Zöld Energia

Az űrbe telepítenének napelemeket

Az űrbéli napelemek elvileg folyamatosan termelhetnék az áramot.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-07

Szerző:

Vanessza

A napelemek egyik komoly hátránya, hogy rossz időben jelentősen lecsökken a termelésük. Ha sikerülne a felhőzet fölé, például az űrbe elhelyezni paneleket, azok állandóan generálhatnák az áramot. Kérdés persze, hogy az energiát miként juttathatnánk el a Földre.

Japán és a Japán Űrügynökség (JAXA) évtizedek óta próbálkozik azzal, hogy az űrből bolygónkra tudják sugározni a napenergiát. 2015-ben az ázsiai ország áttörést ért el, amikor a JAXA tudósai sikeresen bocsátottak 1,8 kilowattnyi áramot több mint 50 méteres távolságba egy vezeték nélküli vevőegységbe – ennyi energia elegendő egy vízforraló működtetéséhez. Most Japán arra készül, hogy egy lépéssel közelebb vigye a technológiát a megvalósításhoz – számol be az Engadget.

Sajtóértesülések szerint egy, a japán köz- és magánszféra között megvalósuló partnerség keretében már 2025-ben megkísérlik a napelemek energiájának lesugárzását az űrből. A projektben, amelyet Sinohara Naoki, a Kiotói Egyetem professzora vezet, egy sor kis műholdat akarnak pályára állítani. Ezek aztán az összegyűjtött energiát földi állomásokra továbbíthatják majd. Naoki a technológia úttörője, 2009 óta foglalkozik azzal, hogy miként lehetne megvalósítani a módszert.

Már 1968-ban felmerült, hogy bolygónk körül keringő napelemek és mikrohullámú sugárzás révén energiát lehetne a Földre juttatni. Azóta néhány ország, köztük Kína és az Egyesült Államok rengeteg energiát, pénzt és időt fordított az ötlet gyakorlatba ültetésére. A technológia azért vonzó, mert a keringő fotovoltaikus panelek potenciálisan korlátlan megújuló energiaforrást jelentenek.

Az űrben a napelemek a napszakoktól függetlenül képesek áramot termelni, és mivel az általuk előállított energiát mikrohullámok segítségével sugároznák haza, a felhők sem jelentenének gondot. Azonban még ha Japán sikeresen telepít is egy sor űrbéli napelemet, a technológia még mindig közelebb állna a sci-fihez, mint a valósághoz. 1 gigawattnyi energiát előállító, vagyis körülbelül egy atomreaktor teljesítményét elérő tömb létrehozása ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal körülbelül 7 milliárd dollárba kerülne.

Zöld Energia

Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést

Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Tovább olvasom