Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az olcsó napelemeket hozhatja el egy új fejlesztés

Az alumíniumárak emelkedése jelentősen hatott a napelemek gyártására.

Létrehozva:

|

Yao Yao, a SinoLink Securities elemzője december elején a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) éves konferenciáján az ipar drámai változásairól beszélt – írja a PV Magazine. A szakértő szerint a másodlagos anyagok idén átformálták az iparág költségszerkezetét, immár ezek dominálják a termelési költségeket. A SinoLink Securities adatai alapján az alumíniumkeretek 2024 novemberére már a legköltségesebb elemnek számítottak, a napelemgyártás teljes költségének 14 százalékát adták. Ezt 13,4 százalékkal az üvegborítás, illetve 11,6 százalékkal az ezüst követte. A poliszilícium, amely történelmileg jelentős költségtényező volt, 9,9%-kal a negyedik helyre esett vissza. A SinoLink Securities szerint a magas alumíniumárak felhajtották a keretek költségeit, még akkor is, ha a megnövekedett kapacitás és a költségcsökkentési nyomás miatt a feldolgozási díjak mérséklődtek. A gyártók jelenleg olyan alternatívákat tesztelnek, mint az alumíniumötvözetek, a gumikapcsok és a kompozit anyagok, bár a megbízhatósággal kapcsolatos aggályok lassítják a folyamatokat. Az anyagfelhasználás csökkentését célzó standardizált dizájnok tovább mérsékelhetik a költségeket.

Az üvegköltségeket a napelemekhez szükséges üveg gyártását korlátozó kínai energiapolitika tartja magasan. Yao szerint az üvegárak 2025-ben valószínűleg tovább fognak emelkedni, mivel a panelek iránti kereslet nő, ami súlyosbítja a kapacitáskorlátozásokat és gyors áremelkedést eredményez. Az ezüst ára továbbra is igen magas a szűkös globális kínálat, valamint a napenergia és a mesterséges intelligencia iránti növekvő ipari kereslet közepette. A fémköltségek továbbra is rendkívül jelentősek, a fejlett cellákban a nem szilíciumhoz köthető költségek 42%-át teszik ki. Az ezüst alternatívájaként a réz merül fel, de Yao szerint a magas költségek és technikai akadályok miatt az anyag napelemekben való alkalmazása egyelőre nem kivitelezhető.

A SinoLink Securities 2025-ben 10-15 százalékos telepítésnövekedésre számít globálisan, miközben a napelemek iránti kereslet elérheti a 650-700 GWp-t. Yao szerint a technológiai innováció és az anyagoptimalizálás kulcsfontosságú lesz a növekedés fenntartásában és a költségek csökkentésében.

Advertisement

Zöld Energia

Budapest napelemekkel termelne energiát: óriási kapacitás rejlik a háztetőkön

Két és fél paksi atomerőműnyi energia lehetősége is ott lehet a budapesti háztetőkön.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Két és fél paksi atomerőműnyi energia lehetősége is ott lehet a budapesti háztetőkön napelemek telepítése és tárolóberendezések alkalmazása révén – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán. Karácsony Gergely azt írta, egyetlen város sem tud önmaga megbirkózni a klímaváltozás kihívásaival – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az államnak kell megteremtenie a szabályozási, pénzügyi kereteket, a városnak kell lefordítania ezeket a mindennapokra, a magánszektornak kell ezeket alkalmaznia beruházásokban és technológiákban, a polgároknak pedig résztvevőinek kell lenniük a változásnak – értékelt. Szerinte ebbe a felfogásba illeszkedik a kormány által nemrég meghirdetett új energiafejlesztési terv is, amely be kívánja vonni a termelésbe a napenergiát.

Budapest és a kormány partnersége ezen a téren is rengeteg lehetőséget kínál. Budapest már évekkel ezelőtt elkészítette a város szolártérképét, elindította a Nappal hajtva programot – mutatott rá a főpolgármester, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány ugyanakkor “megtiltotta az új napelemrendszerek által termelt energia hálózati betáplálását, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítették az új napelemek telepítését”.A fővárosi program célja és értelme, hogy 10 millió négyzetméter napelem legyen a városban energiatároló berendezésekkel együtt – emelte ki Karácsony Gergely.

Hozzátette: ezzel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megtakarítani, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. “Most, amikor a kihívás már mindenki számára nyilvánvaló, amikor a magyar miniszterelnök végre felelősen beszél a klímaválságról, akkor a pár éve még álmodozásnak tűnő terveinkből gyorsan valóság lehet. Ha van partnerség, csak akkor” – zárta bejegyzését a főpolgármester.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák