Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: 2025 a fenntartható gazdaság éve lesz

A bécsi városvezetés a közeljövőben új stratégiai lépéseket tesz a körforgásos gazdaság irányába, hogy 2025-ben megvalósítsa a “Város a hulladékmentesség jegyében” című tervét.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A város vezetése már jó ideje az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés irányelveit követi, miszerint a “legjobb hulladék az, amelyik nem keletkezik”. Bécs célja 2025-ben, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák révén jelentős lépéseket tegyen egy fenntarthatóbb jövő és a klímavédelem érdekében. A tervezett intézkedések között szerepel egyrészt, hogy a közösség számára egyre inkább elérhetővé váljanak az olyan újrahasznosítási lehetőségek, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot. Ezen túlmenően Bécs kiemelt figyelmet fordít a hulladékgazdálkodásra, melynek fő törekvése, hogy a hulladékot erőforrássá alakítsa.

További kiemelkedő intézkedések közt szerepel a komposztált hulladék hasznosítása szempontjából fontos biogázüzemek kapacitásának növelése illetve lakóépületek és közintézmények fenntartható módon történő kialakítása is, ami a jövőbeli körforgásos építészet alapja lesz. A bécsi lakosok aktív bevonása a hulladékcsökkentési szokások kialakításába és fejlesztésébe
kulcsfontosságú ebben a folyamatban, ezért a városvezetés a körforgásos gazdaság irányvonalát az egész városban elérhetővé kívánja tenni.

Idén azt a célt tűztük ki, hogy megvalósítjuk a pazarlás nélküli város vízióját. Hiszünk abban, hogy az újrahasznosítás a mindennapjaink részévé tud válni, ami nagy mértékben összefügg a tisztelettel, nemcsak egymás iránt, de az egyszerű, hétköznapi teendőkkel és dolgokkal szemben is – mondta Jürgen Czernohorszky, a város klímavédelmi tanácsnoka.

Bécs a hulladékgazdálkodás terén már jelentős előrehaladást ért el azzal, hogy a keletkező hulladékot nem temetik el vagy tárolják hagyományos szeméttelepeken. Ehelyett a város újrahasznosítást, komposztálást és egyéb környezetbarát megoldásokat alkalmaz, hogy a hulladékot hasznosítani tudja, így is csökkentve a környezetre gyakorolt negatív hatást.

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák