Zöldinfó
Beköszöntött a szüret ideje
1993. óta rendezik meg Magyarországon a Magyar Sommelier Bajnokságot, és háromszor kell megnyerni ezt a versenyt, hogy valaki megkapja az örökös bajnok címet. Ezt egyedül Kovács Antal sommeliernek sikerült elérnie.
Kovács Antal a borászat, és a szőlőtermesztés alapvetőbb tudnivalóiról mesél, és arról, hogy a 2014-es év az időjárást tekintve nagyon extrém volt, de ez ugyanúgy érvényes az elmúlt öt év. Az időjárás pedig nem elhanyagolható faktor, ha borászatról van szó. Például, ha sok napsütés éri a szőlőt, akkor magasabb cukortartalommal, és alacsonyabb savértékkel szüretelik le a gyümölcsöt. A sok napsütés viszont azt eredményezheti, hogy elégnek az aromák a szőlő héjában. 2014 viszont nem hoz magas cukortartalmú termést, hiszen nagyon sok volt a csapadék, és kevés a napsütés. Ez a szőlőtermesztés szempontjából azt jelenti, hogy idén könnyebb testű, és magas savtartalmú borokat várhatunk. Tehát az ez évben szüretelt szőlőkből olyan borok készülnek, amelyekben eltolódik az adott bor egyensúlya a savasság irányába, és Kovács Antal arra mutat rá, hogy ezek a borok nem rendelkeznek majd a kellő koncentrációval, azaz beltartalommal, emiatt csökken az élvezhetőségük.
Kovács Antal azt gondolja, hogy a magyar borászoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelniük a magyar szőlőfajtákra és boraikra, mert abban hisz, a magyar bor arcát újra megtalálni kizárólag csak a saját szőlőfajtáinkon keresztül lehet.
Ha érdekli Önöket, hogy Magyarországon melyik régió, vagy domborzati tényező alkalmasabb a szőlőtermesztésre, és hogy miért, nézzék meg az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén szeptember 11-én 23:00 órakor, melyben szó lesz a gombászatról is.
Zöldinfó
A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz
Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.
Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.
A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.
A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés