Zöld Energia
Az űrbe telepítenének napelemeket
Az űrbéli napelemek elvileg folyamatosan termelhetnék az áramot.
A napelemek egyik komoly hátránya, hogy rossz időben jelentősen lecsökken a termelésük. Ha sikerülne a felhőzet fölé, például az űrbe elhelyezni paneleket, azok állandóan generálhatnák az áramot. Kérdés persze, hogy az energiát miként juttathatnánk el a Földre.
Japán és a Japán Űrügynökség (JAXA) évtizedek óta próbálkozik azzal, hogy az űrből bolygónkra tudják sugározni a napenergiát. 2015-ben az ázsiai ország áttörést ért el, amikor a JAXA tudósai sikeresen bocsátottak 1,8 kilowattnyi áramot több mint 50 méteres távolságba egy vezeték nélküli vevőegységbe – ennyi energia elegendő egy vízforraló működtetéséhez. Most Japán arra készül, hogy egy lépéssel közelebb vigye a technológiát a megvalósításhoz – számol be az Engadget.
Sajtóértesülések szerint egy, a japán köz- és magánszféra között megvalósuló partnerség keretében már 2025-ben megkísérlik a napelemek energiájának lesugárzását az űrből. A projektben, amelyet Sinohara Naoki, a Kiotói Egyetem professzora vezet, egy sor kis műholdat akarnak pályára állítani. Ezek aztán az összegyűjtött energiát földi állomásokra továbbíthatják majd. Naoki a technológia úttörője, 2009 óta foglalkozik azzal, hogy miként lehetne megvalósítani a módszert.
Már 1968-ban felmerült, hogy bolygónk körül keringő napelemek és mikrohullámú sugárzás révén energiát lehetne a Földre juttatni. Azóta néhány ország, köztük Kína és az Egyesült Államok rengeteg energiát, pénzt és időt fordított az ötlet gyakorlatba ültetésére. A technológia azért vonzó, mert a keringő fotovoltaikus panelek potenciálisan korlátlan megújuló energiaforrást jelentenek.
Az űrben a napelemek a napszakoktól függetlenül képesek áramot termelni, és mivel az általuk előállított energiát mikrohullámok segítségével sugároznák haza, a felhők sem jelentenének gondot. Azonban még ha Japán sikeresen telepít is egy sor űrbéli napelemet, a technológia még mindig közelebb állna a sci-fihez, mint a valósághoz. 1 gigawattnyi energiát előállító, vagyis körülbelül egy atomreaktor teljesítményét elérő tömb létrehozása ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal körülbelül 7 milliárd dollárba kerülne.
Zöld Energia
Zöld energiára váltott a különleges parádsasvári üvegmanufaktúra
Közösségi energia fűti az üvegolvasztó kemencét Parádsasváron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az üvegművesség egyik utolsó hazai védbástyájának, a parádsasvári Üvegmanufaktúrának termeltek energiát a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) Nkft. energiaközösségének napelemei – írja az alternativenergia.hu. A KESZ a Magyar Természetvédők Szövetsége által alapított energiaközösségként olyan mintaprojekteket valósított meg, amelyeknél a tiszta energia haszna közvetlenül a helyi közösségbe áramlott vissza. A zöldenergia-beruházást a környezetvédelmi világnap (június 5.) előtt tisztelegve a Bio DumaSasvár minifesztivál során adták át június 6-án.
Humorista a zöld ügyekért: Litkai Gergely hozta tető alá a partnerséget
Parádsasvárra, mint lehetséges energiaközösségi helyszínre a Dumaszínház művészeti vezetője, a zöld megoldások iránt elkötelezett Litkai Gergely hívta fel a természetvédők figyelmét még 2024 februárjában. A Dumaszínház természetközeli telephelye, a Garázssasvár ugyanis a Heves megyei, erdők ölelésében fekvő faluban működött a nyári szezonban – a Dumaszínház azonban nemcsak Parádsasvár kulturális életébe csempészett új színeket, hanem aktívan kereste a bekapcsolódási lehetőséget a település közösségi életébe is – többek között helyi természetvédelmi és fenntarthatósági programok révén.
A kemence feleslege a jövőben a közösségé lett
Itt jött a képbe a Magyar Természetvédők Szövetsége, amelynek energiaközössége, a Közösségi Energia Szolgáltató Nkft. kifejezetten olyan nagyfogyasztó partnereket keresett, ahol a tiszta energia közösségi célokat szolgált, és amelyet később be lehetett vonni a villamosenergia-megosztásra épülő helyi modellbe.
Dr. Rénes Marcellel, a település turisztikai attrakciójának számító Üvegmanufaktúra Kft. vezetőjével – akinek családja ma is aktívan éltette az üvegművesség hagyományát – Litkai Gergely kötötte össze a szakembereket. Az előzetes felmérésből kiderült, hogy a maga nemében páratlan műhely energiaigénye az – országos viszonylatban is óriási – üvegolvasztó kemencének köszönhetően hatalmas volt, folyamatosan készültek itt az egyedi üvegtermékek, és egymást érték a bemutatók is.
Egy tisztaenergia-beruházás ezért komoly előrelépést jelentett a település ökológiai lábnyomának csökkentésében. A fejlesztés 2025 novemberében valósult meg, a napelemrendszer 2026 februárja óta működött, és a megtermelt energia mintegy 85 százalékát helyben hasznosították, míg a fennmaradó 15 százalék többletet akkoriban a manufaktúra kereskedője vette át; a későbbiekben ezt a mennyiséget villamosenergia-megosztásba lehetett bevonni.
Öt év munkájának gyümölcsét aratták a Mátrában
A mostani átadás egy hosszú, kihívásokkal és sikerekkel teli út fontos mérföldköve volt. A Magyar Természetvédők Szövetsége konzorciumi partnereivel még 2020-ban nyert támogatást az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma Gazdasági- és Energiaügyi Minisztérium) mintaprojekt-pályázatán. A 2021 óta tartó megvalósítási szakasz az elmúlt öt évben rengeteg tanulási folyamatot, bürokratikus és technikai kihívást, de mindenekelőtt rengeteg közösségi tapasztalást is hozott. A projekt végéhez közeledve az Üvegmanufaktúra Kft. napelemes rendszerének átadása nemcsak egy beruházás lezárása volt, hanem egy kistelepülési energiaközösségi modell kezdete is egyben.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
