Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Beköszöntött a szüret ideje

Létrehozva:

|

1993. óta rendezik meg Magyarországon a Magyar Sommelier Bajnokságot, és háromszor kell megnyerni ezt a versenyt, hogy valaki megkapja az örökös bajnok címet. Ezt egyedül Kovács Antal sommeliernek sikerült elérnie.

Kovács Antal a borászat, és a szőlőtermesztés alapvetőbb tudnivalóiról mesél, és arról, hogy a 2014-es év az időjárást tekintve nagyon extrém volt, de ez ugyanúgy érvényes az elmúlt öt év. Az időjárás pedig nem elhanyagolható faktor, ha borászatról van szó. Például, ha sok napsütés éri a szőlőt, akkor magasabb cukortartalommal, és alacsonyabb savértékkel szüretelik le a gyümölcsöt. A sok napsütés viszont azt eredményezheti, hogy elégnek az aromák a szőlő héjában. 2014 viszont nem hoz magas cukortartalmú termést, hiszen nagyon sok volt a csapadék, és kevés a napsütés. Ez a szőlőtermesztés szempontjából azt jelenti, hogy idén könnyebb testű, és magas savtartalmú borokat várhatunk. Tehát az ez évben szüretelt szőlőkből olyan borok készülnek, amelyekben eltolódik az adott bor egyensúlya a savasság irányába, és Kovács Antal arra mutat rá, hogy ezek a borok nem rendelkeznek majd a kellő koncentrációval, azaz beltartalommal, emiatt csökken az élvezhetőségük.

Kovács Antal azt gondolja, hogy a magyar borászoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelniük a magyar szőlőfajtákra és boraikra, mert abban hisz, a magyar bor arcát újra megtalálni kizárólag csak a saját szőlőfajtáinkon keresztül lehet.
Ha érdekli Önöket, hogy Magyarországon melyik régió, vagy domborzati tényező alkalmasabb a szőlőtermesztésre, és hogy miért, nézzék meg az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén szeptember 11-én 23:00 órakor, melyben szó lesz a gombászatról is.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák