkezetét, immár ezek dominálják a termelési költségeket. A SinoLink Securities adatai alapján az alumíniumkeretek 2024 novemberére már a legköltségesebb elemnek számítottak, a napelemgyártás teljes költségének 14 százalékát adták. Ezt 13,4 százalékkal az üvegborítás, illetve 11,6 százalékkal az ezüst követte. A poliszilícium, amely történelmileg jelentős költségtényező volt, 9,9%-kal a negyedik helyre esett vissza. A SinoLink Securities szerint a magas alumíniumárak felhajtották a keretek költségeit, még akkor is, ha a megnövekedett kapacitás és a költségcsökkentési nyomás miatt a feldolgozási díjak mérséklődtek. A gyártók jelenleg olyan alternatívákat tesztelnek, mint az alumíniumötvözetek, a gumikapcsok és a kompozit anyagok, bár a megbízhatósággal kapcsolatos aggályok lassítják a folyamatokat. Az anyagfelhasználás csökkentését célzó standardizált dizájnok tovább mérsékelhetik a költségeket.

Az üvegköltségeket a napelemekhez szükséges üveg gyártását korlátozó kínai energiapolitika tartja magasan. Yao szerint az üvegárak 2025-ben valószínűleg tovább fognak emelkedni, mivel a panelek iránti kereslet nő, ami súlyosbítja a kapacitáskorlátozásokat és gyors áremelkedést eredményez. Az ezüst ára továbbra is igen magas a szűkös globális kínálat, valamint a napenergia és a mesterséges intelligencia iránti növekvő ipari kereslet közepette. A fémköltségek továbbra is rendkívül jelentősek, a fejlett cellákban a nem szilíciumhoz köthető költségek 42%-át teszik ki. Az ezüst alternatívájaként a réz merül fel, de Yao szerint a magas költségek és technikai akadályok miatt az anyag napelemekben való alkalmazása egyelőre nem kivitelezhető.

A SinoLink Securities 2025-ben 10-15 százalékos telepítésnövekedésre számít globálisan, miközben a napelemek iránti kereslet elérheti a 650-700 GWp-t. Yao szerint a technológiai innováció és az anyagoptimalizálás kulcsfontosságú lesz a növekedés fenntartásában és a költségek csökkentésében.

Advertisement

Zöld Energia

Hidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását

Az Óbudai Egyetem és a Toyota Sakura közösen rendezte meg az „Energiaforradalom – Hidrogéntechnológiai premier” című szakmai bemutatót, amelyen egy működő hidrogénalapú energetikai megoldást mutattak be.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az esemény célja olyan innovatív technológiák bemutatása volt, amelyek a hagyományos fosszilis energiarendszereket környezetbarát alternatívákkal helyettesíthetik – írja az alternativenergia.hu. A bemutató középpontjában egy kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épület energiaellátásának hidrogénalapú generátorral történő megvalósítása állt, ahol a hidrogénben rejlő energiát villamos energiává alakítják át úgy, hogy a folyamat során kizárólag víz keletkezik melléktermékként. Ez a megközelítés nemcsak technikailag megbízható, hanem gazdaságilag is releváns megoldást kínál az épületenergia-ellátás fenntarthatóbbá tételére. A fejlesztés működő környezetben igazolja a hidrogéntechnológia műszaki megbízhatóságát és gazdasági relevanciáját. A projekt egyben az oktatás, a kutatás és az ipar szoros együttműködésének példája is, amely a jövő mérnökgenerációinak képzését szolgálja – mondta el Prof. Dr. Kovács Levente. A rektor hozzátette: meggyőződésünk, hogy ez a kezdeményezés fontos lépés a fenntartható energetikai megoldások hazai alkalmazásában.

A bemutató szakmai értéke abban rejlik, hogy nemcsak elméleti lehetőségeket, hanem valós, működő technológiát is prezentál egy komplex, hidrogénalapú energiaellátási rendszer formájában. Az eseményen a sikeres együttműködést Prof. Dr. Kovács Levente, egyetemünk rektora Füredi Istvánnal, a Toyota Sakura alapítójával mutatta be, Szilasi János, a Toyota Sakura Kft. ügyvezetője az eszközt és működését prezentálta részletesen, valamint Karagich Bálint, az Energiastratégia Intézet ügyvezetője tartott előadást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák