Zöldinfó
Beköszöntött a szüret ideje
1993. óta rendezik meg Magyarországon a Magyar Sommelier Bajnokságot, és háromszor kell megnyerni ezt a versenyt, hogy valaki megkapja az örökös bajnok címet. Ezt egyedül Kovács Antal sommeliernek sikerült elérnie.
Kovács Antal a borászat, és a szőlőtermesztés alapvetőbb tudnivalóiról mesél, és arról, hogy a 2014-es év az időjárást tekintve nagyon extrém volt, de ez ugyanúgy érvényes az elmúlt öt év. Az időjárás pedig nem elhanyagolható faktor, ha borászatról van szó. Például, ha sok napsütés éri a szőlőt, akkor magasabb cukortartalommal, és alacsonyabb savértékkel szüretelik le a gyümölcsöt. A sok napsütés viszont azt eredményezheti, hogy elégnek az aromák a szőlő héjában. 2014 viszont nem hoz magas cukortartalmú termést, hiszen nagyon sok volt a csapadék, és kevés a napsütés. Ez a szőlőtermesztés szempontjából azt jelenti, hogy idén könnyebb testű, és magas savtartalmú borokat várhatunk. Tehát az ez évben szüretelt szőlőkből olyan borok készülnek, amelyekben eltolódik az adott bor egyensúlya a savasság irányába, és Kovács Antal arra mutat rá, hogy ezek a borok nem rendelkeznek majd a kellő koncentrációval, azaz beltartalommal, emiatt csökken az élvezhetőségük.
Kovács Antal azt gondolja, hogy a magyar borászoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelniük a magyar szőlőfajtákra és boraikra, mert abban hisz, a magyar bor arcát újra megtalálni kizárólag csak a saját szőlőfajtáinkon keresztül lehet.
Ha érdekli Önöket, hogy Magyarországon melyik régió, vagy domborzati tényező alkalmasabb a szőlőtermesztésre, és hogy miért, nézzék meg az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén szeptember 11-én 23:00 órakor, melyben szó lesz a gombászatról is.
Zöldinfó
A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál
A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés