Zöldinfó
Bécs: 2025 a fenntartható gazdaság éve lesz
A bécsi városvezetés a közeljövőben új stratégiai lépéseket tesz a körforgásos gazdaság irányába, hogy 2025-ben megvalósítsa a “Város a hulladékmentesség jegyében” című tervét.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A város vezetése már jó ideje az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés irányelveit követi, miszerint a “legjobb hulladék az, amelyik nem keletkezik”. Bécs célja 2025-ben, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák révén jelentős lépéseket tegyen egy fenntarthatóbb jövő és a klímavédelem érdekében. A tervezett intézkedések között szerepel egyrészt, hogy a közösség számára egyre inkább elérhetővé váljanak az olyan újrahasznosítási lehetőségek, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot. Ezen túlmenően Bécs kiemelt figyelmet fordít a hulladékgazdálkodásra, melynek fő törekvése, hogy a hulladékot erőforrássá alakítsa.
További kiemelkedő intézkedések közt szerepel a komposztált hulladék hasznosítása szempontjából fontos biogázüzemek kapacitásának növelése illetve lakóépületek és közintézmények fenntartható módon történő kialakítása is, ami a jövőbeli körforgásos építészet alapja lesz. A bécsi lakosok aktív bevonása a hulladékcsökkentési szokások kialakításába és fejlesztésébe
kulcsfontosságú ebben a folyamatban, ezért a városvezetés a körforgásos gazdaság irányvonalát az egész városban elérhetővé kívánja tenni.
Idén azt a célt tűztük ki, hogy megvalósítjuk a pazarlás nélküli város vízióját. Hiszünk abban, hogy az újrahasznosítás a mindennapjaink részévé tud válni, ami nagy mértékben összefügg a tisztelettel, nemcsak egymás iránt, de az egyszerű, hétköznapi teendőkkel és dolgokkal szemben is – mondta Jürgen Czernohorszky, a város klímavédelmi tanácsnoka.
Bécs a hulladékgazdálkodás terén már jelentős előrehaladást ért el azzal, hogy a keletkező hulladékot nem temetik el vagy tárolják hagyományos szeméttelepeken. Ehelyett a város újrahasznosítást, komposztálást és egyéb környezetbarát megoldásokat alkalmaz, hogy a hulladékot hasznosítani tudja, így is csökkentve a környezetre gyakorolt negatív hatást.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában