Zöldinfó

Beköszöntött a szüret ideje

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-09-11

Szerző:

Hell

1993. óta rendezik meg Magyarországon a Magyar Sommelier Bajnokságot, és háromszor kell megnyerni ezt a versenyt, hogy valaki megkapja az örökös bajnok címet. Ezt egyedül Kovács Antal sommeliernek sikerült elérnie.

Kovács Antal a borászat, és a szőlőtermesztés alapvetőbb tudnivalóiról mesél, és arról, hogy a 2014-es év az időjárást tekintve nagyon extrém volt, de ez ugyanúgy érvényes az elmúlt öt év. Az időjárás pedig nem elhanyagolható faktor, ha borászatról van szó. Például, ha sok napsütés éri a szőlőt, akkor magasabb cukortartalommal, és alacsonyabb savértékkel szüretelik le a gyümölcsöt. A sok napsütés viszont azt eredményezheti, hogy elégnek az aromák a szőlő héjában. 2014 viszont nem hoz magas cukortartalmú termést, hiszen nagyon sok volt a csapadék, és kevés a napsütés. Ez a szőlőtermesztés szempontjából azt jelenti, hogy idén könnyebb testű, és magas savtartalmú borokat várhatunk. Tehát az ez évben szüretelt szőlőkből olyan borok készülnek, amelyekben eltolódik az adott bor egyensúlya a savasság irányába, és Kovács Antal arra mutat rá, hogy ezek a borok nem rendelkeznek majd a kellő koncentrációval, azaz beltartalommal, emiatt csökken az élvezhetőségük.

Kovács Antal azt gondolja, hogy a magyar borászoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelniük a magyar szőlőfajtákra és boraikra, mert abban hisz, a magyar bor arcát újra megtalálni kizárólag csak a saját szőlőfajtáinkon keresztül lehet.
Ha érdekli Önöket, hogy Magyarországon melyik régió, vagy domborzati tényező alkalmasabb a szőlőtermesztésre, és hogy miért, nézzék meg az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén szeptember 11-én 23:00 órakor, melyben szó lesz a gombászatról is.

Kapcsolódó tartalom:borászat Kovács Antal borász

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom