Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: 2025 a fenntartható gazdaság éve lesz

A bécsi városvezetés a közeljövőben új stratégiai lépéseket tesz a körforgásos gazdaság irányába, hogy 2025-ben megvalósítsa a “Város a hulladékmentesség jegyében” című tervét.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A város vezetése már jó ideje az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés irányelveit követi, miszerint a “legjobb hulladék az, amelyik nem keletkezik”. Bécs célja 2025-ben, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák révén jelentős lépéseket tegyen egy fenntarthatóbb jövő és a klímavédelem érdekében. A tervezett intézkedések között szerepel egyrészt, hogy a közösség számára egyre inkább elérhetővé váljanak az olyan újrahasznosítási lehetőségek, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot. Ezen túlmenően Bécs kiemelt figyelmet fordít a hulladékgazdálkodásra, melynek fő törekvése, hogy a hulladékot erőforrássá alakítsa.

További kiemelkedő intézkedések közt szerepel a komposztált hulladék hasznosítása szempontjából fontos biogázüzemek kapacitásának növelése illetve lakóépületek és közintézmények fenntartható módon történő kialakítása is, ami a jövőbeli körforgásos építészet alapja lesz. A bécsi lakosok aktív bevonása a hulladékcsökkentési szokások kialakításába és fejlesztésébe
kulcsfontosságú ebben a folyamatban, ezért a városvezetés a körforgásos gazdaság irányvonalát az egész városban elérhetővé kívánja tenni.

Idén azt a célt tűztük ki, hogy megvalósítjuk a pazarlás nélküli város vízióját. Hiszünk abban, hogy az újrahasznosítás a mindennapjaink részévé tud válni, ami nagy mértékben összefügg a tisztelettel, nemcsak egymás iránt, de az egyszerű, hétköznapi teendőkkel és dolgokkal szemben is – mondta Jürgen Czernohorszky, a város klímavédelmi tanácsnoka.

Bécs a hulladékgazdálkodás terén már jelentős előrehaladást ért el azzal, hogy a keletkező hulladékot nem temetik el vagy tárolják hagyományos szeméttelepeken. Ehelyett a város újrahasznosítást, komposztálást és egyéb környezetbarát megoldásokat alkalmaz, hogy a hulladékot hasznosítani tudja, így is csökkentve a környezetre gyakorolt negatív hatást.

Advertisement

Zöldinfó

Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.

A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.

Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák