Zöld Energia
Az olcsó napelemeket hozhatja el egy új fejlesztés
Az alumíniumárak emelkedése jelentősen hatott a napelemek gyártására.
Yao Yao, a SinoLink Securities elemzője december elején a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) éves konferenciáján az ipar drámai változásairól beszélt – írja a PV Magazine. A szakértő szerint a másodlagos anyagok idén átformálták az iparág költségszerkezetét, immár ezek dominálják a termelési költségeket. A SinoLink Securities adatai alapján az alumíniumkeretek 2024 novemberére már a legköltségesebb elemnek számítottak, a napelemgyártás teljes költségének 14 százalékát adták. Ezt 13,4 százalékkal az üvegborítás, illetve 11,6 százalékkal az ezüst követte. A poliszilícium, amely történelmileg jelentős költségtényező volt, 9,9%-kal a negyedik helyre esett vissza. A SinoLink Securities szerint a magas alumíniumárak felhajtották a keretek költségeit, még akkor is, ha a megnövekedett kapacitás és a költségcsökkentési nyomás miatt a feldolgozási díjak mérséklődtek. A gyártók jelenleg olyan alternatívákat tesztelnek, mint az alumíniumötvözetek, a gumikapcsok és a kompozit anyagok, bár a megbízhatósággal kapcsolatos aggályok lassítják a folyamatokat. Az anyagfelhasználás csökkentését célzó standardizált dizájnok tovább mérsékelhetik a költségeket.
Az üvegköltségeket a napelemekhez szükséges üveg gyártását korlátozó kínai energiapolitika tartja magasan. Yao szerint az üvegárak 2025-ben valószínűleg tovább fognak emelkedni, mivel a panelek iránti kereslet nő, ami súlyosbítja a kapacitáskorlátozásokat és gyors áremelkedést eredményez. Az ezüst ára továbbra is igen magas a szűkös globális kínálat, valamint a napenergia és a mesterséges intelligencia iránti növekvő ipari kereslet közepette. A fémköltségek továbbra is rendkívül jelentősek, a fejlett cellákban a nem szilíciumhoz köthető költségek 42%-át teszik ki. Az ezüst alternatívájaként a réz merül fel, de Yao szerint a magas költségek és technikai akadályok miatt az anyag napelemekben való alkalmazása egyelőre nem kivitelezhető.
A SinoLink Securities 2025-ben 10-15 százalékos telepítésnövekedésre számít globálisan, miközben a napelemek iránti kereslet elérheti a 650-700 GWp-t. Yao szerint a technológiai innováció és az anyagoptimalizálás kulcsfontosságú lesz a növekedés fenntartásában és a költségek csökkentésében.
Zöld Energia
15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.
A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.
Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?
Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.
Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!
Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.
Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.
A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.
Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaÁtrendeződés a használtautó-piacon: egyre több az alternatív hajtás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia
