Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: 2025 a fenntartható gazdaság éve lesz

A bécsi városvezetés a közeljövőben új stratégiai lépéseket tesz a körforgásos gazdaság irányába, hogy 2025-ben megvalósítsa a “Város a hulladékmentesség jegyében” című tervét.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A város vezetése már jó ideje az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés irányelveit követi, miszerint a “legjobb hulladék az, amelyik nem keletkezik”. Bécs célja 2025-ben, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák révén jelentős lépéseket tegyen egy fenntarthatóbb jövő és a klímavédelem érdekében. A tervezett intézkedések között szerepel egyrészt, hogy a közösség számára egyre inkább elérhetővé váljanak az olyan újrahasznosítási lehetőségek, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot. Ezen túlmenően Bécs kiemelt figyelmet fordít a hulladékgazdálkodásra, melynek fő törekvése, hogy a hulladékot erőforrássá alakítsa.

További kiemelkedő intézkedések közt szerepel a komposztált hulladék hasznosítása szempontjából fontos biogázüzemek kapacitásának növelése illetve lakóépületek és közintézmények fenntartható módon történő kialakítása is, ami a jövőbeli körforgásos építészet alapja lesz. A bécsi lakosok aktív bevonása a hulladékcsökkentési szokások kialakításába és fejlesztésébe
kulcsfontosságú ebben a folyamatban, ezért a városvezetés a körforgásos gazdaság irányvonalát az egész városban elérhetővé kívánja tenni.

Idén azt a célt tűztük ki, hogy megvalósítjuk a pazarlás nélküli város vízióját. Hiszünk abban, hogy az újrahasznosítás a mindennapjaink részévé tud válni, ami nagy mértékben összefügg a tisztelettel, nemcsak egymás iránt, de az egyszerű, hétköznapi teendőkkel és dolgokkal szemben is – mondta Jürgen Czernohorszky, a város klímavédelmi tanácsnoka.

Bécs a hulladékgazdálkodás terén már jelentős előrehaladást ért el azzal, hogy a keletkező hulladékot nem temetik el vagy tárolják hagyományos szeméttelepeken. Ehelyett a város újrahasznosítást, komposztálást és egyéb környezetbarát megoldásokat alkalmaz, hogy a hulladékot hasznosítani tudja, így is csökkentve a környezetre gyakorolt negatív hatást.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák