

Zöld Energia
Az űrbe telepítenének napelemeket
Az űrbéli napelemek elvileg folyamatosan termelhetnék az áramot.
A napelemek egyik komoly hátránya, hogy rossz időben jelentősen lecsökken a termelésük. Ha sikerülne a felhőzet fölé, például az űrbe elhelyezni paneleket, azok állandóan generálhatnák az áramot. Kérdés persze, hogy az energiát miként juttathatnánk el a Földre.
Japán és a Japán Űrügynökség (JAXA) évtizedek óta próbálkozik azzal, hogy az űrből bolygónkra tudják sugározni a napenergiát. 2015-ben az ázsiai ország áttörést ért el, amikor a JAXA tudósai sikeresen bocsátottak 1,8 kilowattnyi áramot több mint 50 méteres távolságba egy vezeték nélküli vevőegységbe – ennyi energia elegendő egy vízforraló működtetéséhez. Most Japán arra készül, hogy egy lépéssel közelebb vigye a technológiát a megvalósításhoz – számol be az Engadget.
Sajtóértesülések szerint egy, a japán köz- és magánszféra között megvalósuló partnerség keretében már 2025-ben megkísérlik a napelemek energiájának lesugárzását az űrből. A projektben, amelyet Sinohara Naoki, a Kiotói Egyetem professzora vezet, egy sor kis műholdat akarnak pályára állítani. Ezek aztán az összegyűjtött energiát földi állomásokra továbbíthatják majd. Naoki a technológia úttörője, 2009 óta foglalkozik azzal, hogy miként lehetne megvalósítani a módszert.
Már 1968-ban felmerült, hogy bolygónk körül keringő napelemek és mikrohullámú sugárzás révén energiát lehetne a Földre juttatni. Azóta néhány ország, köztük Kína és az Egyesült Államok rengeteg energiát, pénzt és időt fordított az ötlet gyakorlatba ültetésére. A technológia azért vonzó, mert a keringő fotovoltaikus panelek potenciálisan korlátlan megújuló energiaforrást jelentenek.
Az űrben a napelemek a napszakoktól függetlenül képesek áramot termelni, és mivel az általuk előállított energiát mikrohullámok segítségével sugároznák haza, a felhők sem jelentenének gondot. Azonban még ha Japán sikeresen telepít is egy sor űrbéli napelemet, a technológia még mindig közelebb állna a sci-fihez, mint a valósághoz. 1 gigawattnyi energiát előállító, vagyis körülbelül egy atomreaktor teljesítményét elérő tömb létrehozása ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal körülbelül 7 milliárd dollárba kerülne.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota