Zöldinfó

Betolakodók a természetben: miért kell megvédeni a hazai fajokat?

Az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával az inváziós fajok megjelenése késleltethető, a már jelen lévők negatív hatása pedig enyhíthető.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-06-05

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt száz évben bizonyíthatóan legalább száz új faj érkezett a Kárpát-medencébe, de ez minden valószínűség szerint csak a jéghegy csúcsa, hiszen számos apró, eddig fel nem fedezett, nem őshonos növény és állat is jelen lehet még a térségben – írja az alternativenergia.hu. Áder János elmondta: talán a legismertebb nem őshonos növényfaj Magyarországon a parlagfű, amely egy gabonaszállítmánnyal került a kontinensre, terjedt el, és ma már összesen akkora területet borít be Magyarországon, mint két átlagos méretű megye, s gyakran kultúrnövényektől szívja el a táplálékot. Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta: a legtöbb nem őshonos, illetve invázióssá váló faj az emberi tevékenység eredményeként jelent meg, majd terjedt el. Utalt rá: az erősödő kereskedelem és turizmus mellett az ember által okozott klímaváltozás is hozzájárult a Kárpát-medencében korábban nem ismert fajok megjelenéséhez. Példaként felhozta, hogy a szőrméje miatt tenyésztett nutria telepekről szabadult ki és terjedt el, míg a harlekinkaticát levéltetvek elleni biológiai védekezés reményében hurcolták be Európába, a törpeharcsát pedig gazdasági haszon reményében telepítették be, a sok magyar vízből az őshonos fajokat kiszorító amúrgéb pedig emberi felelőtlenség folytán indult szaporodásnak – sorolta.

Kijelentette, hogy egy idegenhonos faj akkor tud szaporodásnak indulni, ha megfelelőek számára az életkörülmények, de csak a tömeges elszaporodással és a környezet átalakításával válik invázióssá. E fajok megjelenését viszont teljesen megakadályozni szinte lehetetlen, a legtöbbször csak késleltetni lehet felbukkanásukat vagy – invazívvá válásuk esetén – enyhíteni tudjuk megjelenésük negatív hatásait, illetve védekeznünk kell ellenük, ahogy a parlagfű esetében is. A legfontosabb, mondta, hogy figyelni kell rá, miként érkeztek, milyen fázisban van az elterjedésük. Ez meghatározza, hogy egy-egy fajt ki lehet-e irtani, hatékonyan lehet-e gyéríteni egyedszámukat vagy már csak a káros hatásukat lehet mérsékelni. A legfontosabb az idegenhonos fajok megjelenésének késleltetése, egyben az ellenük való védekezésre való felkészülés – mondta Garamszegi László – hozzáfűzve: ehhez szükség van nemzetközi együttműködésekre, de akár civilek is segíthetnek.

Kifejtette: a kutatók egyebek mellett olyan közösségi felületeket, alkalmazásokat is elemeznek, amelyeken az emberek egy-egy, lakókörnyezetükben korábban nem látott növény- vagy állatfajról készített fotót osztanak meg. Mindez nagy segítséget jelent a szakembereknek, hiszen nemcsak újonnan megjelent fajokról, de arról is kaphatnak így tájékoztatást, hogy egy-egy faj gyakorisága hol, milyen mértékben nőtt vagy csökkent. A műsorban szó esett olyan baktériumok és vírusok okozta betegségekről, amelyek kórokozóit szintén úgy hurcolták be az országba, vagy hurcolták vissza több évtizeddel korábbi megjelenésük után – utaltak a száj- és körömfájás kórokozójára vagy a maláriára. Inváziós jelenség például a kéknyelvűséget okozó betegség megjelenése is, amely már Nyugat-Ausztriában felütötte a fejét, így Magyarországon is el kell kezdeni az ellene való felkészülést – közölte egy aktuális fenyegetés kapcsán a szakértő.

Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával lehet késleltetni a nem őshonos, később akár invazívvá váló fajok megjelenését, a már jelen lévők hatását pedig enyhíthetni. Közölte: egy már leromlott környezetben sokkal sokkal könnyebben elterjed az inváziós faj, viszont ha sok az őshonos, jelentős a biológiai sokféleség egy adott területen, erősebben lehet védekezni az inváziós fajok ellen. Éppen ezért nagyon fontos az élőhelyek, közösségek védelme, jó állapotban tartása, hiszen így jól működnek az ökológiai kölcsönhatások – emelte ki. Beszélt arról is, hogy az egyes ember felelőssége is nagy, hiszen ha hozzájárul nem őshonos fajok terjedéséhez – akár azzal, hogy életteret biztosít számukra vagy kiengedi őket a természetbe – az őshonos növény- és állatvilág jövőjét is átalakíthatja.

“Nem lehetünk csak kizsákmányolói a természeti környezetünknek, hanem oda kell figyelni annak egészségére, mert ha megbetegítjük, hosszabb távon magunkat is beteggé tesszük” – fogalmazta meg a szakértő szavaira reagálva zárásként Áder János.

Kapcsolódó tartalom:fajok Kárpát-medence növény őshonos természet

Otthon

A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház

Vajon számít-e, hogy gyorsan, egyszerűen épül meg optimalizált anyagfelhasználással igényre szabott és kiváló energetikával rendelkező otthon? Igen! Lássuk a részleteket!

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-06

Szerző:

Hell

Vajon hogyan válik a jövő technológiájává az előregyártott betonelemekből épülő családi ház?

Az időjárási helyzetre tekintet nélkül, szélsebesen épült, és az első kapavágás után – november eleje és március vége között – eltelt öt hónap alatt az egyetlen betontechnológiával készülő mintaházban a belső munkálatok is befejeződtek. Az ÉMI Nemzeti Mintaházparkjában a Leier Mintaháza az egyetlen, amely nem könnyűszerkezetes, és amelynek építési sebessége az alkalmazott előregyártott betontechnológiának köszönhetően simán felvette a versenyt a könnyűszerkezetesekkel.

Egy biztos: a Leier előregyártott betontechnolóiáját alkalmazó épületnek feltétlenül helye van a gyorsan épülő házak bemutatására életre hívott telepen. Az ÉMI Nemzeti Mintaházparkjának célja az innovatív technológiájú épületek összegyűjtése, valamint a ma egyik fontos elvárására, a gyors építkezés igényére választ adó megoldások bemutatása. Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint típusházaik a gyorsaságon és az építési innováción kívül egy sor más előnyt is kínálnak a jövőben építkezőknek, amelyek közül legfontosabbként az energiatakarékosságot említette. Mi lehet ennek az alapja?

Energiatakarékos ház kompakt tömeggel

A jövőben az ÉMI telepén bemutató házként üzemelő épület alapja a Leier Rába típusháza volt, amit a tervező ezúttal a megadott, 12 × 8 méteres beépíthetőségre igazított. Az egyszerű alaprajzú, logikus elrendezésű otthon 5 fős család kényelmére optimalizált. Parádi Zsuzsanna, építész szerint, aki a Rába típusház eredeti terveit is jegyezi, az egyébként is jól átgondolt koncepciót könnyedén lehet az adott igényekre alakítani, ami a típusházak egyik fontos előnye. Ennél a háztípusnál az emeleti szint kialakítására eleve több variáció áll rendelkezésre, így a család intim tere lehet 1, 2 vagy akár 3 hálószobás is. Amennyiben nincs szükség fent ennyi hálóra, úgy a földszinti nappali galériás légterű helyiségkapcsolattal is épülhet. Ezzel a nappali nagyobb belmagassága elegáns, reprezentatív térérzetet nyújt.

Ilyen a most elkészült mintaház kialakítása is, amelyre szintén jellemző az alapjaként használt Rába ház kompakt épülettömege. Ez részben az energetikát szolgálja, de a kevésbé tagolt forma mind az előregyártás, mind a kivitelezés szempontjából gazdaságos, költséghatékony megoldás.

Az épület lemezalapjának elkészítése után gyorsan haladt a munka, hiszen a Leier kéregfalak következtek, majd a kéregelemes födém. A gyárból egyenesen a helyükre daruzható vasbeton panelek kb. egy hét múlva már kész szerkezetet eredményeztek.

Technológiai bemutató a mintaházon

A kész épület rövidesen látogatható bemutatóházként és műszaki tanácsadó központként, sok hasznos információval szolgálja majd a ma és a jövő szakembereit és az építkezőket egyaránt. Erre tekintettel már a tervezés során cél volt, hogy a lehető legtöbb műszaki megoldás megjelenjen az épületen. Így a földszinti főfalak esetén több változat került a tervre, ami kétféle technológia bemutatását szolgálja. Az épület homlokzatának egy részén megjelenő külső látszóbeton felületek mind sima, mind pedig strukturált, matricázott felületek szemléltetésére is lehetőséget adtak. Erre a szakaszra belső PIR hőszigetelés került, a normál kéregfalak pedig külső hőszigetelést kaptak.

A megrendelői igény és a településképi elvárások szerint a Rába típusház esetén a tető formája – a nyeregtetőtől a lapostetős változatig – több variáció közül választható. A Szentendrén felépített háznál a tervező egy aszimmetrikus nyeregtetős verzió mellett döntött, így a mintaházon bemutathatóvá vált kétfajta előregyártott vasbeton elem és a tény, hogy mindkettő alkalmas az ún. koporsófödém építésére. A házra tehát egy aszimmetrikus koporsófödém került, amelynek egyik oldala a 25o-ig alkalmazható mesterpanel födém elem, míg a másik oldala az ennél nagyobb hajlásszög esetén javasolt falpanel. Az létrejött tető alátéthéjazata, lég- és párazárása, és hőhídmentes tetőszigetelése is az épület remek energetikáját szolgálja.

A házon az előregyártott elemek közül megjelenik a 2022-ben Construma-díjas klímafödém, de mára az ún. klímafalak is kifejezetten népszerűek. A klímafödém lényege, hogy a kéregfödémbe épített csővezetékek alkalmasak mind hűtő-, mind pedig fűtővíz szállítására, ezáltal hőszivattyú kiszolgálására is úgy, hogy a csövek építés közbeni sérülése is elkerülhető. A mennyezet így fontos szerepet kap a kellemes klíma kialakításában, ugyanakkor a födém alsó felülete egységes marad, ezáltal tiszta teret adva bármilyen belső építészeti megoldásnak.

A megújuló energia részarány kielégítésére a tetőre kerülő napelemek mellett az épületben a kellemes téli esti hangulat felelőse, egy kandalló is helyet kapott, Leier kéménnyel.