

Zöld Energia
Bezár a világ egyik legnagyobb naperőműve – óriási hiba volt megépíteni?
A Mojave-sivatagban található Ivanpah naperőmű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gazdasági és környezeti problémák miatt 2026-ban végleg leállítják.
A kaliforniai–nevadai határon fekvő Mojave-sivatagban 2014-ben indult óriási napenergia-projekt, az Ivanpah naperőmű bezárásáról döntöttek. Az egykor a megújuló energia jövőjeként ünnepelt létesítmény alig több mint egy évtizeddel az élesítése után véget ér. A 2,2 milliárd dolláros projekt az amerikai Energiaügyi Minisztérium 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciájával valósult meg. Az erőmű működését azonban kezdettől fogva kritikák övezték, írja a vg.hu.
Mi vezetett a bezáráshoz?
Az Ivanpah erőmű a koncentrált napenergia-technológiát alkalmazta: több százezer tükröt irányított három hatalmas toronyba, ahol a nap hőjét kazánokban gőzzé alakították, amely turbinákat hajtott meg. A technológia ígéretes volt, mivel képes volt energiát termelni akkor is, amikor a nap nem süt, méghozzá akkumulátorok nélkül. Azonban a valóságban az erőmű soha nem működött a várakozások szerint. Az AP hírügynökség jelentése szerint az általuk termelt áram költsége mára versenyképtelenné vált az olcsóbb, fotovoltaikus technológiához képest.
Környezeti károk és madarak pusztulása
A kritikák nemcsak a gazdaságosságról szóltak. Az erőmű azzal is híressé vált, hogy jelentős kárt okozott a helyi ökoszisztémának. A projekt elleni tiltakozások résztvevői közül sokan azzal érveltek, hogy a sivatag érintetlen területeit pusztították el, kockáztatva a veszélyeztetett Mojave-teknősök élőhelyét. Az egyik legnagyobb vitát azonban a madarak halálesetei okozták. Az erőmű tükröi olyan erős hőt koncentráltak, hogy sok madár légégési sérüléseket szenvedett, amikor átrepült a terület fölött.
A kudarcból tanulhatunk?
A naperőmű lezárása megosztja a szakértőket. Egyesek szerint az Ivanpah csak egy drága kísérlet volt, amely bebizonyította, hogy a koncentrált napenergia nem versenyképes. Julia Dowell, a Sierra Club vezető környezetvédője szerint „puszta pénzpocsékolás és környezeti katasztrófa” volt a projekt. Kenneth Gillingham, a Yale Egyetem közgazdászprofesszora viszont azt hangsúlyozza, hogy az ilyen kudarcok elengedhetetlenek a tiszta energiára való átállás során. „Nem baj, ha egyes technológiák elévülnek, amíg az innováció folytatódik” – mondta. Az Ivanpah kudarca ellenére a napenergia töretlenül fejlődik, és a jövőben egyre hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldások várhatóak.

Zöld Energia
Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?
A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.
A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.
A hőszivattyúktól az aggregátorokig
Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.
Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.
A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.
Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.
Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.
A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein