Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Bezár a világ egyik legnagyobb naperőműve – óriási hiba volt megépíteni?

A Mojave-sivatagban található Ivanpah naperőmű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gazdasági és környezeti problémák miatt 2026-ban végleg leállítják.

Létrehozva:

|

A kaliforniai–nevadai határon fekvő Mojave-sivatagban 2014-ben indult óriási napenergia-projekt, az Ivanpah naperőmű bezárásáról döntöttek. Az egykor a megújuló energia jövőjeként ünnepelt létesítmény alig több mint egy évtizeddel az élesítése után véget ér. A 2,2 milliárd dolláros projekt az amerikai Energiaügyi Minisztérium 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciájával valósult meg. Az erőmű működését azonban kezdettől fogva kritikák övezték, írja a vg.hu.

Mi vezetett a bezáráshoz?

Az Ivanpah erőmű a koncentrált napenergia-technológiát alkalmazta: több százezer tükröt irányított három hatalmas toronyba, ahol a nap hőjét kazánokban gőzzé alakították, amely turbinákat hajtott meg. A technológia ígéretes volt, mivel képes volt energiát termelni akkor is, amikor a nap nem süt, méghozzá akkumulátorok nélkül. Azonban a valóságban az erőmű soha nem működött a várakozások szerint. Az AP hírügynökség jelentése szerint az általuk termelt áram költsége mára versenyképtelenné vált az olcsóbb, fotovoltaikus technológiához képest.

Advertisement

Környezeti károk és madarak pusztulása

A kritikák nemcsak a gazdaságosságról szóltak. Az erőmű azzal is híressé vált, hogy jelentős kárt okozott a helyi ökoszisztémának. A projekt elleni tiltakozások résztvevői közül sokan azzal érveltek, hogy a sivatag érintetlen területeit pusztították el, kockáztatva a veszélyeztetett Mojave-teknősök élőhelyét. Az egyik legnagyobb vitát azonban a madarak halálesetei okozták. Az erőmű tükröi olyan erős hőt koncentráltak, hogy sok madár légégési sérüléseket szenvedett, amikor átrepült a terület fölött.

Advertisement

A kudarcból tanulhatunk?

A naperőmű lezárása megosztja a szakértőket. Egyesek szerint az Ivanpah csak egy drága kísérlet volt, amely bebizonyította, hogy a koncentrált napenergia nem versenyképes. Julia Dowell, a Sierra Club vezető környezetvédője szerint „puszta pénzpocsékolás és környezeti katasztrófa” volt a projekt. Kenneth Gillingham, a Yale Egyetem közgazdászprofesszora viszont azt hangsúlyozza, hogy az ilyen kudarcok elengedhetetlenek a tiszta energiára való átállás során. „Nem baj, ha egyes technológiák elévülnek, amíg az innováció folytatódik” – mondta. Az Ivanpah kudarca ellenére a napenergia töretlenül fejlődik, és a jövőben egyre hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldások várhatóak.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák