Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: 2025 a fenntartható gazdaság éve lesz

A bécsi városvezetés a közeljövőben új stratégiai lépéseket tesz a körforgásos gazdaság irányába, hogy 2025-ben megvalósítsa a “Város a hulladékmentesség jegyében” című tervét.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A város vezetése már jó ideje az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés irányelveit követi, miszerint a “legjobb hulladék az, amelyik nem keletkezik”. Bécs célja 2025-ben, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák révén jelentős lépéseket tegyen egy fenntarthatóbb jövő és a klímavédelem érdekében. A tervezett intézkedések között szerepel egyrészt, hogy a közösség számára egyre inkább elérhetővé váljanak az olyan újrahasznosítási lehetőségek, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot. Ezen túlmenően Bécs kiemelt figyelmet fordít a hulladékgazdálkodásra, melynek fő törekvése, hogy a hulladékot erőforrássá alakítsa.

További kiemelkedő intézkedések közt szerepel a komposztált hulladék hasznosítása szempontjából fontos biogázüzemek kapacitásának növelése illetve lakóépületek és közintézmények fenntartható módon történő kialakítása is, ami a jövőbeli körforgásos építészet alapja lesz. A bécsi lakosok aktív bevonása a hulladékcsökkentési szokások kialakításába és fejlesztésébe
kulcsfontosságú ebben a folyamatban, ezért a városvezetés a körforgásos gazdaság irányvonalát az egész városban elérhetővé kívánja tenni.

Idén azt a célt tűztük ki, hogy megvalósítjuk a pazarlás nélküli város vízióját. Hiszünk abban, hogy az újrahasznosítás a mindennapjaink részévé tud válni, ami nagy mértékben összefügg a tisztelettel, nemcsak egymás iránt, de az egyszerű, hétköznapi teendőkkel és dolgokkal szemben is – mondta Jürgen Czernohorszky, a város klímavédelmi tanácsnoka.

Bécs a hulladékgazdálkodás terén már jelentős előrehaladást ért el azzal, hogy a keletkező hulladékot nem temetik el vagy tárolják hagyományos szeméttelepeken. Ehelyett a város újrahasznosítást, komposztálást és egyéb környezetbarát megoldásokat alkalmaz, hogy a hulladékot hasznosítani tudja, így is csökkentve a környezetre gyakorolt negatív hatást.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák