Zöld Energia
Beszállhat az elektromos autóiparba az Apple
Bár egyelőre csak közvetett jelekből és névtelen források alapján lehet rá következtetni, egyre több körülmény utal arra, hogy az Apple is megpróbálkozhat az autógyártással. A Financial Times (FT) több forrása szerint is ez lehet az oka annak, hogy a cég az autóiparból érkező szakemberekkel kezdte el feltölteni a kutatási laborját.
Első ránézésre az új igazolások híre azt is jelenthetné, hogy az Apple csak a tavaly márciusban bemutatott, Carplay nevű autós szoftverét szeretné felturbózni, de a érkezők szakmai háttere nem erre utal. Megszerezték például Johann Jungwirth-et a Mercedes-Benztől, aki ugyan a beosztása alapján a Mac-rendszerek vezető mérnöke lesz, a FT szerint ő is a titokzatos kutatórészleghez került. Más források szerint nem csak az autóiparból, de a robotika területéről is próbál szakembereket felszippantani a cég.
Három hónapja azt mondtam volna, a Carplayről van szó. Ma úgy gondolom, egy autóról – mondta az egyik névtelen forrás a cég prioritásainak állítólagos megváltozásáról. Ha igazak a hírek, az egyrészt új korszakot jelenthetne az eddig főleg a számítógépek és kütyük terén mozgó cégnek. Ugyanakkor érthető lépés is volna annyiban, hogy szoftver terén a Carplay-jel már megkörnyékezték az autóipart, a lépés ennek a hardveres továbbvitele volna.
Másrészt a nagy rivális Google már decemberben megépítette a maga robotautóját, és az okosautókat – a Dolgok Internetének többi hálózatba kapcsolt okoskütyüjével együtt – a techcégek egyik legígéretesebb fejlődési irányának tartják manapság az elemzők.
forrás: index.hu
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés