Zöldinfó
Beköszöntött a szüret ideje

1993. óta rendezik meg Magyarországon a Magyar Sommelier Bajnokságot, és háromszor kell megnyerni ezt a versenyt, hogy valaki megkapja az örökös bajnok címet. Ezt egyedül Kovács Antal sommeliernek sikerült elérnie.
Kovács Antal a borászat, és a szőlőtermesztés alapvetőbb tudnivalóiról mesél, és arról, hogy a 2014-es év az időjárást tekintve nagyon extrém volt, de ez ugyanúgy érvényes az elmúlt öt év. Az időjárás pedig nem elhanyagolható faktor, ha borászatról van szó. Például, ha sok napsütés éri a szőlőt, akkor magasabb cukortartalommal, és alacsonyabb savértékkel szüretelik le a gyümölcsöt. A sok napsütés viszont azt eredményezheti, hogy elégnek az aromák a szőlő héjában. 2014 viszont nem hoz magas cukortartalmú termést, hiszen nagyon sok volt a csapadék, és kevés a napsütés. Ez a szőlőtermesztés szempontjából azt jelenti, hogy idén könnyebb testű, és magas savtartalmú borokat várhatunk. Tehát az ez évben szüretelt szőlőkből olyan borok készülnek, amelyekben eltolódik az adott bor egyensúlya a savasság irányába, és Kovács Antal arra mutat rá, hogy ezek a borok nem rendelkeznek majd a kellő koncentrációval, azaz beltartalommal, emiatt csökken az élvezhetőségük.
Kovács Antal azt gondolja, hogy a magyar borászoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelniük a magyar szőlőfajtákra és boraikra, mert abban hisz, a magyar bor arcát újra megtalálni kizárólag csak a saját szőlőfajtáinkon keresztül lehet.
Ha érdekli Önöket, hogy Magyarországon melyik régió, vagy domborzati tényező alkalmasabb a szőlőtermesztésre, és hogy miért, nézzék meg az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén szeptember 11-én 23:00 órakor, melyben szó lesz a gombászatról is.

Zöldinfó
A szitakötők is jelzik: változik a Balkán ökoszisztémája
Új szitakötőfaj jelent meg Szerbiában, az ország dél-keleti részén figyelték meg a Lindenia tetraphylla, azaz a levelespotrohú szitakötő mozgását.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megfigyelést a tudósok a legismertebb szerbiai tudományos kiadványban, az Acta Entemologica Serbicában tették közzé, és egyben közölték, ezzel hetvenre nőtt a Szerbiában észlelt szitakötőfajok száma – írja az alternativenergia.hu. A megfigyelést a szakemberek a 2024-es és 2025-ös esztendők során végezték, és nem tartják kizártnak, hogy a szitakötő az adott térségben nemcsak megjelent, hanem elkezdett szaporodni. A leírás szerint a levelespotrohú szitakötő ritka fajnak számít Európában, és nemzetközi védelem alatt áll. Egyik fontos tulajdonsága, hogy nagy távolságokat tud megtenni új élőhelyek felfedezése érdekében. A szakértők szerint a faj megjelenése Szerbiában rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét, és lehetővé teszi új fajok betelepülését.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés